Zsarolás

Miközben egy rosszfiú „védelmet” ajánl egy üzlet számára havi fizetségért cserébe, valójában ki nem mondva megfenyegeti a másik felet: fizetsz, vagy tönkreteszem az üzletedet! Ez a filmes eszköz pedig a való életben is gyakran elkövetett bűncselekményen alapszik, a zsaroláson.

Zsarolás miatt Magyarországon évente több mint 2300 alkalommal indul büntetőeljárás.

A zsarolást el lehet követni erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítve egyaránt.

1. A zsarolás egyik elkövetési módja az erőszakkal történő kényszerítés. A büntetőjogban erőszaknak minősül a lökdösődés, rángatás, ütlegelés, arculütés még akkor is, ha a megtámadott személy egyáltalán nem sérül meg. Szintén erőszak a sértett testének egyszerű érintése is, ha ez az érintés támadó jellegű.
2. A zsarolás azonban nem mindig kapcsolódik erőszakhoz. Egy másik, gyakran előforduló elkövetési módja a fenyegetés alkalmazása. A büntetőjogban fenyegetésen jogtalan, súlyos hátrány kilátásba helyezését kell érteni. Ha levélben vagy e-mailen fenyegetnek meg valakit például azzal, hogy az intim videóját illetéktelen személyekhez juttatják el, ha nem teszi azt, amit kérnek tőle, szintén zsarolás történik.

A zsarolás, a fenyegetés célja pedig lehet valaminek a tevése, nem tevése, illetve eltűrése.

Ha valakivel szemben büntetőeljárást indítanak zsarolás miatt, ezzel először akkor fog szembesülni, amikor gyanúsítotti kihallgatásra idézik, rosszabb esetben előállítják a rendőrségre. A kihallgatása során közlik a gyanúsítást, amíből pontosan megtudható, hogy mi a gyanúsítás tárgya.

A legtöbb esetben nem merül fel semmilyen olyan adat, ami alapján kényszerintézkedés alkalmazását szükségesnek tartja a rendőrség, ilyenkor a gyanúsított szabadon távozik a rendőrségről. A büntetőeljárás pedig tovább folyik, és attól függően, hogy sikerül-e elég bizonyítékot összegyűjtenie a rendőröknek, vagy megszüntetik az eljárást, vagy a nyomozást követően az ügyészség vádat emel.

A bíróság pedig a vádemelés után dönt a bűnösségről, és ha bűnösnek találja a vádlottat, akkor a büntetésről is. A bíróság ítéletével szemben egyaránt fellebbezhet a vádlott, az ügyész és a védő is.

• Forduljon ügyvédhez! Akivel szemben büntetőeljárás indult, gyakran csak a gyanúsítás közlésekor döbben rá, hogy veszélybe került az addigi életvezetése, munkavégzése, megélhetése, személyes szabadsága, gyermekeinek, esetleg idős hozzátartozóinak ellátása. Ne kockáztasson ismét!
• Vegye igénybe minél hamarabb büntetőügyekkel, lehetőleg zsarolással is gyakran foglalkozó, tapasztalt védőügyvéd segítségét! Ha zsarolás elkövetésével gyanúsítják, Önnek nemcsak együttérzésre, hanem tényleges segítségre van szüksége.
• Készüljön fel a kihallgatására! Miután Önnel szemben megindult a büntetőeljárás, rövid időn belül kihallgatásra idézik, rosszabb esetben a rendőrségre állíthatják elő Önt.
• Ha úgy dönt, hogy vallomást tesz, készüljön fel a kérdésekre. Vallomása meghatározza majd a büntetőeljárás későbbi alakulását. Nem mindegy, hogy milyen vallomást tesz.

Ne mondjon semmit, ne tegyen vallomást ügyvéd nélkül!

A rendőr az intézkedésről írásbeli jelentést, a vallomásról pedig jegyzőkönyvet készít. Ezek az iratok a büntetőeljárás iratai közé kerülnek, a bíróság azokat megismerheti, annak tartalmát pedig akkor is figyelembe veheti, ha az nem kedvező Önre nézve. A terhelt egyik legalapvetőbb joga a vallomás, a nyilatkozattétel megtagadásának joga, aminek tiszteletben tartása a hatóságok kötelessége. Éljen ezzel a jogával!

A megfelelő védekezés kialakítását bízza védőügyvédre.

A zsarolás komoly bűncselekmény. Ha bűnösnek találják, letöltendő szabadságvesztést is kaphat.

Azt, hogy a bíróság az ítéletében zsarolás miatt milyen keretek között szabhatja ki a büntetését, attól függ, hogy alapeset vagy pedig minősített eset elkövetése miatt állapítják meg a vádlott bűnösségét. Az előző esetben 1 évtől 5 évig, utóbbi esetben pedig 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés között kell kiszabni a büntetést.

Ettől a kerettől mind felfelé, mind lefelé el lehet térni bizonyos esetekben. Bűnhalmazat vagy visszaesők esetében, bűnszervezetben történő elkövetéskor pedig a fenti kereteknél súlyosabb büntetés is kiszabható.

A zsarolásnak, mint oly sok más bűncselekménynek, létezik alapesete, amely büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés. Ha a Btk.-ban szereplő négy minősítő körülmény közül akár csak egy is megvalósul, akkor az elkövető 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért felel.

A fenyegetés büntetőjogi értelemben olyan súlyos hátrány bekövetkezésének kilátásba helyezése, amely képes komoly félelmet kelteni a megfenyegetettben. Ennek nincs teljesen objektív mércéje. Az érzelmi zsarolás nem éri el a büntetőjogi értelemben vett fenyegetés szintjét.

Ilyen fenyegetés lehet, ha a sértettet egy bűncselekmény elkövetésével fenyegetik meg, esetleg azzal, hogy jelenteni fogják a bevándorlási hivatalnak, kiteregetik egy féltve őrzött titkát.

A fenyegetés történhet szóban, írásban, nonverbális kommunikációval is.

Mindenkiben más kelt félelmet. Van, aki az erőszaktól, van, aki a vagyoni hártánytól, más a bevándorlási hivataltól, esetleg a közösség megbélyegzésétől fél. Azt, hogy a kilátásba helyezett hátrány mennyire súlyos, a fenyegetés alkalmas-e arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, a bíró fogja eldönteni.

Ezt a megfenyegetett személy helyzetének, személyiségének, egyéb körülményeinek figyelembevételével kell eldöntenie.

A zsarolás bűncselekménye minősítési rendszere nem a vagyoni hátrány nagyságára épül. A zsarolás büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha az alábbi minősítő körülmények közül akár egy is megvalósul.

• A zsarolást bűnszövetségben követik el. Bűnszövetség pedig akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
• A zsarolást az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel követik el.
• A zsarolást hivatalos személyként, e minőség felhasználásával követik el. A hivatalos személy fogalma a Btk. értelmező rendelkezései között, a Btk. 459. § (1) bekezdésének 11. pontja alatt található.
• Ha az elkövető hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével zsarol.

Magyarországon egyre elterjedtebb a zsarolás egy új formája. Ilyenkor a címzett egy ismeretlen e-mail címről kap zsaroló levelet. „Tudjuk a címedet, tudjuk a jelszavad, és tudjuk, milyen pornót nézel.” A fenyegetés általában arra irányul, hogy ha a címzett nem fizet, abban az esetben valamennyi ismerősével megosztják a felvételt, amint éppen pornót néz. A fenyegetés komolyságának azzal adnak nyomatékot, hogy a címzett jelszavát is elküldik. 

Ilyenkor nem kell azonnal kétségbe esni. Legtöbbször ugyanis arról van szó, hogy az interneten nyilvánosan elérhető kiszivárgott adatokat használják fel a bűnözők.

A zsarolás nagy tárgyi súlyú, komoly bűncselekmény. Ha valakit ilyen bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság bűnösnek talál, vele szemben akár végrehajtandó szabadságvesztést is kiszabhat.

A megfelelő védekezés kialakítását ilyen súlyos büntetőeljárásban bízza védőügyvédre.