A 438. § (1) bekezdése szerint kötelességszegést követ el az, aki:
E cselekmények egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, mert veszélyeztetik a folyamatos éberséget és azonnali reagálóképességet, ami a szolgálat feladatainak ellátásához elengedhetetlen.
– Elalvás: A szolgálati személynek folyamatosan ébren kell maradnia, ha azt a szabályok előírják. Ha ezt nem teszi, és nem áll fenn mentségként például betegség vagy előre nem látható gyógyszermellékhatás, szándékos mulasztásról beszélünk.
– Alkoholfogyasztás vagy kábítószer-használat: Már a legkisebb mennyiség is ronthatja a koncentrációt, így a szolgálati teendők ellátása ellehetetlenülhet.
– Rendeltetési hely elhagyása: Ha a szolgálattevő őrizetlenül hagyja a kijelölt helyet, közvetlenül veszélybe sodorhatja az őrzött objektumot, területet vagy személyt.
– Egyéb előírások súlyos megszegése: Idetartozik minden olyan magatartás, amely a fentiekhez hasonlóan aláássa a szolgálat rendeltetését (például egy létfontosságú jelentés szándékos elmulasztása).
Csak az vonható felelősségre e bűncselekményért, aki az őr-, ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ténylegesen ellátja.
A szándékosság és a gondatlanság kérdését minden esetben vizsgálni kell.
Ha valaki figyelmen kívül hagyja a tiltást, vagy saját döntése alapján fogyaszt alkoholt, kábítószert, már megvalósulhat a szándékos kötelességszegés.
Ha a cselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, a törvény már három évig, háború idején öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget.
A „jelentős hátrány” azt jelenti, hogy a szolgálat ellátása reálisan meghiúsulhatott, például védtelen maradt egy stratégiai fontosságú objektum, vagy elmaradt az azonnali reagálás egy váratlan eseményre.
Harchelyzetben vagy külföldi hadműveleti területen végzett békefenntartás során még komolyabbak a következmények.
Ha különösen nagy hátrány keletkezik, akár öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Ez a szigor a kiemelt kockázatokból fakad: ilyen környezetben egyetlen mulasztás is emberéletekbe kerülhet, vagy veszélybe sodorhatja a katonai műveletek sikerét.
A 438. § (4) bekezdése bizonyos esetekben a gondatlan cselekményt is bünteti.
Ha az elkövetőnek előre kellett volna látnia, hogy magatartásával súlyos következményeket idézhet elő, a felelősség alól nem mentesül.
Az ilyen esetekben általában enyhébb büntetési tétel érvényesül, de szélsőséges szituációkban még így is több éves szabadságvesztés szabható ki.
A szolgálatban kötelességszegés bűncselekménye a mindenkori katonai és rendvédelmi feladatok megbízható teljesítésének jogi garanciája.
A folyamatos éberség, az előírások pontos követése és az azonnali reagálási képesség nélkülözhetetlen a közrend és a biztonság fennmaradásához.
Aki ilyen munkakört vállal, tudatában kell legyen, hogy a súlyos kötelességszegés büntetőjogi felelősséget von maga után, különösen akkor, ha ezzel kockára teszi a rábízott vagy az általa védett értékeket és emberi életeket.