A szolgálati visszaélés e rendet óvja, és azt szankcionálja, ha valaki katonai szolgálati hatalmával vagy helyzetével jogtalan hátrányt okoz, esetleg jogtalan előnyt szerez.
Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy pontosan mi minősül szolgálati visszaélésnek.
A szolgálati visszaélés Btk. szerinti törvényi tényállása
Szolgálati visszaélés
Btk. 441. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Szolgálati visszaélés Btk. 441.§ törvényi tényállása
A szolgálati visszaélés védett jogi tárgya
A törvény által védett társadalmi érdek a szolgálati hatáskör és befolyás rendeltetésszerű, tisztességes használata.
A katonai szervezetben elfoglalt helyzet (például egy magasabb rendfokozat, beosztás vagy speciális jogosultság) felelősséggel jár: ez a hatalom a szolgálati célok megvalósítását, a feladatok elvégzését szolgálja.
Az ezzel való visszaélés, legyen szó hátrány vagy előny jogellenes előidézéséről, megrendíti a bizalmat a katonai struktúrában, és aláássa a szervezeti rendet.
Milyen magatartások valósítják meg a szolgálati visszaélést?
A szolgálati visszaélés a katonai hierarchián belüli „rangbeli” vagy beosztásbeli különbség tudatos, célzatos kihasználásával történik. A következő lényegi elemeken alapul:
Szolgálati hatalom vagy helyzet:
- Szolgálati hatalomnak nevezzük azt a jogkört, ami valakit adott beosztása vagy rendfokozata alapján megillet.
- Szolgálati helyzet ennél tágabb fogalom: jelenti azt az állapotot, amely a szolgálati hierarchiában elfoglalt pozícióból származik, és lehetővé teszi, hogy az illető befolyást gyakoroljon másokra, döntéseket hozzon, vagy maga döntsön bizonyos jogosultságokról.
Visszaélés a hatalommal vagy helyzettel:
- A bűncselekmény akkor valósul meg, ha az illető rendeltetésellenesen gyakorolja a jogait. Vagyis nem a törvényes célra használja a beosztásából fakadó jogkört, hanem szándékosan eltér attól.
- Ez a visszaélés célzatos; a tettesnek kifejezetten jogtalan hátrányt kell okoznia vagy jogtalan előnyt kell szereznie saját magának, illetve másnak.
- A hátrány lehet anyagi vagy erkölcsi természetű, például megalázás, jogosultságoktól való indokolatlan megfosztás, nehezebb vagy kedvezőtlenebb szolgálati feltételek kikényszerítése.
- Az előny ezzel szemben lehet plusz juttatás, szolgálati kedvezmény, jogosulatlan használat.
Eredmény nélküli befejezettség:
- A visszaélésnek nem kell ténylegesen elérnie a kívánt hatást (nem szükséges, hogy a hátrány ténylegesen bekövetkezzen vagy az előnyt végül megszerezzék).
- A bűncselekmény már azzal befejezetté válik, hogy a tettes szándéka a jogtalan cél megvalósítására irányul, és ennek érdekében tényleges lépést is tesz (például intézkedést hoz, nyomást gyakorol, rendelkezést ad ki).
Ki követheti el a bűncselekményt?
Tettesként az felelhet, aki katonai viszonyban áll, és e jogviszonyból fakadóan szolgálati hatalommal rendelkezik.
Ide tartozhat a katonai parancsnok, altiszt vagy bármely olyan személy, akinek az adott beosztása, szolgálati feladata alapján hatásköre van a szolgálati szervezeten belül.
Az alap és a minősített esetek
- Alapeset (Btk. 441. § (1) bekezdés):
- Aki jogtalan hátrányt akar okozni vagy jogtalan előnyt akar szerezni azzal, hogy visszaél a szolgálati helyzetével, bűntettet követ el.
- A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés, jelezve, hogy a katonai rendet lényegében megzavaró, komoly cselekményről van szó.
- Minősített eset (Btk. 441. § (2) bekezdés):
- Ha a cselekmény jelentős hátrányt okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
- A „jelentős hátrány” lehet személyes vagy vagyoni természetű, illetve érintheti a szolgálatot kifejezetten.
A bűncselekmény szubszidiárius jellege
A szolgálati visszaélés szubszidiárius bűncselekmény.
Ez azt jelenti, hogy ha az elkövetett magatartás miatt csak akkor lehet a büntetőjogi felelősséget megállapítani, ha az elkövető cselekménye nem valósít meg súlyosabb bűncseelkményt.
Összegzés
A szolgálati visszaélés bűncselekménye arra hivatott, hogy megvédje a katonai szervezetekben meglévő jogkörök helyes és tisztességes gyakorlását.
A katonai hierarchia egyik alapelve, hogy a nagyobb rendfokozattal vagy beosztással bíró személyeknek fokozott felelősségük van a beosztottjaik, valamint a szervezet egészének érdekében.
Aki ezt a felelősséget megszegve, magáncélra használja a beosztás adta jogosultságokat vagy mások kárára él vissza vele, számíthat arra, hogy a büntetőjog keretei között kell felelnie tetteiért.
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE
egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz