Szolgálati visszaélés

A szolgálati visszaélés e rendet óvja, és azt szankcionálja, ha valaki katonai szolgálati hatalmával vagy helyzetével jogtalan hátrányt okoz, esetleg jogtalan előnyt szerez.

Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy pontosan mi minősül szolgálati visszaélésnek.

A törvény által védett társadalmi érdek a szolgálati hatáskör és befolyás rendeltetésszerű, tisztességes használata.

A katonai szervezetben elfoglalt helyzet (például egy magasabb rendfokozat, beosztás vagy speciális jogosultság) felelősséggel jár: ez a hatalom a szolgálati célok megvalósítását, a feladatok elvégzését szolgálja.

Az ezzel való visszaélés, legyen szó hátrány vagy előny jogellenes előidézéséről, megrendíti a bizalmat a katonai struktúrában, és aláássa a szervezeti rendet.

A szolgálati visszaélés a katonai hierarchián belüli „rangbeli” vagy beosztásbeli különbség tudatos, célzatos kihasználásával történik. A következő lényegi elemeken alapul:

Szolgálati hatalom vagy helyzet:

• Szolgálati hatalomnak nevezzük azt a jogkört, ami valakit adott beosztása vagy rendfokozata alapján megillet.
• Szolgálati helyzet ennél tágabb fogalom: jelenti azt az állapotot, amely a szolgálati hierarchiában elfoglalt pozícióból származik, és lehetővé teszi, hogy az illető befolyást gyakoroljon másokra, döntéseket hozzon, vagy maga döntsön bizonyos jogosultságokról.

Visszaélés a hatalommal vagy helyzettel:

• A bűncselekmény akkor valósul meg, ha az illető rendeltetésellenesen gyakorolja a jogait. Vagyis nem a törvényes célra használja a beosztásából fakadó jogkört, hanem szándékosan eltér attól.
• Ez a visszaélés célzatos; a tettesnek kifejezetten jogtalan hátrányt kell okoznia vagy jogtalan előnyt kell szereznie saját magának, illetve másnak.
• A hátrány lehet anyagi vagy erkölcsi természetű, például megalázás, jogosultságoktól való indokolatlan megfosztás, nehezebb vagy kedvezőtlenebb szolgálati feltételek kikényszerítése.
• Az előny ezzel szemben lehet plusz juttatás, szolgálati kedvezmény, jogosulatlan használat.

Eredmény nélküli befejezettség:

• A visszaélésnek nem kell ténylegesen elérnie a kívánt hatást (nem szükséges, hogy a hátrány ténylegesen bekövetkezzen vagy az előnyt végül megszerezzék).
• A bűncselekmény már azzal befejezetté válik, hogy a tettes szándéka a jogtalan cél megvalósítására irányul, és ennek érdekében tényleges lépést is tesz (például intézkedést hoz, nyomást gyakorol, rendelkezést ad ki).

Tettesként az felelhet, aki katonai viszonyban áll, és e jogviszonyból fakadóan szolgálati hatalommal rendelkezik.

Ide tartozhat a katonai parancsnok, altiszt vagy bármely olyan személy, akinek az adott beosztása, szolgálati feladata alapján hatásköre van a szolgálati szervezeten belül.

Alapeset:

Aki jogtalan hátrányt akar okozni vagy jogtalan előnyt akar szerezni azzal, hogy visszaél a szolgálati helyzetével, bűntettet követ el.
A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés, jelezve, hogy a katonai rendet lényegében megzavaró, komoly cselekményről van szó.

Minősített eset:

Ha a cselekmény jelentős hátrányt okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A „jelentős hátrány” lehet személyes vagy vagyoni természetű, illetve érintheti a szolgálatot kifejezetten.

A szolgálati visszaélés szubszidiárius bűncselekmény.

Ez azt jelenti, hogy ha az elkövetett magatartás miatt csak akkor lehet a büntetőjogi felelősséget megállapítani, ha az elkövető cselekménye nem valósít meg súlyosabb bűncseelkményt.

A szolgálati visszaélés bűncselekménye arra hivatott, hogy megvédje a katonai szervezetekben meglévő jogkörök helyes és tisztességes gyakorlását.

A katonai hierarchia egyik alapelve, hogy a nagyobb rendfokozattal vagy beosztással bíró személyeknek fokozott felelősségük van a beosztottjaik, valamint a szervezet egészének érdekében.

Aki ezt a felelősséget megszegve, magáncélra használja a beosztás adta jogosultságokat vagy mások kárára él vissza vele, számíthat arra, hogy a büntetőjog keretei között kell felelnie tetteiért.