A jelentéstételi kötelezettség alapja a függelmi viszony, illetve a szolgálati rend működése.
A parancsnok csak akkor tud megfelelő döntéseket hozni, ha minden lényeges körülményről időben értesül.
Ezért a katonai és rendvédelmi szolgálati szabályzatok részletesen meghatározzák, milyen ügyekben, mikor és hogyan kell jelentést tenni.
Fontos, hogy a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a jelentés elmulasztása vagy torzítása fontos szolgálati ügyben történt, és ezzel a szolgálatra jelentős hátrány veszélye is fennállt.
Tettesként az a személy vonható felelősségre, akit jogszabály, szabályzat vagy utasítás jelentéstételre kötelez.
Ez jellemzően katona, rendőr vagy más hivatásos állományú személy. A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el.
A bűncselekmény minősített esete, ha háború idején, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el.
Ilyenkor a maximális büntetési tétel öt év szabadságvesztés lehet.
A jelentési kötelezettség megszegése olyan bűncselekmény, amely a szolgálati rendszer megbízhatóságát és a döntéshozatal gyorsaságát védi.
A szándékos késlekedés vagy félrevezető információ súlyos következményekkel járhat, különösen válsághelyzetben vagy háborús körülmények között.
Ezért a törvény szigorúan szankcionálja azokat, akik fontos szolgálati ügyekben nem jelentenek kellő időben vagy valótlanul tájékoztatják elöljárójukat.