20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a katona vagy más hivatásos szolgálati viszonyban álló személy nem hajtja végre az elöljárója által kiadott parancsot.
A szabályozás célja, hogy megvédje a fegyelmet, a parancsuralmi rendszert és a szervezeti működés zavartalanságát.
A bűncselekmény jogi tárgya a szolgálati rend és a fegyelem.
A parancs a katonai szervezet alapvető eszköze, amely lehet szóban vagy írásban kiadott utasítás, és célja, hogy biztosítsa az egységes végrehajtást.
A katona a parancsot köteles végrehajtani, kivéve, ha az nyilvánvalóan bűncselekményre kötelezné.
Ebben az esetben is köteles jelezni a jogsértő tartalmat, és kérésére a parancsot írásba kell foglalni.
A parancs kiadásának és teljesítésének rendjét a Hvt. és a Hszt. szabályozza.
A parancs nem teljesítése történhet:
Ezek a magatartások vétségnek minősülnek, és elzárással büntethetők. A bűncselekmény már a nem teljesítés pillanatában befejezett, eredmény nem szükséges.
A parancsnak konkrétnak és egyedinek kell lennie – általános magatartási szabály megszegése nem tartozik e kategóriába.
A parancs iránti engedetlenség elkövetője az lehet, aki a parancs címzettje, azaz tényleges alárendeltje az elöljárónak.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el – vagyis az elkövető tudatosan dönt a parancs figyelmen kívül hagyása mellett.
Ha a szándékosság nem bizonyítható, a bűnösség sem állapítható meg.
A bűncselekmény különösen veszélyes akkor, ha a parancs megtagadása a szolgálatra vagy a fegyelemre nézve jelentős hátrány veszélyével jár.
Ez akkor áll fenn, ha a parancs alapvető katonai tevékenységre irányult, és annak figyelmen kívül hagyása zavart okozhat a működésben vagy rombolja az alárendeltek tekintélytiszteletét.
A veszély megléte elegendő, tényleges károkozás nem szükséges.
Háború idején elkövetett parancs iránti engedetlenség esetén a büntetés egy évtől öt évig terjedhet.
Ha az engedetlenség harci parancsot érint – például fegyverhasználatra vonatkozó utasítást –, és azt külföldi hadműveleti területen nem teljesítik, akkor az elkövetőre öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki.
A törvény ezzel különösen védi a háborús, békefenntartó vagy humanitárius helyzetek stabilitását.
A parancs iránti engedetlenség bűncselekménye a katonai és rendvédelmi szervek működésének alapját képező fegyelem és irányíthatóság védelmére szolgál.
Minden olyan szándékos magatartás, amely a szolgálati parancs teljesítésének megtagadását jelenti, súlyosan sérti a szolgálati rendet.
Minősített esetek – például csoportos vagy nyilvános elkövetés, háborús körülmények vagy harci parancs megtagadása – esetén a törvény szigorúbb büntetésekkel él, a szolgálat biztonsága és a közérdek védelme érdekében.
Aki parancsot kap, köteles végrehajtani azt – és csak kivételes, jogilag szabályozott esetekben élhet a megtagadás jogával.
