Cserbenhagyás

A szó hétköznapi értelméből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy “cserben” akkor lehet valakit hagyni, ha például balesetet szenvedett, megsérült de mi nem segítünk neki. Büntetőjogi értelemben egészen másról van szó.

Ha cserbenhagyással gyanúsítják, jó ha tudja, hogy büntetőjogi értelemben mi minősül cserbenhagyásnak. Tudnia kell hogy mit tegyen, mit ne tegyen, kihez fordulhat segítségért. Számolnia kell azzal is, milyen büntetőjogi következményekkel jár majd a büntetőeljárás, milyen bizonyítékok elengedhetetlenek a bűncselekmény bizonyításához

Cserbenhagyást csak olyan személy tud elkövetni, aki gépjárművet vezet. Cserbenhagyásról pedig csak akkor lehet szó, ha a jármű vezetője érintett lesz egy közlekedési balesetben.

A cserbenhagyást kizárólag a jármű vezetője követheti el. A jármű vezetője egyaránt lehet a baleset okozója, közrehatója, de akár a baleset vétlen sértettje is. Az utas vagy a gyalogos nem lehet tettes.

Abban az esetben, ha segítségnyújtásra szoruló személy is van a helyszínen, akkor nem az itt megkövetelt, hanem a segítségnyújtás elmulasztása tényállásában közvetetten előírt kötelezettséget szegi meg az, aki segítségnyújtás nélkül továbbhajt. Így elvileg mindkét bűncselekményért felelne, a törvény értelmében azonban csak a súlyosabb bűncselekmény, azaz a segítségnyújtás elmulasztása miatt fogják őt felelősségre vonni.

Ha a jármű vezetője, aki belekoccan az előtte balesetet szenvedett járművekbe és a helyszínről továbbhajt anélkül, hogy megállna, cserbenhagyásért felel, ha nem volt sérült vagy segítségre szoruló személy. Ha volt ilyen személy a helyszínen, akkor segítségnyújtás elmulasztásáért. Így tehát más büntetésre számíthat függetlenül attól, hogy ő maga mindkét esetben ugyanazt a magatartást tanúsította: nem állt meg a helyszínen.

Abban az esetben, ha az elkövető a jármű felhasználásával szándékosan idézi elő a veszélyhelyzetet, cserbenhagyásért, illetve segítségnyújtás elmulasztásáért nem vonható felelősségre. Ebben az esetben azonban halmazatban megállapítható a cserbenhagyás a közúti veszélyeztetéssel.

A KRESZ 58. §-a megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a balesettel érintett járművek vezetői számára. A megállási és meggyőződési kötelezettséget csak a balesettel érintett jármű vezetőjének terhére, a cserbenhagyás bűncselekményének keretében teszi követendő magatartássá.

A cserbenhagyás mulasztással követhető el. Akár a megállási, akár a meggyőződési kötelezettségét mulasztja el a jármű vezetője, cserbenhagyásért felel. Ez a bűncselekmény úgynevezett tiszta mulasztásos bűncselekmény. Éppen ezért a cserbenhagyás kísérlete kizárt.

A megállási kötelezettség a jármű nyugalmi állapotba helyezését jelenti. A meggyőződési kötelezettség az elkövető részéről egy olyan aktív magatartást feltételez, amelynek eredményeképpen kellő információval rendelkezik majd arról, hogy a helyszínen van-e sérült vagy segítségre szoruló személy.

A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén valósul meg, az elkövetőnek tehát fel kell ismernie a baleset tényét, továbbá azt, hogy ő a balesetben érintett, és hogy ilyen esetben megállási, illetve meggyőződési kötelezettség terheli. A cserbenhagyás azzal valósul meg, hogy az elkövető elmulasztja a kötelezettség által felölelt magatartások tanúsítását.

A baleset általános fogalma valamennyi olyan, személyi, illetve anyagi érdekkörében bekövetkező negatív változást, folyamatot és eseményt felölel, mely a közlekedésben a járművezetéssel összefüggésben, annak során következhet be.

Nem csak az számít balesetnek, ha valaki megsérül, meghal vagy anyagi kár keletkezik. Minden olyan veszélyhelyzet balesetnek számít, amelynek hatókörében más személy tartózkodik. Baleset az is, ha a jármű tárgyakkal ütközik, méh ha nem is keletkezik kár. Persze csak akkor, ha a baleset hatókörében más személy tartózkodik.

Mit jelent az, hogy valaki a balesettel érintett jármű vezetője?

A balesettel nem csak annak a járműnek a vezetője érintett, aki anek a hibájából következett be a baleset. Az „érintettség” nem pusztán a baleset okozóját, sértettjét vagy az abban részes harmadik személyt jelenti. Azokat is, akik el tudták ugyan kerülni a balesetet saját rutinjuk, vagy jó reflexeik által (például félrekapták kormányt, hogy kikerüljék a balesetet és áttértek a szemben levő sávba), de ezek hiányában maguk is annak részesévé váltak volna.

A balesettel érintett jármű vezetőjének kell tekinteni a vétlen sofőrt is. A KRESZ 58. §-a rögzíti mindazokat a valamennyi közlekedési ágban egyaránt irányadó kötelezettségeket, amelyek közlekedési baleset esetén az érintett járművezetőket terhelik.

Ha a bíróság megállapítja valaki felelősségét ebben a bűncselekményben, a büntetés legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A bíróság azonban valamennyi enyhítő és súlyosító körülmény figyelembevételével szabja ki a büntetést. Szabadságvesztés helyett pénzbüntetést, közérdekű munkát is kiszabhat. Ezen túl számítani lehet járművezetéstől eltiltás büntetésre is.

Mivel minden ügy és minden ügyfél más, arról, hogy egy konkrét esetben milyen büntetés kiszabása várható, csak az adott ügy valamennyi körülményének figyelembevételével lehet állást foglalni.

A bíróság a büntetés kiszabása során figyelemmel van a bűncselekmény jellegére, az elkövető személyi körülményeire is. Szintén lényeges lehet, hogy az elkövető milyen magatartást tanúsít az eljárás során, hogyan védekezik.

A kihallgatásra egyáltalán nem érdemes felkészületlenül érkezni, hiszen a vallomása nagy mértékben befolyásolhatja a büntetőeljárás későbbi alakulását. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tartalmú vallomást tesz.

A büntetőeljárásban a védő az, aki kizárólag az ön érdekei figyelembevételével járhat csak el. A védő kötelessége, hogy az Ön érdekében minden törvényes védekezési eszközt felhasználjon. Érdemes igénybe venni minél hamarabb közlekedési bűncselekményekben jártas, tapasztalt védőügyvéd segítségét!