Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni.
Ennek a jognak a kereteit a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) határozzák meg.
Ezek a jogszabályok részletesen szabályozzák az egyesületek és más civil szervezetek működését, kitérve arra is, hogy milyen esetekben lehet feloszlatni őket.
A bíróság a Civil tv. alapján akkor rendelhet el feloszlatást, ha a szervezet célja vagy tevékenysége törvénybe ütközik, sértik mások jogait vagy a közérdeket, vagy bűncselekmény elkövetésére buzdítanak.
A bírósági döntés kötelező erővel bír, így a feloszlatott szervezetnek meg kell szűnnie.
A bíróság által feloszlatott egyesület megszűntnek minősül, és nem folytathat tevékenységet.
Ezzel a lépéssel a hatóságok célja az, hogy a társadalomra veszélyes vagy kifogásolható céllal működő szervezetek ne folytathassák jogellenes tevékenységüket.
A bíróság ebben az esetben egyértelműen kimondja, hogy a szervezet nem létezhet tovább, és a tagoknak, vezetőknek tiszteletben kell tartaniuk ezt a döntést.
Ennek a bírói döntésnek azonban csak akkor van valós hatása, ha a gyakorlatban is megakadályozza a további működést.
Ha valaki vezetőként, vagyis tényleges irányítóként vesz részt a bíróság által feloszlatott egyesület működésében, a Büntető Törvénykönyv szerint bűntettet követ el.
Ez azt jelenti, hogy a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Itt nem számít, hogy formálisan milyen tisztségviselői megnevezésről van szó (például elnök, alelnök vagy ügyvivő), a lényeg az, hogy az illető ténylegesen befolyásolja-e a szervezet döntéseit és működését.
Előfordulhat, hogy valaki nem vezető, de továbbra is részt vesz egy bíróság által feloszlatott egyesület működésében.
Ez önmagában még nem biztos, hogy kimeríti a Btk. 351. §-ában meghatározott bűncselekményt, de ha a részvétel a köznyugalom megzavarására alkalmas módon zajlik, már büntetést vonhat maga után.
A köznyugalom megzavarásának megállapítása arra vezethető vissza, hogy a szervezet olyan akciókat vagy megnyilvánulásokat hajt végre, amelyek alkalmasak a társadalmi béke, az emberek nyugalma és a közrend megzavarására.
Ez lehet például egy felvonulás vagy rendezvény, amelyen a résztvevők félelmet vagy fenyegetettséget keltenek a külvilágban, és ezzel zavart idéznek elő a közösség életében.
A Btk. 351. § (3) bekezdése kiterjed azokra a helyzetekre, amikor valaki úgy működik közre, hogy a feloszlatott egyesület továbbéléséhez nyújt segítséget. Ide tartozhat például pénzbeli támogatás, ingatlan, felszerelés átadása vagy bármilyen eszköz juttatása a szervezetnek, amellyel megkönnyíti annak fennmaradását.
Ha valaki tudatosan járul hozzá a feloszlatott szervezet működéséhez, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is számolhat.
Ez a büntetőjogi tényállás egyfajta biztosítékot nyújt arra, hogy a bíróság által megszüntetett egyesület ne tudjon újraéledni vagy rejtetten tovább működni.
Minden, a törvény által felsorolt esetben szükséges, hogy az elkövető tudatosan cselekedjen.
Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennie a bíróság feloszlatásról szóló döntésével, és ennek ellenére döntsön a vezetés, a részvétel vagy a támogatás folytatása mellett.
A jogszabály egyúttal szubszidiárius jelleggel alkalmazza ezeket a tényállásokat, ami azt jelenti, hogy ha a cselekmény súlyosabb bűncselekményt valósít meg, akkor a súlyosabb tényállás szerint vonják felelősségre az elkövetőt.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy bár a feloszlatott egyesület tevékenységében részt vevő személy magatartása nem éri el a Btk. által megkívánt társadalomra veszélyességi szintet, mégis valamilyen mértékben jogsértő.
Ilyen esetekben szabálysértési eljárás is lehetséges.
Ha például a köznyugalom megzavarására alkalmas mód nem valósul meg, vagy a támogatás mértéke, módja nem éri el a büntetőjog által meghatározott küszöböt, akkor szóba jöhet a Szabálysértési törvény alapján történő felelősségre vonás.
A bíróság által feloszlatott egyesület további működtetése vagy támogatása ellentétes a hatályos joggal, és a Büntető Törvénykönyv 351. §-a alapján büntetőjogi következményekkel járhat.
A jogalkotó ezzel a szabályozással biztosítani kívánja, hogy a bírói határozatok a gyakorlatban is érvényesüljenek, és a közbizalom, valamint a közrend ne szenvedjen csorbát.
Az egyesülési jog továbbra is sérthetetlen, de a törvényes kereteken kívül eső szervezeteket fel kell számolni, a társadalmi együttélés és a köz érdekében.