Családi kapcsolat létesítésével visszaélés

A jogalkotó a tényállás beiktatásával olyan bűncselekményt kívánt meghatározni, amely a családi kapcsolatok őszinteségének és valóságosságának védelmét szolgálja, miközben a tartózkodási jogcím megszerzésére irányuló visszaéléseket bünteti.

A törvény ezzel mind a családi viszonyok tisztaságának, mind pedig a tartózkodási feltételek átláthatóságának védelmét célozza.

A bűncselekmény két érdeket véd közvetlenül.

• Egyrészt a családi kapcsolatok befolyástól mentes kialakítását, másrészt azt a törvényes rendet, amely a tartózkodási jogcím megszerzését szabályozza.
• Ha a családi kapcsolat (például házasság) kizárólag a magyarországi státusz, tartózkodási engedély vagy egyéb, a külföldi személy számára kedvező jogcím megszerzésére jön létre, akkor ez sérti a családhoz és a házassághoz fűződő közbizalmat. 

A Btk. 355. §-a főként két elkövetési magatartást emel ki.

Az egyik, amikor valaki anyagi haszonszerzés céljából kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében „családi kapcsolatot létesít”. Ide tartozik például a színlelt házasság, amelyet csupán azért kötnek meg, hogy a házastárs a magyar jogrend szerint tartózkodási engedélyhez jusson. 

A másik forma az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz való hozzájárulás olyan esetben, amikor a felek között valójában nincs apai-gyermek viszony, és az elismerés célja kizárólag a szükséges tartózkodási jogosultság megszerzése. E két magatartás közös jellemzője a tudatos visszaélés: a cél nem a valós családi kapcsolat, hanem az anyagi haszon és a külföldi személy jogállásának javítása.

A szabályozás abban különleges, hogy kettős célzatot tartalmaz.

A cselekmény akkor büntethető, ha anyagi haszonszerzés céljából történik, illetve kizárólag azért, hogy tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt szerezzenek.

Tehát nem elég, ha valaki segítő vagy baráti szándékból „papíron” létrehoz egy családi kapcsolatot, a törvény kifejezetten a vagyoni célzat és a külföldiek tartózkodási státuszának megszerzése közti összefüggésre fókuszál.

Ezzel kiküszöbölhető, hogy pusztán baráti vagy jóhiszemű cselekedeteket kriminalizáljanak, ugyanakkor a kifejezetten anyagi ellentételezésért megkötött érdekházasságokat és hamis apasági nyilatkozatokat büntethetőnek minősítsék.

A törvény a tizennyolcadik életévét betöltött személyekre vonatkozik, vagyis csak ők lehetnek az önálló tettesek.

A jogalkotó azért korlátozta a büntethetőséget a nagykorúakra, mert a 18 éven aluliak házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges, és így alapesetben a gyámhatóságnak is ellenőriznie kell a házasságkötés körülményeit.

A bűncselekmény egyenes szándékkal valósulhat meg, ami azt jelenti, hogy az elkövetőnek tudnia kell, hogy a családi kapcsolatot valójában nem érzelmi vagy tényleges családi okból létesíti, hanem kizárólag a tartózkodási okmány megszerzésére és az anyagi előny elérésére törekszik.

Az anyagi ellenértékért kötött érdekházasság vagy a fiktív apasági nyilatkozat számos adminisztratív és biztonsági kockázatot rejt, amely veszélyeztetheti a társadalmi rendet.

A jogszabály mindössze annyit követel, hogy a cselekmény kizárólag a tartózkodási jogosultság megszerzésére és a vagyoni előny elérésére irányuljon.

Ha ez a kettős célzat bizonyítható, és nem valósul meg súlyosabb bűncselekmény, akkor a tettes két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.