Az elöljárói hatalommal visszaélés

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 450. §-a szerint bűncselekményt követ el az az elöljáró, aki szolgálati hatalmával nem rendeltetésszerűen él, és ezzel visszaélve alárendeltjének jogsérelmet okoz.

A törvény több elkövetési magatartást nevesít, melyek mindegyike a parancsnoki jogkör jogellenes, személyes vagy önkényes alkalmazására terjed ki. 

A bűncselekmény jogi tárgya a szolgálati viszonyból eredő elöljárói jogosultságok rendeltetésszerű gyakorlásához fűződő társadalmi érdek.

A jogalkotó célja az, hogy megakadályozza a szolgálati hatalommal való önkényes visszaéléseket, amelyek aláássák a katonai és rendvédelmi szervezetek tekintélyét, fegyelmét és belső rendjét.

A bűncselekmény passzív alanya minden esetben az az alárendelt, akit a visszaélés hátrányosan érint.

• Jogtalan fegyelmi fenyítés alkalmazása
  Az elöljáró bűncselekményt követ el, ha alárendeltjét olyan fegyelmi fenyítéssel sújtja, amelyre nincs jogalapja, vagy amelyet nem a megfelelő formában, határidőben, illetve jogosultság birtokában alkalmaz. 
• Panaszjog korlátozása
  Az elöljáró akkor is visszaél hatalmával, ha alárendeltjét akadályozza törvényben biztosított panaszjoga gyakorlásában – például ha lebeszéli őt a panasz benyújtásáról, fenyegetéssel befolyásolja, vagy a panaszt nem továbbítja, esetleg megsemmisíti. 
• Járandóság csökkentése vagy anyagi megterhelés
  A törvény értelmében bűncselekménynek minősül az is, ha az elöljáró alárendeltjét megillető juttatások teljes vagy részleges megtagadásával, illetve jogellenes anyagi követeléssel él – például ha indokolatlanul kártérítés megfizetésére kötelezi, vagy saját forrásból történő beszerzésre utasítja az alárendeltet.
• Magáncélú igénybevétel
  Az elöljárói hatalom kizárólag szolgálati célból gyakorolható. A bűncselekmény megvalósul akkor, ha az elöljáró alárendeltjét személyes ügyek elintézésére utasítja, például saját háztartási feladataival bízza meg, vagy más, nem szolgálati jellegű tevékenységet végeztet vele. A visszaélés akkor állapítható meg, ha a feladat nem része az alárendelt kötelezettségeinek, és annak elvégzésére nem adható jogszerű parancs.
• Előnyös vagy hátrányos megkülönböztetésA törvény tiltja, hogy az elöljáró alárendeltjeit indokolatlanul különböző elbánásban részesítse. Bűncselekménynek minősül, ha valakit jogtalanul jutalmaz, előnyben részesít mások rovására, vagy éppen hátrányosan különböztet meg. A megkülönböztetésnek egyértelműnek, valóságosnak és mások számára is érzékelhetőnek kell lennie.

Az elöljárói hatalommal visszaélés elkövetője kizárólag olyan személy lehet, aki jogszabály, parancs vagy szervezeti szabályzat alapján elöljárói hatáskörrel rendelkezik.

A bűncselekmény szándékos, így egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető.

A törvény a gondatlan elkövetést nem rendeli büntetni.

Az elöljárói hatalommal visszaélés egy olyan tényállás, amely a szolgálati rend, a tekintély és a katonai fegyelem megőrzését szolgálja.

A törvény világos határt húz a jogszerű parancs és a visszaélés között.

Az elöljáró nem élhet hatalmával önkényesen, és nem teheti ki alárendeltjeit jogtalan szankcióknak, megalázó bánásmódnak vagy anyagi hátrányoknak.

E bűncselekmény büntetése – egy évig terjedő szabadságvesztés – azt jelzi, hogy a szolgálati viszonyban is alapvető emberi jogok és méltányossági elvek érvényesülnek.

A katonai hierarchia nem jelenthet felhatalmazást a hatalommal való visszaélésre.