BH 2019.7.189

[1] A törvényszék a 2016. szeptember 28. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 178. § (1) bek. 4. ford., (2) bek. c) pont].

[2] Ezért őt 8 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2017. szeptember 20. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani és korrigálta a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt bűnösségének törvénysértő megállapítása miatt, felmentése érdekében.

[5] A terhelt indítványa szerint ő ártatlan, a bűncselekményt nem követte el. A tényállás megalapozatlan. Bűnössége nem bizonyított, az bírói feltételezésen alapul. Nem volt ellene semmilyen bizonyíték (terhelő vallomás, szakértői vélemény, tőle származó ujjnyomat).

[6] Ellenben még a bűncselekmény elkövetési idejét sem tudták megállapítani. Nem bizonyították, hogy a kábítószer mikor készülhetett, mikor és milyen körülmények között került a megtalálási helyére. Így az lehetett több évtizede (harminc-negyven éve) is, ám az elévülést nem vizsgálták.

[7] Mindezek alapján felmentését indítványozta bizonyítottság hiányában.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[9] A bíróság által a terhelt terhére értékelt bizonyítékok vitatására és az esetlegesen elmaradt bizonyítás kifogásolására felülvizsgálati eljárásban nincs mód. E részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, mert a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható, miként nincs helye a bizonyítékok ismételt összevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének sem.

[10] Az irányadó tényállás alapján a terhelt a tanyáján tartotta a különösen jelentős mennyiségű kábítószert. A terhelt tudott a kábítószerről, azt szándékosan birtokában tartotta. Ezért (a bűnösségének megállapításával) nem valósult meg anyagi jogi szabálysértés.

[11] A terhelt terhére rótt állapot-bűncselekmény a rendőrségi házkutatás napjáig, vagyis 2015. május 21-ig tartott. Ez jelenti a tizenöt éves elévülési idő kezdetét, amit (első eljárási cselekményként) a nyomozás elrendelése megszakított. Ily módon nem alapos a bűnösség elévülés ellenére történő megállapítására hivatkozás.

[12] A Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

[13] A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra nem tett észrevételt. A terhelt védője az észrevételében elfogadhatónak tartotta a terhelti álláspontot, s maga is a felmentését indítványozta.

[14] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos, a Legfőbb Ügyészség indítványa megalapozott.

[15] A terhelt indítványa szerint a bűnösségének megállapítása törvénysértő.

[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §-ában tételesen felsorolt okokból van helye. A jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, és nem nyitja meg a jogerős ítéletben megállapított tények sérelmezésének a lehetőségét.

[17] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[18] A felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[19] A terhelt az indítványában - miként a Legfőbb Ügyészség helytállóan észlelte - hangsúlyosan és kifejezetten az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Ezért a terhelt érvelésének helytállóságát a Kúria nem vizsgálhatta.

[20] A bűnösség megállapítását sérelmező felülvizsgálati indítványt a Kúria érdemben sem találta alaposnak.

[21] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont].

[22] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].

[23] A kábítószer birtoklását az követi el - s bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő -, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít [Btk. 178. § (1) bek.]. A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt [Btk. 178. § (2) bek. c) pont].

[24] A terhelt terhére a különösen jelentős mennyiségű [Btk. 461. § (1) bek. a) pont af) alpont, (3) bek. b) pont] kábítószer (heroin) [Btk. 459. § (1) bek. 18. pont a) alpont] tartásával elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének elkövetését állapították meg az eljárt bíróságok.

[25] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által megalapozottnak talált irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza a következő tényeket.

[26] A terhelt kizárólagosan használatában lévő tanyaingatlanban 2015. május 21-én tartott rendőrségi házkutatás során a főépület és a szerszámok tárolásra szolgáló melléképület közötti nyitott szín kettős tetőszerkezete között - a terhelt által ismeretlen időpontban és körülmények között megszerzett - négy csomag, nettó 5945,61 gramm port találtak, melynek heroinbázis-tartalma 1700 ±100 gramm, a különösen jelentős mennyiség alsó határának több mint tizenháromszorosa, azaz 1600 gramm. Találtak továbbá a melléképületben huszonkilenc tasakba csomagolt, nettó 46 140,73 gramm - jellemzően heroin hígítására használt - koffein és paracetamol tartalmú port. S találtak még a főépület egyik szobájában a heroin csomagolásához használt ragasztószalagot. Ugyanis az egyik kábítószert tartalmazó csomagolóanyagról lefejtett ragasztószalag darab és a főépületben fellelt ragasztószalag tekercs vége "korábban egy egészet képezett".

[27] E tényállás a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó. Annak alapján a terhelt bűnösségének a megállapítása eredményesen nem tehető kétségessé.

[28] A védő által hivatkozott EBH 2006.1393. számú elvi határozat másról szól.

[29] Elvontan nem kétséges, hogy a kábítószerrel visszaélés bűntette - egyéb felróható magatartás hiányában - nem állapítható meg csupán annak alapján, hogy a terhelt tudott az élettársa által a közös lakásban elrejtett kábítószerről. Ám a jelen ügyben a terhelt még azt is tagadta, hogy tudott az ingatlanában elrejtett kábítószerről, holott - s ez a lényeg - az irányadó tényállás alapján a kábítószert maga a terhelt szerezte meg.

[30] Elvontan az sem kétséges, hogy a "kábítószert tart" elkövetési fordulat egyszerű nemtevéssel nem valósulhat meg. A kábítószer tartása mint elkövetési magatartás ugyanis olyan birtoklást jelent, amely egyfelől jellemzően a kábítószer megszerzését, vagy a kábítószer készítését feltételezi, másfelől lehetővé teszi a birtokos számára a használatot (a fogyasztást) vagy az azzal rendelkezést.

[31] A terhelt általi megszerzésről már volt szó. Abból pedig, hogy a terhelt a kábítószert megszerezte, majd birtokolta (tartotta), a jelen ügyben - ellenkező adat hiányában nem a fogyasztás, hanem - az azzal való rendelkezés következhet, s következik is, mivel a terhelt által kizárólagosan használt ingatlanban fellelt kábítószer csomagolt állapotban volt, mégpedig oly módon, hogy a főépület egyik szobájában a heroin csomagolásához használt ragasztószalagot is megtalálták.

[32] A terhelt felvetette az elévülés kérdését is.

[33] A kábítószer megszerzése a kábítószer birtokbavételével történik. A kábítószer tartása a - jelen esetben meg nem állapítható idejű - megszerzésnél tartósabb birtoklást jelent. Miután a kábítószer tartása önmagában büntetendő, közömbös, hogy a kábítószer mikor és miként került az elkövető birtokába (maga termesztette, maga állította elő, más birtokostól szerezte).

[34] A kábítószer tartása egy jogellenes állapot fenntartása, ekként tartós (állapot)-bűncselekmény. Akkor bevégzett, amikor a tartás - bármely okból, a jelen esetben hatósági felkutatással - befejeződött.

[35] A büntethetőség - a jelen ügyben közömbösen: a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével [Btk. 26. § (1) bek.].

[36] A büntethetőség elévülésének kezdő napja olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik [Btk. 27. § d) pont].

[37] Miután a kábítószer tartásában álló jogellenes állapot 2015. május 21-én szűnt meg, a terhelt terhére megállapított bűncselekmény büntethetősége kétségtelenül nem évült el.

[38] A terhelt felülvizsgálati indítványa tehát a büntethetőség elévülésére hivatkozó részében is alaptalan.

[39] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] során felülvizsgálatot megalapozó feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. § (2) bek.] nem észlelt.

[40] A Kúria ezért - a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel - Be. 662. § (1) bekezdése alapján - hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.160/2018.)