+36-70 947-9950

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás

Magyarországon közvetítői eljárás lefolytatására 2007. január 1. óta van lehetőség a büntetőeljárás keretében. E lehetőség megteremtésével a jogalkotó az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB. számú kerethatározatában foglalt átültetési kötelezettségnek tett eleget. A kerethatározat 10. cikke szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kellett a sértett és az elkövető közötti közvetítés szabályozásáról valamint annak biztosításáról, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások a büntetőügyekben figyelembe vehetőek legyenek.

Abban az esetben, ha a terhelt olyan, a Btk. szerinti élet, testi épség és az egészség elleni (Btk. XV. Fejezet), az emberi szabadság elleni (Btk. XVIII. Fejezet), az emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni (Btk. XXI. Fejezet), a közlekedési (Btk. XXII. Fejezet), a vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), illetve a szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet)bűncselekményt követ el, amelyre a törvény 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetést ír elő, a büntetőeljárás tartama alatt a terhelt vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal közvetítői eljárás lefolytatására van lehetőség.

A közvetítői eljárás (mediáció) célja, hogy a terhelt az általa elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt vagy sérelmet jóvátegye, és a sértettel gyakorlatilag egy olyan megállapodást kössön, amely a sérelem helyreállítását, illetve annak módját szabályozza.

A törvény szerint közvetítői eljárásra utalásra az adott büntetőeljárás alatt csak egy alkalommal van lehetőség. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásnak, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.

A büntetőeljárás folyamán elsőként az ügyésznek nyílik lehetősége arra, hogy ún. elterelő megoldásként a büntetőeljárás legfeljebb 6 hónapra történő felfüggesztéséről és a közvetítői eljárás elrendeléséről döntsön. Ezt indítványozhatja mind a terhelt és a védő, mind a sértett és jogi képviselője, de az ügyész akár hivatalból is kezdeményezheti és kérheti ahhoz a felek hozzájárulását.

A közvetítői eljárás lefolytatásának, illetve a büntetőeljárás felfüggesztésének feltétele, hogy

  1. a terhelt tevékeny megbánása folytán akár az eljárás megszüntetésére, akár büntetésének korlátlan enyhítésére lehetőség van;
  2. a terhelt nem csupán beismerte a bűncselekmény elkövetését és vállalta az okozott sérelem jóvátételét, hanem arra objektív lehetősége is van;
  3. a terhelt és a sértett egyaránt hozzájárul a közvetítői eljárás lefolytatásához; és
  4. az elkövetett bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a terhelt személyiségére figyelemmel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhetőnek látszik vagy alaposan feltehető, hogy a bíróság a terhelt tevékeny megbánását a büntetés kiszabása során értékelni is fogja.

Amennyiben az eljárás ügyészi szakában nem történt meg az ügy közvetítői eljárásra utalása, az első fokon eljáró bíró az első fokú ítélet meghozatalát megelőzően jogosult annak elrendelésére, de ebben a szakaszban már csak valamelyik fél kérelmére dönthet így, hivatalból nem.

A közvetítői eljárás részletes szabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza. Abban az esetben, ha a közvetítői eljárást elrendelték, az arról szóló határozatot a büntetőügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálattal is közölni kell. A közvetítői eljárást a megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálaton belül önálló szervezeti egységként működő pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője vagy (2008 óta) az e feladatra külön kiképzett és az Igazságügyi Szolgálattal szerződött ügyvéd folytatja le.

Az elrendelő határozat kézhezvétele után a közvetítő (mediátor) felveszi a kapcsolatot a felekkel, és 15 napon belül idézést küld nekik a mediációs ülésre. Az általában 2-3 órás ülésen a mediátor segítségével a feleknek lehetőségük nyílik arra, hogy elmondják, hogyan érintették őket a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott kár jóvátételében. Ha a jóvátételt tartalmazó megállapodás tartalmában konszenzusra jutnak a felek, a közvetítő a megállapodást ott helyben írásba foglalja, és azt mindenki aláírja.

Ezt követi a megállapodás teljesítésének időszaka. A megállapodás teljesítését a közvetítő kíséri figyelemmel, és a teljesítésről – vagy annak elmaradásáról – a megállapodás megküldésével együtt jelentést küld az elrendelő ügyésznek vagy bírónak. A megállapodás sikeres teljesítése esetén az elrendelő alkalmazza a Btk. tevékeny megbánásra vonatkozó szabályait.

A törvény nem ad lehetőséget jogorvoslatra az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen.

A közvetítői eljárás célja tehát a terhelt és a sértett közötti megállapodás létrejötte, amely folyamat során mind a sértett, mind a terhelt különböző nyilatkozatokat tehet. Ezen nyilatkozatok azonban a terhelt ellen folyamatban lévő büntetőeljárás során bizonyítási eszközként nem vehetők figyelembe (a közvetítői eljárás sikertelensége esetén sem). Ezen túlmenően a közvetítői eljárás eredményét nem lehet a terhelt terhére értékelni, és abból a bűncselekmény elkövetésére egyenes következtetést levonni.

A Legfelsőbb Bíróság a 3/2007-es és a 67/2008-as Büntető Kollégiumi Véleményeiben részletesen foglalkozott a közvetítői eljárás gyakorlatával, illetve az egyes rendelkezések értelmezésével.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.