Üzleti titok megsértése

A bűncselekmény jogi tárgya a gazdasági verseny tisztaságához, ezen belül a tisztességes piaci magatartáshoz fűződő és a versenytársakat oltalmazó társadalmi érdek. Az üzleti titok, a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.Úgyszintén az is, amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Az elkövetési magatartások az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása, más számára hozzáférhetővé tétel, valamint nyilvánosságra hozatala.

Jogosulatlan a megszerzés, ha titokhoz arra fel nem jogosított személy a jogosult akarata vagy hozzájárulása nélkül hozzáfér. Jogosulatlan a felhasználás, a közlés és a nyilvánosságra hozatal, amennyiben az a titok tulajdonosának beleegyezése nélkül, vagy tilalma ellenére történik. Akkor is megvalósulhat az üzleti titok megsértése, ha az elkövető jogosan jutott a titok birtokába. A más által jogosulatlanul megszerzett üzleti titok felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala is tényállásszerű magatartás, de a felhasználás nem jelent szükségképpen nyilvánosságra hozatalt is. A nyilvánosságra hozatal történhet sajtó, tömegtájékoztatás vagy sokszorosítás útján. A hozzáférhetővé tétel olyan magatartás, melynek következtében más személy számára lehetőség nyílik a titok megismerésére. A bűncselekmény elkövetése során a jogtalan előnyszerzés célzatának vagy a vagyoni hátrány okozásának meg kell valósulnia. Az előny egyaránt lehet vagyoni vagy személyes is.

Vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny. Vizsgálandó az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés, mivel ha a vagyoni hátrány a konkurens cégnél más okból következett be, a bűncselekmény elkövetése csak akkor állapítható meg, ha bizonyítást nyert, hogy az elkövetési magatartások bármelyikét jogtalan előnyszerzés végett követték el.A cselekmény csak szándékosan követhető el. A vagyoni hátrány okozásával járó elkövetés esetén elegendő az eshetőleges szándék is. Egyenes szándékkal valósítja meg a tettes a cselekményét, amennyiben a jogtalan előnyszerzési célzat vezérli. Amennyiben a jogtalan előnyszerzési célzattal elkövetett cselekmény vagyoni hátrány okozásával is járt, ez súlyosbító körülményként értékelhető.

Az elkövetési magatartások bármelyike megalapozhatja az üzleti titok megsértése megállapítását, így a megszerzés – felhasználás nélkül is – elegendő a bűncselekmény befejezettségéhez. Rendszerint tipikus elkövetési magatartás lehet annak a cselekménye, aki a korábbi vállalkozásban való részvétele során megszerzett információt, például egy áru anyagösszetételét vagy előállításának védett technológiai eljárását másik vállalkozásba lépése után felfedi, s ezzel a piacon a versenytársnak számító, előző gazdálkodó szervezetet hátrányos helyzetbe hozza. Az üzleti titok megsértése bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti.