Járművezetés tiltott átengedése Btk szerinti tényállása
Járművezetés tiltott átengedése Btk. 238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
A Btk. szerint büntetendő, aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át.
A bűncselekmény részben kapcsolódik az ittas és a bódult állapotban elkövetett járművezetéshez. Ebben az esetben ugyanis a törvény annak a személynek a felelősségét mondja ki, aki az előző bűncselekmény megvalósíthatóságát saját magatartásával biztosítja, és ezáltal közvetett módon a biztonságos közlekedést veszélyezteti.
Ugyanakkor a korábban tárgyalt bűncselekmény által érintett közlekedési ágak védelme e tekintetben is megerősítést nyer. Az ittas és a bódult állapotban történő járművezetés esetén az adott állapotban történő közlekedés önmagában absztrakt veszélyt keletkeztet, melynek kialakításában e bűncselekmény elkövetője azonos súllyal működik közre.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A bűncselekmény elkövetési magatartása a járművezetés átengedése meghatározott jellemzőkkel bíró harmadik személy számára. A bűncselekmény csakis szándékos elkövetés esetén valósul meg. Fontos feltétel, hogy az elkövető tudata az ittas, bódult vagy a vezetésre alkalmatlan állapot tényét átfogja.
A cselekmény csak akkor büntetendő, ha a járművezetésre alkalmatlan állapotban lévő személyeknek – a vasúti vagy légi jármű mellett – gépi meghajtású úszólétesítmény, illetve közúti jármű vezetését engedi át a tettes. Ha tehát a lovas kocsi vezetője a számára felismerhetően erősen ittas állapotú személy kezébe adja a gyeplőt, nem vonható felelősségre e bűncselekményért.
Járművezetésre való alkalmatlanság ittasság, bódult állapot vagy egyéb ok miatt
A bűncselekménnyé nyilvánítás feltétele, hogy az elkövető ittas vagy bódult állapotban lévő személynek adja át a jármű vezetését. Az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy a személy korábban alkoholt vagy a bódult állapotot előidéző szert fogyasztott, vagy e nélkül is azt, hogy ittas vagy bódult állapotban van. E felismerést megalapozhatja az elkövető viselkedése, megnyilvánulásai, illetve az alkohol- vagy szerfogyasztás tényének ismerete.
Általános tapasztalat alapján ennél nehezebb feltétel annak megítélése, hogy az, akinek átengedi az elkövető a jármű vezetését, vezetésre egyéb okból alkalmatlan. Ez eredhet valamely betegségből, állandóan vagy időlegesen fennálló állapotból, ugyanakkor nem jogosítványfüggő.
Hiszen egy jogosítvánnyal rendelkező személy is kerülhet olyan állapotba – például mindkét szemét operálták -, hogy az adott pillanatban nem alkalmas a jármű vezetésére, míg a járművezetői engedéllyel – például az érvényességi idő lejárta miatt – nem rendelkező harmadik személy lehet egyébként járművezetésre teljes mértékben alkalmas. A lényeg, hogy az elkövető e ténnyel tisztában legyen.
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője az a személy, aki a jármű vezetését az ittas vagy bódult állapotú, illetve vezetésre egyéb okból alkalmatlan harmadik személynek átengedi. Ezt megteheti a jármű tulajdonosa, birtokosa, üzembentartója és az is, aki a jármű felett tényleges rendelkezési jogot gyakorol. Így akár az is felelősségre vonható a cselekményért, aki az általa korábban lopott autó vezetését engedi át harmadik személynek, sőt az is, aki az ittas tulajdonosnak adja vissza az általa korábban vezetett jármű kulcsát.
Nincs annak jelentősége, hogy ez az átengedés az ittas vagy bódult állapotban lévő személy felszólítására, követelésére történik-e. Ez a bűncselekmény valósul meg akkor is, ha nem az elkövető adja át ténylegesen a jármű kulcsát, de hagyja, hogy az ittas vagy bódult személy magához vegye azt.
Súlyosabban minősülő esetek
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Ezen súlyosabban minősülő eredményekért az átengedő személy csak abban az esetben felel, ha a járművet ténylegesen vezető harmadik személy ittasságának vagy bódult állapotának, illetve alkalmatlanságának következtében, azokkal szoros okozati összefüggésben jönnek létre.
Ha azonban az eredmény műszaki hiba, vagy a járművezető szándékos magatartásának hatására keletkezik, az átengedő személy a járművezetés tiltott átengedése bűncselekményének alapesetét valósítja meg.
Ha a járművet ittas vagy bódult állapotban vezető személy felelőssége a járművezetés során elkövetett cserbenhagyással, segítségnyújtás elmulasztásával, vagy a közúti veszélyeztetéssel kapcsolatban is fennáll, ezekért a cselekményekért az átengedő személy már nem felelhet.