Állatkínzás

Nélkülözhetetlen számunkra az állatvilág, annak védelme pedig éppen ezért alapvető kötelessége mindannyiunknak. Ez a felismerés fejeződik ki abban, hogy az állatok védelme és kímélete érdekében az állam megalkotta az állatok védelméről szóló törvényt, 2004-től pedig  e cél elérése érdekében a büntetőjog eszközrendszerével is fellép.

Az állatvédelmi törvény kiterjed a haszonállatokra, a kutatási célra használt állatokra, a verseny- és sportcélra tartott állatokra, a munkakutyákra, a vadászatra alkalmazott állatokra, a cirkuszi állatokra, a házi kedvencekre, szőrméjükért tenyésztett állatokra és a veszélyes állatokra egyaránt. Ebből a jogszabályból ismerhetjük meg, az állatok tartásának általános szabályait, az állatokon végezhető beavatkozás módjait, az oltási kötelezettség eseteit, az állatkísérletek végzésének szabályait, az állatok szállításának szabályait, illetve az állat életének kioltásával kapcsolatos szabályokat is.

Az állatkínzás abból a szempontból különleges bűncselekmény, hogy ilyen tárgyi súlyú bűncselekmények közül egy másik bűncselekmény sem képes ilyen mértékben kiváltani a társadalom felháborodását. Néhány internetes felületeken már-már a lincshangulat uralkodik. Néhány “állatvédő” pedig a bosszúvágytól felfokozott hangulatban maga szeretne elégtételt venni az általa állatkínzónak vélt személyeken.

MI azt tanácsoljuk, hogy mindenképpen bízza a hatóságokra az állatkínzókkal szembeni eljárások lefolytatását. Még oly jogos felháborodásában se vegye a saját kezébe az események irányítását, semmiképpen se akarjon saját maga igazságot szolgáltatni. Azzal ugyanis akár sokkal nagyobb bajba sodorhatja magát, mint aminek az elhárítására törekedett. 

Az állatkínzás még a jog nyelvén is különböző magatartásokat jelöl. Két jogszabály is védi ugyanis a bántalmazott állatokat az állatkínzástól. Az egyik az Állatvok édelméről szóló törvény, a másik pedig a Büntető törvénykönyv. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni hogy a jegyzőhöz (állatvédelmi hatóság) vagy a rendőrséghez kell fordulnunk, érdemes megismerni néhány definíciót.

Az állatkínzáson kívül szorosan ide kapcsolódik egy másik fogalom, a természetkárosítás. Ugyanis fokozottan védett gerinces állat vagy egyéb veszélyes állat megkínzása természetkárosításnak minősül. Szintén ide tartozik egy harmadik bűncselekmény, a tiltott állatviadal szervezése is. 

Amennyiben állatkínzás jut a tudomására, két dolgot tehet. A jegyzőhöz, mint állatvédelmi hatósághoz, kisebb súlyú jogsértések esetén fordulhat. Ha megítélése szerint bűncselekmény történt, a rendőrségen tehet feljelentést állatkínzás miatt.

Természetesen a büntetés szempontjából sem mindegy, hogy melyik állatkínzásról van szó. Az állatvédelmi törvény és a büntető törvénykönyv az állatkínzás miatt kiszabható büntetés tekintetében is lényegesen eltérő szabályokat tartalmaz.  

Büntetés szabálysértés esetén

Az állatvédelmi törvény – pontosabban az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet – alapján kiszabható büntetés a pénzbírság. Ez a büntetés meg nem fizetése esetén nem változtatható át szabadságvesztésre, legfeljebb adók módjára behajtható. Aki az állatvédelmi törvénybe ütköző állatkínzást követi el, magatartásának súlyához, az állatnak okozott sérelem jellegéhez, igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírság alapösszege nem több mint 15 ezer Ft, ez az összeg jogszabályban meghatározott szorzók szerint növelhető. 

Büntetés állatkínzás bűncselekménye esetén

Akinek a cselekménye pedig a Btk. szerint is állatkínzás, az az alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel, a minősített esetben pedig akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ez azonban nem jelenti azt természetesen, hogy feltétlenül szabadságvesztés büntetéssel kelljen számolnia mindenkinek, akinek a büntetőjogi felelősségét állatkínzás miatt megállapítják.

A Büntető törvénykönyv ugyanis lehetőséget teremt a megfelelő feltételek megléte esetén az úgynevezett “enyhítő szakasz” alkalmazására. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés is kiszabható.

Természetkárosítás büntetése

A természetkárosítás bűntettének is van egy úgynevezett alapesete, amelynek a büntetése 3 évig terjedő szabadságvesztés. Ha pedig a büntetőjogi felelősséget a minősített eset alapján állapítják meg, úgy az elkövető már 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekményért felel, ami már egy jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény. 

Tiltott állatviadal szervezése büntetése

A tiltott állatviadal bűntettét elkövető 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ennél enyhébben büntetendő annak a cselekménye, aki az állatviadal céljára az állatot megszerzi, tartja, tenyészti, kiképzi, idomítja, vagy forgalmazza. Az utóbbi magatartásokért 2 évig terjedő szabadságvesztés járhat.

A magyar bírói gyakorlat szerint nem. Természetesen, az embert az állat felől érkező támadás ellen is megilleti a védekezés lehetősége. Végszükség miatt természetesen nem valósítja meg az állatkínzás bűntettét az, aki testi épségét, egészségét közvetlen támadással fenyegető kutyát lelövi. Ennek a megfontolásnak a hátterében az áll, hogy az embert egy támadás esetén az állattal szemben is illesse meg a védekezés lehetősége ugyanúgy, mint amikor egy ember hajtja végre a támadást.

Ennek a döntésnek az alapjául az a jogeset szolgált, amikor egy falusi önkormányzat által használt ház udvarán egy 10,5 kg súlyú, kb. 40 cm magasságú, kistestű terrier jellegű keverék kutya megmorogta az ott dolgozókat. A kutya morogva ment feléjük, ezért a két nő bement a házba, és telefonon értesítették a vádlottat.

A vádlott – a község polgármestere – nem sokkal később a helyszínre érkezett, és magához vette a gépkocsijában lévő íjat. Az ebet az udvaron találták, a terheltet követték a dolgozók. Megpróbálták elzavarni a kutyát, a kutya vicsorgott és habzott a szája, de nem futott el.

A terhelt ekkor előbbre lépett, és az ugató kutyát 3,5-4 méter távolságból nyílvesszővel oldalról meglőtte. A kutya a nyíllal az oldalában elmenekült a lövés helyszínéről, majd a lövést követően 10-12 percen belül elpusztult. 

Az állatvédelmi hatóság az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kötelezheti, állatvédelmi oktatáson való részvételre kötelezheti. Állatvédelmi bírságot szabhat ki.

A hatóság az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

Ha az állattartó az előírásokat nem vagy nem megfelelően teljesíti, a hatóság elrendelheti az állat megfelelő helyre szállítását és a tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését. Ha az állattartó a hatóság által előírt időpontig nem gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy a hatóság az állatot elkobozza.

Ha az állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos és/vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, a hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót a jogsértés súlyától függően az állattartástól eltilthatja.