Aki járművet vezet, az tudja, hogy elég egy pillanatnyi figyelmetlenség ahhoz, hogy baleset történjen. Bárki nagyon könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy egy baleset bekövetkezése után büntetőeljárást indítanak vele szemben.
De mi a teendő, ha már megtörtént a baj? Megtudhatja ebből a cikkből.
Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről.
A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.
A közúti baleset okozásának elkövetője
Ezt a bűncselekményt a közúti jármű vezetője követheti csak el. Utas vagy gyalogos, nem lehet elkövetője a közúti baleset okozásának. A Btk. ezzel a tényállással védi mások egészségét, testi épségét, életét.
A bűncselekmény passzív alanyának nevezik azt a személyt, akinek testi épsége a közlekedési szabályszegés eredményeként sérül. A közúti baleset okozása számos elemében megegyezik a közúti veszélyeztetéssel. https://www.youtube.com/watch?v=qK5bYaOZmh4
A közúti baleset okozásának elkövetési magatartása
Ennek a bűncselekménynek a megvalósításához két körülmény egyszerre szükséges. Egyrészt a közúti közlekedés szabályainak megszegése, másrészt pedig az, hogy másnak ennek következtében legalább súlyos sérülést okozzon.
A közlekedési szabályok elsősorban a KRESZ-t, ezen kívül pedig a közúti igazgatásra, a gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkozó jogszabályokat is jelentik. Ez azt jelenti, hogy azzal is megvalósulhat bűncselekmény, ha olyan járművel közlekedik valaki, amely aktuális műszaki állapota (rossz fék, lekopott gumi…) miatt nem alkalmas arra, hogy részt vegyenek vele a közlekedésben.
Az pedig, hogy egy sérülés büntetőjogi értelemben is súlyos sérülésnek minősül-e, szakkérdés. A közúti baleset okozása miatt folyó büntetőeljárásban tehát szakértőnek kell megállapítania, hogy súlyos sérülés történt-e.
Ki van a járművezetésre alkalmatlan állapotban?
Akkor is közlekedési szabályszegés történik, ha a jármű vezetője általában alkalmas ugyan a jármű vezetésére, de az aktuális betegsége vagy állapota azt nem teszi lehetővé.
Ilyen állapotnak számít például az eszméletvesztés, súlyos szédülés. Ha valaki ilyen állapotban járművet vezet, az már alkalmas arra, hogy ezzel veszélyhelyzetet idézhessen elő. Ugyanaz a megítélése annak is, ha a jármű vezetője vezetés előtt olyan gyógyszert vesz be betegségére, melynek hatására nem lesz képes járművét biztonságosan vezetni.
Legtöbbször hivatásos járművezetőkkel fordul elő, hogy a balesetet okozó a fáradtság, álmosság kimerültség miatt kerül a járművezetésre alkalmatlan állapotba. A jármű vezetőjének tisztában kell lennie állapotával, nem bízhat képességeiben, rutinjában.
Az elkövető bűnössége
A közúti baleset okozása esetén a szabályszegés mind szándékosan, mind gondatlanul megvalósítható. Az eredményre azonban az elkövetőnek kizárólag a gondatlansága terjedhet ki. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az elkövető felismerte-e a reá irányadó szabályok körét, illetve azt, hogy e szabályok az adott helyzetre vonatkozóan milyen utasításokat határoznak meg.
A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha e szabályszegéssel okozati összefüggésben az elkövető másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz. (Azaz, ha csak a jármű vezetője szenved sérülést, nem valósul meg bűncselekmény.)
Közúti baleset okozása Btk. 235. §
Közúti baleset okozása: Btk. 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, a közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg.
A közúti baleset okozásának súlyosabban minősülő esetei
A közúti baleset okozása minősített eseteinek a köre megegyezik a közúti veszélyeztetésre vonatkozó rendelkezésekben foglaltakkal.
A bűncselekmény a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közvetett úton utal arra, hogy a szabályszegésnek és a balesetnek közúton kell bekövetkeznie. Így földúton vagy mezőn, illetve más terepen megvalósított szabályszegő magatartás akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha magában hordozza a passzív alanyokra irányuló közvetlen veszélyhelyzetet.
Ha azonban e szabályszegés nem közúton ugyan, de legalább súlyos sérülést vagy halált okoz, az elkövető az általános szabályok szerint felel.
A közúti baleset okozása és más bűncselekmények
A közlekedési bűncselekmények közül a közúti veszélyeztetéstől való elhatárolás vonatkozásában a legfontosabb szempont a közvetlen veszélyhelyzet kapcsán fennálló bűnösségi viszony. A közúti közlekedés szabályainak megszegése ugyanis mindkét bűncselekmény kapcsán (lehet) szándékos, míg a súlyos testi sértésben megnyilvánuló eredmény tekintetében mindkét bűncselekmény vonatkozásában csak az elkövető gondatlansága állhat fenn.
Tehát a kulcs az elhatároláshoz az okozati összefüggésben köztes állomásként megjelenő veszélyhelyzethez fűződő bűnösségi formában rejlik. Ha az elkövetőt a veszélyhelyzet tekintetében szándékosság jellemzi, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, illetve – a súlyos testi sérülésben megnyilvánuló eredmény miatt – annak minősített esete valósul meg.
Ha a veszélyhelyzetre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedt ki, akkor a már említett súlyos testi sértés bekövetkeztével e bűncselekmény alapesete válik befejezetté.
Az elsőbbségre jogosult felelőssége a közúti balesetért
Vannak olyan szabályszegések, amelyek a gyakorlatban gyakran okoznak súlyos testi sérülést, halált vagy tömegszerencsétlenséget. Ezeknek a megszegésekor – különösen a bűnösségi forma megállapítása során – valamennyi körülményt részletesen meg kell vizsgálni, így például a sértettek vagy más harmadik személy közrehatásának lehetőségét.
Bizonyos szabályok megszegése esetén, mint például a jobbkéz-szabály, az elsőbbségadási kötelezettség, illetve sebességtúllépés, irányváltoztatás vagy bekanyarodás esetén gyakran előfordul, hogy a szabályszegőn kívül érintett másik fél is közrehat.
A közúti közlekedésben résztvevő minden személy azonos felelősséggel tartozik a rá vonatkozó szabályok betartásáért. A szabályok között nincsen hierarchia, azaz senki sem hivatkozhat arra, hogy az egyik szabály be nem tartása kizárja vagy korlátozza egy másik szabály alkalmazhatóságát.
Így, aki elsőbbségadásra kötelezett, és e kötelezettségét megszegi, általában nem mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól amiatt, hogy az elsőbbségadásra jogosult is megszegett valamely rá vonatkozó szabályt, például túllépte a sebességet.
Ha azonban az elsőbbségadásra kötelezett a kötelezettség tekintetében jelentős körülményt az elsőbbségadásra jogosult szabályszegése miatt nem észlelhette vagy e körülményekre nézve őt az elsőbbségadásra jogosult megtévesztette, felelőssége a balesetben és annak esetleges következményeiben kizárható.
Ha a jogosult szabályszegése – például sebességtúllépése – is közrehatott a baleset bekövetkeztében, úgy az elsőbbségadásra jogosult felelőssége is megáll. Ez alól kivételt jelent, ha a baleset akkor sem lett volna elkerülhető, ha az elsőbbségadásra jogosult nem lépi túl a megengedett sebességet.