A harci szellem bomlasztása – Btk. 457. §

A 457. § (1) bekezdésében foglaltak alapján már az is büntetendő, ha valaki háború idején elégedetlenséget vagy kishitűséget kelt a katonák között.

A kiszabható büntetés az alapesetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

A törvény – szemben néhány más bűncselekménnyel – itt nem követeli meg a tettes részéről a kifejezett szándékot arra, hogy elégedetlenséget vagy kishitűséget keltsen.

Ugyanakkor már önmagában az is elegendő, ha a cselekmény alkalmas arra, hogy az elégedetlenséget vagy kishitűséget elhintse és erősítse.

A tényállás kizárólag háború idején valósulhat meg.

Ennek jogi értelemben vett értelmezése azonban nem korlátozódik csupán a hivatalosan kihirdetett hadiállapotra.

A magyar jog a háború idejének számos olyan körülményt tekint, amikor az ország tényleges fegyveres konfliktusban áll.

Ebben a helyzetben a hadsereg és a társadalom is fokozott készenlétben működik, így a belső rendet és a katonai fegyelmet különösen óvni kell.

A törvény két alapvető, egymással összefüggő magatartásfajtát különít el:

• Elégedetlenség szítása: minden olyan cselekvés, közlés vagy megnyilvánulás, amely alkalmas a katonákban a parancsnoki kar, a parancsok vagy általában a szolgálati rend iránti negatív érzések fokozására. 
• Kishitűség keltése: minden olyan kijelentés, írás vagy kommunikációs tevékenység, amely a katonák hitét a győzelemben, illetve a hadsereg képességeiben aláássa. Például az ellenség erejének túlhangsúlyozása, a saját haditechnikai felszerelés folyamatos becsmérlése vagy a katonák körében a sikertelenség érzetének terjesztése mind ebbe a körbe tartozhat.

Fontos, hogy legalább két katona tudomást szerezzen erről a magatartásról; így állapítható meg, hogy tényleges hatást gyakorolt-e a katonák közösségére.

A 457. § által szankcionált cselekmények elkövetője katona lehet.

Ez lényeges különbség más bűncselekményekhez képest, amelyeknél civil személyek is felelősségre vonhatók.

Itt ugyanis a katonai szolgálati viszonyból fakadó jogok és kötelezettségek kulcsszerepet játszanak. 

Ha a harci szellem bomlasztását sikerül bizonyítani, a büntetés szigorodik abban az esetben, ha:

1. Harchelyzetben történik a katonák elégedetlenségének vagy kötelességszegésének kiváltása. Itt nem elég, ha csak elhangzik pár bizalomromboló kijelentés; a cselekménynek tényleges hatást kell gyakorolnia. 
2. A szolgálatra más jelentős hátrányt okoznak az elkövető tettei. Ilyen lehet, ha a harctevékenység elakadása miatt fontos hadieszközök megsemmisülnek, javíthatatlanná válnak, vagy a katonák olyan mértékben vesztik el a harci kedvüket, hogy a katonai műveletek érdemben veszélybe kerülnek.

Ezekben az esetekben a jogalkotó öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba, hangsúlyozva, hogy a harchelyzetben elkövetett bomlasztó tevékenység sokkal közvetlenebb veszélyt jelent a katonai szervezet működésére.