BH 2023.3.57

II. Ha a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján nem állapítható meg, hogy a nem magyar állampolgár terhelt a csekély mennyiségű, már elfogyasztott kábítószert Magyarország területén szerezte meg, illetve fogyasztotta el, az ő vonatkozásában a joghatóság megállapításakor sem a személyi elv, sem a területi elv nem alkalmazható. A cselekmény vonatkozásában a Btk. 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak teljesülését kell vizsgálni annak eldöntéséhez, hogy az ügyben a magyar joghatóság megállapítható-e. Amennyiben a legfőbb ügyész a büntetőeljárás lefolytatása iránt nem intézkedett, az eljárás megszüntetésének van helye büntethetőséget kizáró okból [Btk. 3. § (1)-(3) bek., 178. § (1) és (6) bek.; Be. 663. § (2) bek.].

[1] A kerületi bíróság a külön eljárás keretében meghozott büntetővégzésével a külföldi állampolgárságú terhelttel - mint különös visszaesővel - szemben kábítószer birtoklásának vétsége [Btk. 178. § (6) bek.] miatt 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett, börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztést szabott ki azzal, hogy a végrehajtásának utólagos elrendelése esetén legkorábban a szabadságvesztés-büntetés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelként lefoglalt ópiumpipa elkobzásáról, az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 164 081 forint megfizetésére kötelezte a terheltet, míg 90 000 forint bűnügyi költség tekintetében úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

[2] A büntetővégzés tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában 2019. április 23. napján jogerőre emelkedett.

[4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője a Be. 649. § (2) bekezdésére alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, a büntetővégzés hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[5] A felülvizsgálati indítvány indokai szerint az ítéleti tényállás nem tartalmazza, hogy a terhelt pontosan mikor hagyta el Magyarországot, illetve mikor lépett be újra Magyarország területére. Erre vonatkozóan csak a nyomozati iratok tartalmaznak támpontot, miszerint a bűnügyi információ arról szólt, hogy a terhelt Csehországban beszerzett kábítószert próbál Magyarországra illegálisan behozni. A tényállás nem tartalmaz olyan szakértői megállapításra utalást sem, amelyből következtetni lehetne a csekély mennyiség felső határát el nem érő kábítószer fogyasztásának legalább hozzávetőleges idejére. A tényállásból az állapítható meg, hogy a terhelt a Magyarországra érkezését megelőzően külföldön, ténylegesen Csehországban tartózkodott, ekkor lehetősége volt kábítószer birtoklására és fogyasztására, Magyarország területére belépésekor viszont nem birtokolt bizonyítható módon kábítószert, csak a szervezetében volt a korábbi kábítószerfogyasztásból származó amfetamin- és metamfetamin-maradvány. Az ítéleti tényállás tehát "nem mondja ki", hogy a kábítószer megszerzésére, birtoklására, majd elfogyasztására Magyarországon került volna sor. Sőt, a tényállás megfogalmazásából következtethetően ezekre a cselekedetekre külföldön, vélhetőleg Csehországban került sor.

[6] A védő felhívta a Btk. 3. § (2) bekezdését, amely szerint külföldi állampolgár, külföldön elkövetett bűncselekménye miatt csak akkor büntethető, ha a (2) bekezdés a) pontja alapján, taxatívan felsorolt bűncselekmények valamelyikét követte el. A csekély mennyiségű kábítószer megszerzése, birtoklása, fogyasztása nem tartozik e körbe. Ezért a bíróság a Be. 649. § (2) bekezdés a) pontjában felülvizsgálati okként meghatározott eljárási szabálysértéssel, joghatóság hiányában ítélte el a vietnami állampolgár terheltet a külföldön elkövetett bűncselekmény miatt.

[7] Hivatkozott arra is, hogy a terhelt anyanyelvén, vietnami nyelvre fordítva a vádiratot nem kapta meg, így azzal kapcsolatos észrevételeit, indítványait sem tehette meg. Ezen túl a büntetővégzést sem kapta meg fordításban. Ezzel az anyanyelv használatának joga olyan súlyosan sérült, ami önmagában indokolja a felülvizsgálattal támadott határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[8] Álláspontja szerint a bíróság egészen más bűncselekmény miatt mondta ki a terhelt bűnösségét a büntetővégzés rendelkező részében és indoklásában. Míg a rendelkező rész szerint kábítószer birtoklásának vétsége miatt mondta ki bűnösnek, az indoklás szerint "A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan bizonyítottnak látta, hogy a fenti szándékos cselekménnyel a vádlott mint különös visszaeső, elkövette a Btk. 178. § (6) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő súlyos testi sértés bűntettét". Ezzel az ítélet indokolása ellentétessé vált a rendelkező résszel, ami a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja és a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja szerint felülvizsgálati ok.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[10] Átiratában utalt arra, hogy a felülvizsgálati indítványnak az irányadó tényállást vitató része felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, az indítvány ezen részében törvényben kizárt.

[11] A védőnek a terhelt anyanyelv használatához fűződő jogának sérelmére hivatkozása nem alapozza meg a felülvizsgálat - Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése miatti - Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti okát. A vietnámi állampolgárságú terhelt ugyanis a büntetőügyben 2018. augusztus 23. napján foganatosított gyanúsítottkénti kihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy magyar anyanyelvű. A kerületi bíróságon a terhelt elfogását követően felvett jegyzőkönyv szerint a terhelt akként nyilatkozott, hogy érti és beszéli a magyar nyelvet, tolmács közreműködését nem tartja szükségesnek. A vádirat kifejezetten utalt arra, hogy a terhelt úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelvet írja, olvassa, megérti és beszéli. Ugyanezen jegyzőkönyv szerint pedig a kerületi bíróság az elfogás után bíróság elé állított terhelt részére kézbesítette a terhelt anyanyelvére lefordított büntetővégzést, ezért a felülvizsgálati indítvány ezzel ellentétes hivatkozása az iratok tartalmának nem felel meg.

[12] A büntetővégzés indokolásával kapcsolatos kifogásra előadta, hogy a bűncselekmény büntetővégzés indokolása szerinti megnevezése ("súlyos testi sértés bűntette") olyan nyilvánvaló elírás, amely a védő által hivatkozott, az elsőfokú ítélet indokolása és annak rendelkező része közötti teljes ellentétet, ekként felülvizsgálati okot nem alapoz meg.

[13] A terhelt cselekményével kapcsolatban kifejtette, hogy az irányadó tényállás alapján megállapítható: a terheltnél, a vele szemben B.-n foganatosított rendőri intézkedés során, a csomagjában - a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontja alapján kábítószernek minősülő - metamfetaminnal szennyezett ópiumpipát és annak tartozékait találták, amely már önmagában megalapozta a magyar bíróság joghatóságát. Önmagában a kábítószerrel szennyezett tárgyak birtoklása, tartása vagy ahogy jelen ügyben is történt, az országba történő behozatala - amely értelemszerűen magyarországi elkövetést, ekként magyar joghatóságot is feltételez - a Btk. 178. § (1) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása törvényi tényállási elemeit kimerítette.

[14] A terhelt észrevételében - ismételten, a korábbi felülvizsgálati indítványában foglaltakkal egyezően - kifogásolta, hogy különös visszaesőként ítélte el a bíróság. Emellett személyi körülményeire hivatkozott azzal, hogy egy kiskorú gyermekéről, illetve idős, beteg szüleiről és három kiskorú testvéréről kell gondoskodnia. A terhelt a védői indítvánnyal egyezően a büntetővégzés hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

[15] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melynek a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése és eljárási szabálysértés miatt van helye [Be. 648. § a), b) pont].

[17] A büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre - ha a Be. másképp nem rendelkezik - az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Be. 739. § (2) bek.].

[18] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot - a Be. 659. § (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. § (5) bek.].

[19] A felülvizsgálati indítványt - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. § (2) bek.], amely jelen ügyben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény volt.

[21] A védő álláspontja szerint a vietnámi állampolgárságú terhelt az amfetamint és metamfetamint tartalmazó kábítószert Csehországban fogyasztotta el, ekként a cselekmény külföldön elkövetett. Ezen túl a terhelt által elkövetett bűncselekmény, a csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása [Btk. 178. § (6) bek.] pedig nem tartozik a Btk. 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjaiban megjelölt bűncselekmények közé, ekként azt a kerületi bíróság joghatóság hiányában bírálta el.

[22] A Be. 649. § (2) bekezdés a) pontja szerint, eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát joghatóság hiányában hozta meg, a (2) bekezdés b) pontja szerint pedig akkor is, ha a magánindítvány, a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában született az ügydöntő határozat.

[23] A Btk. 178. § (6) bekezdése szerint kábítószer birtoklása vétségét követi el, aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg (a kábítószer birtoklás bűncselekmény ún. privilegizált, enyhébb elbírálás alá eső esete).

[24] A járásbíróság által a büntetővégzésben rögzített, irányadó tényállás a következő.

[25] A külföldi állampolgárságú terhelt a Magyarországon vele szemben foganatosított rendőri intézkedést "megelőzően - közelebbről pontosan meg nem határozható időpontban és ismeretlen körülmények között - csekély mennyiségű kábítószert szerzett, amelyet elfogyasztott". A terheltet - előzetes bűnügyi információ alapján - a b.-i buszpályaudvaron az oda Csehországból érkező autóbuszról leszállva rendőri intézkedés alá vonták.

[26] A vele szemben foganatosított ruházat- és csomagátvizsgálás alkalmával, csomagjából metamfetaminnal szennyezett ópiumpipa és annak tartozékai kerültek elő, ezért a terheltet vizeletminta-vétel biztosítása végett előállították. A terhelt vizeletéből kábítószer fogyasztásából eredően metamfetamin és amfetamin volt kimutatható. Az amfetamin és a metamfetamin a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontja alapján kábítószernek minősül. A terhelt által megszerzett és elfogyasztott kábítószer tiszta hatóanyagtartalma nem érte el a csekély mennyiség felső határát.

[27] A fenti, a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás nem tartalmazza azt, hogy a terhelt mikor, hol, kitől és milyen körülmények között szerezte meg kábítószert és azt mikor és hol fogyasztotta el. Az azonban, hogy a tényállás az elkövetési időpontot (tehát a rendőri intézkedés napját) megelőző időre teszi, kizárja, hogy a tényállásban rögzítettek szerinti Magyarországra érkezését követően történt volna a kábítószer megszerzése és elfogyasztása.

[28] A Kúria ezért megállapította, hogy az irányadó tényállás alapján nem vonható le olyan ténybeli következtetés, hogy a nem magyar állampolgár terhelt a kábítószert Magyarország területén szerezte volna meg, illetve fogyasztotta volna el.

[29] Nem értett egyet a Kúria a Legfőbb Ügyészség azon érvelésével, hogy a magyar joghatóság fennáll, mivel az irányadó tényállás alapján nem állapítható meg az, hogy a terhelt a csekély mennyiségű kábítószert nem Magyarország területén, hanem külföldön, esetleg Csehországban fogyasztotta el. A joghatóság kérdése ugyanis nem alapulhat feltételezésen, az abban való döntésnek, hogy egy adott cselekmény elbírálása magyar joghatóság alá tartozik-e vagy sem, tényeken kell alapulnia, az elkövetés helyében való kétség esetén a Magyarországon való elkövetés (és így a magyar joghatóság) nem vélelmezhető. Ebben az esetben a Btk. 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az ott írt feltételek mellett érvényesülhet a magyar joghatóság.

[30] A jelen ügyben pedig az elkövetés helye az irányadó tényállás alapján nem állapítható meg. Miután a Csehországból a b.-i autóbuszpályaudvarra éppen megérkező járműről leszállva a terheltet azonnal rendőri intézkedés alá vonták, alappal arra lehet következtetni, hogy az amfetamint még Csehországban szerezte meg és ott is fogyasztotta el.

[31] A Btk. 3. §-a rendelkezik a büntetőtörvény személyi és területi hatályáról, arról, hogy mely személyek által és mely földrajzi területen elkövetett bűncselekmények vonatkozásában járhatnak el a magyar igazságszolgáltatási szervek.

[32] E szerint a magyar büntetőtörvényt kell alkalmazni [Btk. 3. § (1) bek.]:

a) a belföldön (Magyarország területén) elkövetett bűncselekményre (ún. területi elv),

b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre (ún. kvázi területi elv),

c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény (ún. aktív személyi elv).

[33] A magyar büntetőtörvényt kell alkalmazni ezeken kívül [Btk. 3. § (2) bek.]:

a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az

aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő (kettős inkrimináció elve),

ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e (ún. állami önvédelem elve),

ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő (ún. feltétlen büntetőhatalom elve),

b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő (ún. passzív személyi elv).

[34] Azonban a Btk. 3. § (2) bekezdésben meghatározott egyes feltételek fennállása esetén is csak akkor folytatható le a büntetőeljárás, ha a megindítását a legfőbb ügyész rendeli el [Btk. 3. § (3) bek.].

[35] A terhelt külföldi állampolgár, magyar állampolgársággal nem rendelkezik. Mivel nem állapítható meg, hogy a nem magyar állampolgár terhelt a kábítószert Magyarország területén szerezte meg, illetve fogyasztotta el, ezért az ő vonatkozásában a joghatóság megállapításakor sem a személyi elv, sem a területi elv nem alkalmazható. A cselekmény vonatkozásában a Btk. 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak teljesülését kellett vizsgálni annak eldöntéséhez, hogy az ügyben a magyar joghatóság megállapítható-e.

[36] A Btk. 3. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont szerint a magyar büntetőtörvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény és egyben az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. Ennek azonban - a kettős inkrimináció fennállása mellett - az is feltétele, hogy a büntetőeljárás megindítását meghatározott hatóság vezetője, Magyarországon a legfőbb ügyész rendelje el.

[37] Jelen ügyben megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény vonatkozásában a legfőbb ügyész intézkedésére a büntetőeljárás lefolytatására nem került sor, erre való utalást a vádirat és a büntetővégzés sem tartalmaz.

[38] Az ügyben a nyomozás az terhelt elfogását követő napon elrendelésre került, ezt követően pedig a Legfőbb Ügyészség - utólagos - megkeresésére nem került sor.

[39] Azzal tehát, hogy a külföldi terhelt által Magyarország területén kívül elkövetett bűncselekmény miatt, az erre vonatkozó eljárási szabályok megsértésével magyar bíróság járt el és bírálta el a cselekményt, a büntető joghatóságra vonatkozó szabályokat megsértette.

[40] A büntetőeljárás jogszerű elrendelésének és így törvényes lefolytatásának hiányában a Btk. 15. § h) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok áll fenn a terhelt vonatkozásában.

[41] A cselekménynek a Cseh Köztársaság területén hatályos büntetőtörvény szerinti büntetendőségére [Btk. 3. § (2) bek. a) pont aa) alpont] ugyan nincs adat, de a már kifejtett büntethetőséget kizáró okra figyelemmel, ennek az ügyben nem volt jelentősége.

[42] Nem foghatott helyt a Legfőbb Ügyészség indítványában foglalt érvelés a bűncselekmény - kábítószerrel szennyezett ópiumpipa tartásával, Magyarország területén - megvalósulását illetően, az alábbiak miatt.

[43] Kétségtelen, hogy a terhelt a kábítószerrel szennyezett ópiumpipát Magyarország területén is, szándékosan magánál tartotta, azt le is foglalták tőle.

[44] A Btk. 178. § (6) bekezdésének törvényi tényállása a fogyasztás esetében a szándékosság formáját nem határozza meg (az lehet egyenes vagy eshetőleges is), a megszerzés és tartás fordulata azonban célzatot fogalmaz meg azzal, hogy az elkövető a csekély mennyiségű kábítószert az elfogyasztás céljával szerzi meg illetve tartja.

[45] Ez egyben azt is jelenti, hogy a kábítószer olyan mennyiségű, amely fogyasztásra alkalmas. A kábítószerrel szennyezett eszköz - jelen esetben, amelynek segítségével korábban kábítószert fogyasztottak - már csak nyomokban tartalmazott kábítószert (vegyész szakértői vélemény). Értelemszerűen ennek tényleges mennyiségét, hatóanyagtartalmát az eljárás során nem határozta meg a szakértő, ebből következően erre vonatkozó ténymegállapítást a jogerős büntetővégzésben megállapított tényállás sem tartalmaz.

[46] A törvényi tényállásban megfogalmazott célzatra tekintettel a kábítószernek az észlelhetőség határán lévő anyagmaradványa (szennyeződés valamely tárgyon, ruhán stb.) "megszerzése" önmagában elkövetési magatartásként nem értelmezhető, ezért a "tartása" a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása vétség megállapítására nem alkalmas.

[47] Kábítószerfogyasztás esetében - mivel a cselekmény ezen elkövetési magatartása eshetőleges szándékkal is elkövethető - ilyen megkötés nem tehető. Azonban a már kifejtettek szerint a terhelt szervezetéből kimutatott kábítószer elfogyasztása a történeti tényállás szerint nem Magyarország területén történt.

[48] Kétségtelen, hogy a terhelttől Magyarország területén vett vizeletmintából korábbi kábítószer-fogyasztásra utaló anyagot, amfetamint és metamfetamint mutattak ki. Az azonban, hogy az elkövető szervezetében a kábítószer-használatból eredő, még le nem bomlott anyagmaradvány mutatható ki, önmagában nem tekinthető a mintavétel helyén és idejében történt "fogyasztásnak", hanem csak a korábbi - a tényállás szerint ismeretlen időpontban és helyen történt - kábítószer-fogyasztás tényét igazolja. Erről pedig nem igazolható, hogy belföldön történt, ami a magyar bíróság joghatóságát - a fentiek szerint - nem alapozta meg.

[49] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a kábítószer anyagmaradvány bizonyítékként értékelve - és az egyéb bizonyítékokkal együtt mérlegelve - vezethet annak ténybeli megállapításához, hogy az elkövető ennél nagyobb (fogyasztásra alkalmas) mennyiségű kábítószert szerzett meg, tartott vagy fogyasztott el. Jelen ügyben azonban az a joghatóság korlátai miatt nem vizsgálható.

[50] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a kerületi bíróság a támadott jogerős büntetővégzést a Be. 649. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített eljárási szabálysértéssel - joghatóság hiányában - hozta meg.

[51] A Be. 653. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait a Be. XC. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Be. 617. §-a értelmében a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Be. Tizenhatodik Részben (A harmadfokú bírósági eljárás) foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni, míg a Be. 589. §-a kimondja, hogy a Be. Tizenegyedik Részében megállapított rendelkezéseket a másodfokú bírósági eljárásban is alkalmazni kell a Be. Tizenötödik részében (A másodfokú bírósági eljárás) foglalt eltérésekkel. A Be. (Tizennegyedik Rész) 567. § (2) bekezdés f) pontja értelmében a bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, ettől eltérő rendelkezést sem a Be. Tizenötödik, sem a Tizenhatodik része, sem a Be. XC. Fejezet nem tartalmaz.

[52] Az eljárás feltétlen megszüntetését eredményező okra figyelemmel a Kúria nem vizsgálta a felülvizsgálati indítványban foglalt egyéb - eljárási jellegű - kifogásokat.

[53] A kifejtettek alapján a támadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel, a Be. 663. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette.

[54] A járásbíróság által elkobozni rendelt bűnjel tekintetében a Kúria a rendelkezést nem érintette, mivel a kábítószerrel szennyezett eszköz elkobzásnak a büntetőeljárás megszüntetése ellenére helye van [Btk. 72. § (1) bek. d) pont 2. ford., (4) bek. a) pont].

[55] A Be. 856. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán vele szemben az eljárást megszüntette. A Be. 857. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a terhelt által az eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését.

[56] A Be. 664. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

(Kúria Bfv.I.168/2022/9.)