BH 2020.12.357

[1] A járási és nyomozó ügyészség vádirataiban kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete és 3 rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vádat.

[2] A járásbíróság a 2018. szeptember 18. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk. 178. § (1) bek.] és 3 rendbeli becsületsértés vétségében [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].

[3] Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. Egyszersmind felmentette az ellene kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete [Btk. 176. § (1) bek.] miatt emelt vád alól.

[4] Az ügyészség I. r. terhelt terhére irányuló fellebbezése folytán másodfokon eljárt törvényszék a 2019. szeptember 13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: az egészséget veszélyeztető bűncselekményt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. § (1) bek.] minősítette, büntetését 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra súlyosította, a felmentő rendelkezést mellőzte, elrendelte a H.-i Járásbíróság ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést pontosította. Egyebekben az I. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság az ügyész, valamint az I. r. terhelt és védője részére fellebbezési jogot biztosított.

[5] A védelmi fellebbezések alapján harmadfokon eljárt ítélőtábla a 2019. december 13. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az I. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezéseket elutasította.

[6] Megállapította, hogy a másodfokú bíróság tévesen biztosított fellebbezési jogot. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 615. § (1) és (2) bekezdése szerinti helyzet nem áll fenn. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletszerkesztési hibáját korrigálva változtatta meg az egészséget veszélyeztető bűncselekmény minősítését, s mellőzte a felmentő rendelkezést. Másodfokon csak minősítésbeli változás történt, amelyet jól tükröz a másodfokú ítélet rendelkező részének megfogalmazása is. Nem volt tehát ellentétes döntés, így nem nyílt meg a harmadfokú felülbírálat lehetősége. Ezért a másodfokú ítélet ellen a jogorvoslati jog biztosítása is téves volt. A fellebbezéseket mint törvényben kizártakat [Be. 598. § (1) bek. a) pont, 617. §] utasította el.

[7] A harmadfokú bíróság a végzés záradékában megállapította, hogy a másodfokú ítélet az I. r. terhelt tekintetében a meghozatala napján (2019. december 13.) jogerőre emelkedett.

[8] A fellebbezéseket elutasító végzés ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § b) pontját és 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontját megjelölve: "eljárási szabálysértés" miatt, a harmadfokú végzés hatályon kívül helyezése, és a harmadfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[9] A védő sérelmezte, hogy "az egészséget veszélyeztető bűncselekmények címszó alatt tárgyalt bűncselekmények vonatkozásában az egyik tényállás a fogyasztásra vonatkozó, a másik pedig a kereskedelemre vonatkozó tényállást állapít meg, ez véleményem szerint ellentétes döntés volt és ezért állapította meg a másodfokú bíróság a jogorvoslati lehetőséget".

[10] A Kúria a 2020. május 12. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével a felülvizsgálati indítványt - mivel a fellebbezést elutasító végzés nem jogerős ügydöntő határozat - mint a törvényben kizártat elutasította, s felhívta a harmadfokú bíróságot, hogy a fellebbezéseket elutasító végzése ellen biztosítson fellebbezési jogot.

[11] A fellebbezést elutasító végzés ellen - a jogorvoslati jog Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt alapjoga folytán, valamint a Be. kizáró rendelkezése hiányában, s ha azt nem a Kúria hozta - fellebbezésnek van helye, azt azonban a harmadfokú bíróság nem biztosította.

[12] A harmadfokú bíróság utóbb a fellebbezéseket elutasító végzését azzal kézbesítette, hogy ellene a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye, azaz biztosította a fellebbezés jogot, s a fellebbezéseket elutasító végzés ellen az I. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést a felülvizsgálati indítványában foglalt érvelésére utalással.

[13] Az ítélőtábla átiratában rögzítette, hogy jelzése folytán a jogerős szabadságvesztés végrehajtását a büntetés-végrehajtási bíró a harmadfokú bíróság további intézkedéséig függőben tartja. A fellebbezéseket elutasító végzésre vezetett jogerősítő záradék hatályon kívül helyezésére nem került sor, a végrehajtás folytatásáról a harmadfokú bíróság a Kúria eljárását és iránymutatását követően intézkedik.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában a védő fellebbezését alaptalannak tartotta.

[15] A harmadfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a másodfokú bíróság tévesen biztosított fellebbezési jogot a határozata ellen, ugyanis nem hozott a Be. 615. § (2) bekezdése értelmében olyan ellentétesnek minősülő döntést, ami a Be. 615. § (1) bekezdése alapján megnyitotta volna a harmadfokú eljárást. Ezért törvényesen utasította el a védelmi fellebbezést.

[16] Indítványozta a fellebbezéseket elutasító végzés tanácsülésen történő helybenhagyását.

[17] Az I. r. vádlott védőjének fellebbezése nem alapos.

[18] A Kúria egyetértett a harmadfokú bíróság indokaival.

[19] A Be. 615. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A (2) bekezdés szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapítja meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben az eljárást megszüntette, vagy az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette, továbbá a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

[20] Jelen ügyben az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása bűntettében, 3 rendbeli becsületsértés vétségében, egyúttal az I. r. vádlottat a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.

[21] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva az I. r. vádlott terhére megállapított egészséget veszélyeztető bűncselekményt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem [Btk. 176. § (1) bek.] bűntettének minősítette, s tekintetében az elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését mellőzte.

[22] A bírósági ügyiratok alapján megállapíthatóan a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete tényállásának I. pontját érintően az ítéletet a Be. 592. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra figyelemmel részben megalapozatlannak találta: a tényállás hiányos és felderítetlen maradt, illetőleg a tényállás az iratok tartalmával is ellentétes. A törvényszék a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a Be. 594. § (1) bekezdése alapján bizonyítást vett fel, melynek eredményeként az I. r. vádlott tényállás I. pontja szerinti egészséget veszélyeztető bűncselekményét - kábítószer birtoklásának bűntette helyett - a Btk. 176. § (1) bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. A másodfokú határozat rögzítette azt is, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény eltérő minősítése miatti felmentő rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzte.

[23] A harmadfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás I. pontjában a vádról döntött és úgy foglalt állást, hogy az I. r. vádlott cselekménye nem a vád szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete, hanem kábítószer birtoklása bűntettének minősül, és az egészséget veszélyeztető bűncselekmény jogi minősítése kérdésében a vádtól eltérően döntött. Ezért a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt emelt vád alóli felmentés szükségtelen volt, az ítéletszerkesztési hiba. A másodfokon eljáró törvényszék csupán ezt az ítéletszerkesztési hibát korrigálta, és mellőzte a felmentő rendelkezést.

[24] Nem arról volt tehát szó, hogy a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett, és az az eset sem állt fenn, hogy az első fokon elítélt vádlottat a másodfokú bíróság felmentette volna.

[25] Nincs helye harmadfokú felülbírálatnak a másodfokú ítéletben megállapított olyan bűncselekmény kapcsán, amely a vádlott terhére már az elsőfokú bíróság által megállapított bűncselekménnyel alaki halmazatban áll, mivel a másodfokú ítéleti változtatás nem eredményezett a bűnösség kérdésében eltérő döntést, csupán annak a cselekménynek a minősítését érintette, amelyben az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét már megállapította [Be. 615. § (2) bek. c) pont, EBH 2018.B27.].

[26] Miután a másodfokú eljárásban nem született ellentétes döntés, nem nyílt meg a harmadfokú felülbírálat lehetősége sem, így a másodfokú ítélet ellen a jogorvoslati jog biztosítása is téves volt.

[27] A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a cselekmény nem bűncselekmény, a bűncselekményt nem a vádlott követte el, nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, vagy a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg [Be. 566. § (1) bek. a)-d) pont].

[28] Jelen ügyben a felsorolt okok egyike sem állt fenn, felmentő rendelkezésnek nem volt helye, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított cselekményt minősítette más bűncselekményként; a tévesen alkalmazott felmentő rendelkezést pedig - helytálló indokok alapján - mellőzte.

[29] Az I. r. vádlott egyetlen cselekményét a bíróságok egyaránt elbírálták, ily módon nincs eltérő döntés az I. r. vádlott bűnösségét érintően. A védői érveléssel szemben annak sincs jelentősége, hogy a kábítószer birtoklása és a kábítószer-kereskedelem más törvényi tényállást merített ki. Ugyanannak a vád tárgyát képező egy cselekménynek az elsőfokú bíróság ítéletében a vádtól eltérő minősítése és ugyanennek a cselekménynek a másodfokú felülbírálat során az elsőfokú ítéletben alkalmazott minősítéstől eltérő minősítése nem azonos az alaki vagy anyagi halmazatban lévő cselekmények ellentétes irányú kétfokú elbírálásával, mely esetekben kétségtelenül vizsgálat tárgyát képezné az ellentétes döntés meghozatalának kérdése.

[30] Ezt meghaladóan sincs olyan rendelkezése a másodfokú bíróság ítéletének, amely az I. r. vádlottat érintően ellentétes döntést eredményezett volna.

[31] Kétségtelen, ugyanakkor, hogy a másodfokú bíróság a kábítószerre elkövetett, egészséget veszélyeztető bűncselekmény minősítése kapcsán a felmentő rendelkezéssel szemben tévesen biztosította a fellebbezés lehetőségét.

[32] A bíróság által tévesen biztosított fellebbezési ok - ha azzal élnek is - nem jelent felülbírálati kötelezettséget (BH 2011.276.II.). Ennek indoka, hogy maga a törvény határozza meg a fellebbezési jog kereteit.

[33] A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja [Be. 588. § (1) bek.]. A másodfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, ha az 588. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az elsőfokú bíróság elmulasztotta a fellebbezés elutasítását [Be. 597. § (1) bek.]. A harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e Részben - Tizenhatodik Rész - foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni (Be. 617. §).

[34] A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróságnak az I. r. vádlott védőjének törvényben kizárt fellebbezését törvényesen utasította el, az elutasításról pedig a Be. 617. §-ára figyelemmel alkalmazandó Be. 597. § (1) bekezdése alapján a harmadfokú bíróságnak kellett rendelkeznie.

[37] A kifejtettek folytán a Kúria a harmadfokú bíróság fellebbezéseket elutasító végzését a Be. 614. § (4) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 614. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Kúria Bpkf. I. 745/2020.)