Zendülés megakadályozásának elmulasztása

A Btk. 443. §-a azt a helyzetet szabályozza, amikor egy katona tudomást szerez arról, hogy zendülés készül vagy már folyamatban van, ám mégsem tesz meg minden tőle elvárhatót annak megakadályozására, sőt, késedelem nélkül nem is jelenti azt a megfelelő szerveknek.

Ez a rendelkezés kifejezi, hogy a katonai vagy rendvédelmi egységekben kiemelt fontosságú a közösség érdekében való kötelező fellépés.

Ennek hiánya veszélyezteti a fegyveres szervek működését, ezért a törvény büntetőjogi szankciót fűz hozzá.

Az elkövetés jogi tárgya hasonló a zendülés esetéhez: a katonai szervezet szolgálati rendje és fegyelme.

Ezt a rendet alapjaiban rengeti meg, ha egy közösség tagjai közül bárki csoportos ellenszegülésre készül, vagy ilyet már el is indított, és a többiek ezt passzívan tűrik, sőt, nem próbálják időben meghiúsítani.

A honvédség vagy egyéb rendvédelmi szervek esetében ugyanis kiemelten fontos, hogy a katonák – alárendelt szerepükben is – tevékenyen közreműködjenek a szolgálati érdekek védelmében.

A törvény kettő, mulasztás formájában megjelenő elkövetési magatartást jelenít meg:

1. A zendülés vagy annak előkészületének megakadályozásának elmulasztása
• Ha a katonának reális lehetősége lenne közbeavatkozni, ám ezt nem teszi meg, úgy büntetőjogi felelősség terheli. A jogalkotó elvárja, hogy a katona a tőle elvárható eszközökkel megpróbálja csírájában elfojtani a zendülést.
2. Késedelem nélküli jelentés elmulasztása
• Akkor is megvalósul a bűncselekmény, ha valaki tudomást szerez a zendülésről vagy annak előkészületéről, de nem értesíti róla haladéktalanul az elöljáróját vagy más, erre jogosult szervezetet. A katonának e bejelentési kötelezettsége egyértelműen következik a katonai fegyelemből és a rendvédelmi feladatok természetéből.

Fontos, hogy a Btk. szerint a mulasztás kísérlete fogalmilag kizárt; a bűncselekmény a cselekvés hiányával azonnal befejezetté válik, amint a katona a rá háruló kötelezettséget nem teljesíti.

Tettesként csak olyan katona követheti el, aki nem vesz részt magában a zendülésben, és semmilyen módon nem járul hozzá magához a zendüléshez. 

A törvényhely világosan kimondja: az semmiképp sem lehet elkövető, aki maga is aktív résztvevője a zendülésnek vagy annak előkészületének.

Ez a bűncselekmény pont azokra vonatkozik, akik kívülről látják a készülődést, és lenne reális esélyük a beavatkozásra vagy a jelentésre, de ennek ellenére tétlenek maradnak.

Ha a katona tevékenyen segít a zendülés megszervezésében akkor zendülés miatt lesz büntethető.

A zendülés megakadályozásának elmulasztása bűncselekmény azt a katonát szankcionálja, aki tétlenségével teret enged a szolgálati rendet fenyegető csoportos engedetlenségnek.

A törvény rávilágít arra, hogy a honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak kötelessége a megszerzett információk alapján fellépni bármilyen zendüléssel szemben, legyen ez akár aktív beavatkozás, akár gyors jelentéstétel.

Háború vagy harchelyzet idején a mulasztás különösen veszélyes, mert a fegyveres erők megosztottsága vagy lázadása még súlyosabb következményekhez vezethet, így a törvény a büntetőjogi fenyegetést is szigorítja.

Ezzel a szabályozással a jogalkotó megerősíti a katonai köteléken belüli felelősség elvét: nem elég egyszerűen nem részt venni egy engedetlenségben, hanem meg kell akadályozni azt, illetve jelenteni a feljebbvalóknak – ezzel is védve a szervezet alkalmasságát, fegyelmét és a nagyobb közösségi érdekeket.