A közlekedési bűncselekmények jogi tárgya valamennyi közlekedési ágazatra, így a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedésre kiterjedően a közlekedés biztonságához fűződő érdek védelme, amely magába foglalja a közlekedésben részt vevők életének testi épségének, egészségének védelmét, valamint a járművek és a közlekedés egyéb tárgyainak a sértetlenségét.
Ha bekövetkezik a baleset, elvárható az érintett jármű vezetőjének két dolgot mindenképpen meg kell tennie. Egyrészt azonnal meg kell állnia, másrészt ki kell derítenie, hogy megsérült-e valaki. Ha a sofőr ezt nem teszi meg, cserbenhagyásért felelhet, még akkor is, ha senki nem sérült meg.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas állapotban, járművezetés bódult állapotban, járművezetés tiltott átengedése, cserbenhagyás. A fenti bűncselekmények közül, a cserbenhagyás, a közúti baleset okozása, a közúti veszélyeztetés a járművezetés tiltott átengedése, a járművezetés bódult állapotban valamint a járművezetés ittas állapotban bűncselekményeket külön oldalon ismertetjük.
Abban az esetben, ha segítségnyújtásra szoruló személy is van a helyszínen, akkor nem az itt megkövetelt, hanem a segítségnyújtás elmulasztása tényállásában közvetetten előírt kötelezettséget szegi meg az, aki segítségnyújtás nélkül továbbhajt. Így elvileg mindkét bűncselekményért felelne, a törvény értelmében azonban csak a súlyosabb bűncselekmény, azaz a segítségnyújtás elmulasztása miatt fogják őt felelősségre vonni.
Ha a jármű vezetője, aki belekoccan az előtte balesetet szenvedett járművekbe és a helyszínről továbbhajt anélkül, hogy megállna, cserbenhagyásért felel, ha nem volt sérült vagy segítségre szoruló személy. Ha volt ilyen személy a helyszínen, akkor segítségnyújtás elmulasztásáért. Így tehát más büntetésre számíthat függetlenül attól, hogy ő maga mindkét esetben ugyanazt a magatartást tanúsította: nem állt meg a helyszínen.