Készenlét fokozásának veszélyeztetése – a katonai felkészültség védelme

A Btk. 454. §-a pontosan meghatározza, hogy milyen szolgálati kötelességszegések minősülnek ilyen bűncselekménynek.

A tényállás célja, hogy biztosítsa: a haditechnikai eszközök, fegyverek, harci felszerelések és hadianyagok mindig rendelkezésre álljanak, amikor a készenlét fokozása elrendelésre kerül.

A jogalkotó a katonai szervezetek rendeltetésszerű, megbízható működését tekinti védendő érdeknek.

A készenlét fokozása azt a folyamatot jelenti, amikor a Honvédségnek a veszélyhelyzet fokozódására gyorsan reagálnia kell, ennek viszont elengedhetetlen feltétele a harcanyagok, fegyverek és más eszközök készenléti állapota.

Bármely szándékos vagy gondatlan cselekmény, amely e képességet közvetlenül veszélyezteti, már bűncselekménynek minősül.

A bűncselekmény elkövetési tárgyai a következők:

• Fegyverzet: minden rendszeresített lőfegyver és harceszköz, ami alkalmas az ellenség leküzdésére.
• Harci felszerelés: technikai és elektronikai eszközök, amelyek a harcban való részvételhez szükségesek.
• Egyéb hadianyag: üzemanyag, tartalék alkatrészek, hadiélelmezési cikkek, és minden más, ami egy alakulat működéséhez, harcképességéhez szükséges.

Ezek hiányában vagy működésképtelensége esetén a katonai egység nem tudja végrehajtani a feladatát.

1. Gondoskodás elmulasztása (a) pont)

A bűncselekményt elköveti az a katona, aki elmulasztja biztosítani vagy megóvni a fenti eszközöket. Ez lehet:

• A karbantartási kötelezettség elhanyagolása (például nem végez el előírt javítást),
• Az eszközök hiányos vagy hibás nyilvántartása,
• Nem megfelelő tárolás, amely miatt a felszerelés sérül, elhasználódik vagy használhatatlanná válik.

A hangsúly azon van, hogy a készenlét fokozásakor ezek az eszközök nem állnak rendelkezésre, pedig a katonának kötelessége lett volna biztosítani ezt.

2. Szándékos károkozás vagy elvonás (b) pont)

Szintén bűncselekmény, ha valaki:

• Megsemmisíti az eszközt (pl. felgyújtja, szétveri),
• Használhatatlanná teszi (pl. megrongálja, kiszereli belőle a működéshez szükséges alkatrészt),
• Elvonja a rendeltetésétől (pl. saját célra használja, vagy elcseréli).

Ezek az esetek akkor is büntetendők, ha nem okoznak azonnali kárt, de a veszély közvetlen, tehát reálisan fennáll annak lehetősége, hogy az alakulat emiatt nem tudja végrehajtani a készenlétet igénylő feladatát.

Az elkövető jellemzően az a katona, aki hivatalból felel az adott eszköz biztosításáért vagy megóvásáért (pl. raktáros, szállító, karbantartó).

Azonban a második elkövetési forma – megsemmisítés, rongálás – esetén bármelyik katona lehet tettese, függetlenül attól, hogy hivatalosan rendelkezett-e az eszközzel.

A törvény szándékos és gondatlan elkövetést is büntet, tehát nemcsak a direkt károkozás, hanem a hanyag mulasztás is felelősségre vonást vonhat maga után.

A bűncselekmény súlyosabb büntetéssel jár, ha az eset különösen nagy hátrányt okoz a szolgálatra. Ez akkor valósul meg, ha például:

• Az alakulat nem tud részt venni egy hadműveletben,
• A készenlét fokozása kudarcot vall,
• Az egység harci képessége teljesen leépül.

Békeidőben emiatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején pedig akár öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az elkövető.

A törvény a gondatlan elkövetést is szankcionálja.

Például ha egy katona hanyagságból nem végzi el a kötelező karbantartást, és emiatt az eszköz készenléti helyzetben működésképtelenné válik, akkor már gondatlan veszélyeztetés valósul meg.

A büntetés itt is a következmények súlyától, és attól függ, hogy béke vagy háborús időszakban történt-e az elkövetés.