20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 450. §-a szerint bűncselekményt követ el az az elöljáró, aki szolgálati hatalmával nem rendeltetésszerűen él, és ezzel visszaélve alárendeltjének jogsérelmet okoz.
A törvény több elkövetési magatartást nevesít, melyek mindegyike a parancsnoki jogkör jogellenes, személyes vagy önkényes alkalmazására terjed ki.
A bűncselekmény jogi tárgya a szolgálati viszonyból eredő elöljárói jogosultságok rendeltetésszerű gyakorlásához fűződő társadalmi érdek.
A jogalkotó célja az, hogy megakadályozza a szolgálati hatalommal való önkényes visszaéléseket, amelyek aláássák a katonai és rendvédelmi szervezetek tekintélyét, fegyelmét és belső rendjét.
A bűncselekmény passzív alanya minden esetben az az alárendelt, akit a visszaélés hátrányosan érint.
Az elöljáró bűncselekményt követ el, ha alárendeltjét olyan fegyelmi fenyítéssel sújtja, amelyre nincs jogalapja, vagy amelyet nem a megfelelő formában, határidőben, illetve jogosultság birtokában alkalmaz.
Az elöljáró akkor is visszaél hatalmával, ha alárendeltjét akadályozza törvényben biztosított panaszjoga gyakorlásában – például ha lebeszéli őt a panasz benyújtásáról, fenyegetéssel befolyásolja, vagy a panaszt nem továbbítja, esetleg megsemmisíti.
A törvény értelmében bűncselekménynek minősül az is, ha az elöljáró alárendeltjét megillető juttatások teljes vagy részleges megtagadásával, illetve jogellenes anyagi követeléssel él – például ha indokolatlanul kártérítés megfizetésére kötelezi, vagy saját forrásból történő beszerzésre utasítja az alárendeltet.
Az elöljárói hatalom kizárólag szolgálati célból gyakorolható. A bűncselekmény megvalósul akkor, ha az elöljáró alárendeltjét személyes ügyek elintézésére utasítja, például saját háztartási feladataival bízza meg, vagy más, nem szolgálati jellegű tevékenységet végeztet vele. A visszaélés akkor állapítható meg, ha a feladat nem része az alárendelt kötelezettségeinek, és annak elvégzésére nem adható jogszerű parancs.
A törvény tiltja, hogy az elöljáró alárendeltjeit indokolatlanul különböző elbánásban részesítse. Bűncselekménynek minősül, ha valakit jogtalanul jutalmaz, előnyben részesít mások rovására, vagy éppen hátrányosan különböztet meg. A megkülönböztetésnek egyértelműnek, valóságosnak és mások számára is érzékelhetőnek kell lennie.
Az elöljárói hatalommal visszaélés elkövetője kizárólag olyan személy lehet, aki jogszabály, parancs vagy szervezeti szabályzat alapján elöljárói hatáskörrel rendelkezik.
A bűncselekmény szándékos, így egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető.
A törvény a gondatlan elkövetést nem rendeli büntetni.
Az elöljárói hatalommal visszaélés egy olyan tényállás, amely a szolgálati rend, a tekintély és a katonai fegyelem megőrzését szolgálja.
A törvény világos határt húz a jogszerű parancs és a visszaélés között.
Az elöljáró nem élhet hatalmával önkényesen, és nem teheti ki alárendeltjeit jogtalan szankcióknak, megalázó bánásmódnak vagy anyagi hátrányoknak.
E bűncselekmény büntetése – egy évig terjedő szabadságvesztés – azt jelzi, hogy a szolgálati viszonyban is alapvető emberi jogok és méltányossági elvek érvényesülnek.
A katonai hierarchia nem jelenthet felhatalmazást a hatalommal való visszaélésre.
