Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

A parancs iránti engedetlenség

A parancs iránti engedetlenség (Btk. 444. §) a katonai fegyelem és a szolgálati rend súlyos megsértésének minősül.

A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a katona vagy más hivatásos szolgálati viszonyban álló személy nem hajtja végre az elöljárója által kiadott parancsot.

A szabályozás célja, hogy megvédje a fegyelmet, a parancsuralmi rendszert és a szervezeti működés zavartalanságát.

A parancs iránti engedetlenség Btk. szerinti törvényi tényállása

Paragrafus jel
Parancs iránti engedetlenség Btk. 444. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Parancs iránti engedetlenség Btk. 444.§ törvényi tényállása

A bűncselekmény jogi tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya a szolgálati rend és a fegyelem.

A parancs a katonai szervezet alapvető eszköze, amely lehet szóban vagy írásban kiadott utasítás, és célja, hogy biztosítsa az egységes végrehajtást.

A katona a parancsot köteles végrehajtani, kivéve, ha az nyilvánvalóan bűncselekményre kötelezné.

Ebben az esetben is köteles jelezni a jogsértő tartalmat, és kérésére a parancsot írásba kell foglalni.

A parancs kiadásának és teljesítésének rendjét a Hvt. és a Hszt. szabályozza.

A parancs nem teljesítésének formái

A parancs nem teljesítése történhet:

  • mulasztással (egyszerűen nem hajtják végre a parancsot),
  • aktív magatartással (az utasítással ellentétesen cselekednek),
  • kifejezett megtagadással (nyíltan kijelentik, hogy a parancsot nem teljesítik).

Ezek a magatartások vétségnek minősülnek, és elzárással büntethetők. A bűncselekmény már a nem teljesítés pillanatában befejezett, eredmény nem szükséges.

A parancsnak konkrétnak és egyedinek kell lennie – általános magatartási szabály megszegése nem tartozik e kategóriába.

Ki követheti el ezt a bűncselekményt?

A parancs iránti engedetlenség elkövetője az lehet, aki a parancs címzettje, azaz tényleges alárendeltje az elöljárónak.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el – vagyis az elkövető tudatosan dönt a parancs figyelmen kívül hagyása mellett.

Ha a szándékosság nem bizonyítható, a bűnösség sem állapítható meg.

A szolgálatra vagy a fegyelemre gyakorolt hatás

A bűncselekmény különösen veszélyes akkor, ha a parancs megtagadása a szolgálatra vagy a fegyelemre nézve jelentős hátrány veszélyével jár.

Ez akkor áll fenn, ha a parancs alapvető katonai tevékenységre irányult, és annak figyelmen kívül hagyása zavart okozhat a működésben vagy rombolja az alárendeltek tekintélytiszteletét.

A veszély megléte elegendő, tényleges károkozás nem szükséges.

Súlyosabban minősülő esetek - háború és külföldi műveletek

Háború idején elkövetett parancs iránti engedetlenség esetén a büntetés egy évtől öt évig terjedhet.

Ha az engedetlenség harci parancsot érint – például fegyverhasználatra vonatkozó utasítást –, és azt külföldi hadműveleti területen nem teljesítik, akkor az elkövetőre öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki.

A törvény ezzel különösen védi a háborús, békefenntartó vagy humanitárius helyzetek stabilitását.

Összegzés

A parancs iránti engedetlenség bűncselekménye a katonai és rendvédelmi szervek működésének alapját képező fegyelem és irányíthatóság védelmére szolgál.

Minden olyan szándékos magatartás, amely a szolgálati parancs teljesítésének megtagadását jelenti, súlyosan sérti a szolgálati rendet.

Minősített esetek – például csoportos vagy nyilvános elkövetés, háborús körülmények vagy harci parancs megtagadása – esetén a törvény szigorúbb büntetésekkel él, a szolgálat biztonsága és a közérdek védelme érdekében.

Aki parancsot kap, köteles végrehajtani azt – és csak kivételes, jogilag szabályozott esetekben élhet a megtagadás jogával.

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?