A Btk. az emberi méltóság elleni bűncselekmények között a magánszféra számos nevesített aspektusát védi (pl. a magántitkot, a levéltitkot, a magánlakást, a becsületet); a magánszféra nevesített esete sértésének hiányában is sérülhet azonban ez az alkotmányos alapjog, amelyet az 56/1994. (XI. 10.) AB határozat az emberi méltóság szubszidiárius alapjogaként határozott meg. E bűncselekmények jogi tárgya lehet a társadalmi megbecsülés, az emberi méltóság és a becsület (rágalmazás, becsületsértés) a személy általános és legtágabb értelemben vett magánszférája (zaklatás) magánlakás és a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek használatának zavartalanságához fűződő alkotmányban garantált jog (magánlaksértés).
Rágalmazás, Becsületsértés, Magánlaksértés, Zaklatás
Az emberi méltóság elleni bűncselekmények közül, a rágalmazást, a becsületsértést, a magánlaksértést valamint a zaklatást külön oldalon ismertetjük, a kegyeletsértés, a kiszolgáltatott személy megalázása, a levéltitok megsértése valamint a magántitok megsértése bűncselekmények tényállásait pedig az alábbiakban ismertetjük: