Egyesülési joggal visszaélés

Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni.

Ennek a jognak a kereteit a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) határozzák meg.

Ezek a jogszabályok részletesen szabályozzák az egyesületek és más civil szervezetek működését, kitérve arra is, hogy milyen esetekben lehet feloszlatni őket.

A bíróság a Civil tv. alapján akkor rendelhet el feloszlatást, ha a szervezet célja vagy tevékenysége törvénybe ütközik, sértik mások jogait vagy a közérdeket, vagy bűncselekmény elkövetésére buzdítanak.

A bírósági döntés kötelező erővel bír, így a feloszlatott szervezetnek meg kell szűnnie.

A bíróság által feloszlatott egyesület megszűntnek minősül, és nem folytathat tevékenységet.

Ezzel a lépéssel a hatóságok célja az, hogy a társadalomra veszélyes vagy kifogásolható céllal működő szervezetek ne folytathassák jogellenes tevékenységüket.

A bíróság ebben az esetben egyértelműen kimondja, hogy a szervezet nem létezhet tovább, és a tagoknak, vezetőknek tiszteletben kell tartaniuk ezt a döntést.

Ennek a bírói döntésnek azonban csak akkor van valós hatása, ha a gyakorlatban is megakadályozza a további működést.

Ha valaki vezetőként, vagyis tényleges irányítóként vesz részt a bíróság által feloszlatott egyesület működésében, a Büntető Törvénykönyv szerint bűntettet követ el.

Ez azt jelenti, hogy a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Itt nem számít, hogy formálisan milyen tisztségviselői megnevezésről van szó (például elnök, alelnök vagy ügyvivő), a lényeg az, hogy az illető ténylegesen befolyásolja-e a szervezet döntéseit és működését. 

Előfordulhat, hogy valaki nem vezető, de továbbra is részt vesz egy bíróság által feloszlatott egyesület működésében.

Ez önmagában még nem biztos, hogy kimeríti a Btk. 351. §-ában meghatározott bűncselekményt, de ha a részvétel a köznyugalom megzavarására alkalmas módon zajlik, már büntetést vonhat maga után.

A köznyugalom megzavarásának megállapítása arra vezethető vissza, hogy a szervezet olyan akciókat vagy megnyilvánulásokat hajt végre, amelyek alkalmasak a társadalmi béke, az emberek nyugalma és a közrend megzavarására.

Ez lehet például egy felvonulás vagy rendezvény, amelyen a résztvevők félelmet vagy fenyegetettséget keltenek a külvilágban, és ezzel zavart idéznek elő a közösség életében.

A Btk. 351. § (3) bekezdése kiterjed azokra a helyzetekre, amikor valaki úgy működik közre, hogy a feloszlatott egyesület továbbéléséhez nyújt segítséget. Ide tartozhat például pénzbeli támogatás, ingatlan, felszerelés átadása vagy bármilyen eszköz juttatása a szervezetnek, amellyel megkönnyíti annak fennmaradását.

Ha valaki tudatosan járul hozzá a feloszlatott szervezet működéséhez, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is számolhat.

Ez a büntetőjogi tényállás egyfajta biztosítékot nyújt arra, hogy a bíróság által megszüntetett egyesület ne tudjon újraéledni vagy rejtetten tovább működni.

Minden, a törvény által felsorolt esetben szükséges, hogy az elkövető tudatosan cselekedjen.

Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennie a bíróság feloszlatásról szóló döntésével, és ennek ellenére döntsön a vezetés, a részvétel vagy a támogatás folytatása mellett.

A jogszabály egyúttal szubszidiárius jelleggel alkalmazza ezeket a tényállásokat, ami azt jelenti, hogy ha a cselekmény súlyosabb bűncselekményt valósít meg, akkor a súlyosabb tényállás szerint vonják felelősségre az elkövetőt.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy bár a feloszlatott egyesület tevékenységében részt vevő személy magatartása nem éri el a Btk. által megkívánt társadalomra veszélyességi szintet, mégis valamilyen mértékben jogsértő.

Ilyen esetekben szabálysértési eljárás is lehetséges.

Ha például a köznyugalom megzavarására alkalmas mód nem valósul meg, vagy a támogatás mértéke, módja nem éri el a büntetőjog által meghatározott küszöböt, akkor szóba jöhet a Szabálysértési törvény alapján történő felelősségre vonás. 

A bíróság által feloszlatott egyesület további működtetése vagy támogatása ellentétes a hatályos joggal, és a Büntető Törvénykönyv 351. §-a alapján büntetőjogi következményekkel járhat.

A jogalkotó ezzel a szabályozással biztosítani kívánja, hogy a bírói határozatok a gyakorlatban is érvényesüljenek, és a közbizalom, valamint a közrend ne szenvedjen csorbát.

Az egyesülési jog továbbra is sérthetetlen, de a törvényes kereteken kívül eső szervezeteket fel kell számolni, a társadalmi együttélés és a köz érdekében.