A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösségi rendszer jön létre. Házassági szerződés hiányában a vagyonközösségi rendszer szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.

Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.


A házastárs különvagyonához tartozik:

  1. a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
    b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
    c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; (pl. felhasználási szerződések díja – licencia díj)
    d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; (sérelemdíj)
    e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
    f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik. (közösen használt lakás bútorai, elektromos eszközök stb)

A különvagyon körébe tartozik az az eset is, amikor egy szerződést az egyik házastárs az életközösség kezdete előtt köti meg, így a vagyontárgy az ő különvagyonába kerül, de a vételár bizonyos hányadát már a házassági életközösség tartama alatt fizetik ki. (Ebben az esetben előfordulhat, hogy részletekkel törlesztenek a már házas felek, így a törlesztésben részt vevő házasfél – tehát akinek nem kerül a tulajdonába a vagyontárgy megtérítési igénnyel léphet fel, tulajdoni igénnyel viszont nem.)

Ugyan ez a helyzet, amikor az életközösség előtt kötött, de már részben együttesen teljesített tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződéssel szerez valamelyik házastárs vagyontárgyat. Tehát itt is különvagyont fogja gazdagítani az így szerzett vagyontárgy, de a teljesítés erejéig a másik házastárs megtérítési igénnyel élhet. Említettük, hogy az öröklés útján szerzett, illetve ajándékba kapott vagyontárgyak különvagyonba kerülnek, azonban az öröklési szerződés esetén, mivel ez visszterhes szerződésnek számít, nem esik a különvagyon körébe (különvagyoni jelleget a gyakorlat csak ingyenes szerzés esetére ismer el). Külön vagyonnak számít az az összeg is, amelyet a házastárs a személyiségi jogának megsértése miatt kap, mivel itt személyt ért sérelemről van szó.

Az ajándék (ingó) általában a házastársak közös vagyonába tartozik, azonban az alkalmi ajándékot (születésnap, névnap, házassági évforduló) különvagyonnak tekintik.

Ugyanígy nem tartoznak különvagyonba azok a felszerelések, tárgyak, amik a házastársak foglalkozásának gyakorlásához szükségesek továbbá a szabadidős tevékenység céljára szolgálnak. Nem képezik a különvagyon részét azok a tárgyak sem, amelyek bár a házastársak valamelyikéhez kötődnek, de megállapítható, hogy a házastársak befektetési céllal vásárolták azokat (pl. ékszer).

Előfordulhat, hogy a különvagyon keveredik a házastársi közös vagyonnal. Ennek egyik esete lehet, amikor különvagyon tárgyának értékén vásárolnak új vagyontárgyat, de úgy, hogy értékéhez a közös vagyonból hozzátesznek, hogy így értékesebb vagyontárgyat vásárolhassanak. Ezért ilyenkor a vegyülés bizonyítást igényel, és ez alapján lehet tulajdoni, illetve megtérítési igényt érvényesíteni

A házassági vagyonközösséget a felek az életközösségük alatt is és azt követően is, akár bírósági úton, akár egymás között létrejött szerződéssel is megszüntethetik.


A vagyonközösség megszüntetése a házassági életközösség fennállása alatt:

  • Bírói út: A vagyonközösséget a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik ( a másik házastárs rendkívüli adósságokat halmoz fel, mert pl. szerencsejátékos, vagy züllött életmódot folytat ). A bíróság ebben az esetben ajövőre nézve szünteti meg a vagyonközösséget úgy, hogy az a házasság fennállását egyébként nem érinti. Ilyenkor nem kerül sor a már meglévő vagyon vagyonjogi rendezésére. A bíróság végzésének jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követően a házasfél külön vagyona lesz minden, a jövőben általa szerzett vagyon, az ahhoz kapcsolódó kezelési, rendelkezési joggal és felelősséggel együtt. Harmadik személyekkel szemben megszűnik a házastársaknak az egymás ügyleteiért való korlátozott felelőssége, és az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs hozzájárulásának a vélelmezése.

  • Szerződés: A házastársak a vagyonközösséget az életközösségük alatt szerződéssel is megszüntethetik. Ezt követően a további házassági életközösségük időtartamára más vagyonjogi rendszert is kiköthetnek vagyonjogi szerződéssel.

A vagyonközösség megszűnése a házassági életközösség megszűnését követően:

Ha az életközösség véget ér, megszűnik a vagyonközösség és a felek önálló vagyonszerzők lesznek. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges a válás kimondása a vagyonközösség megszűnéséhez, hanem elegendő, ha megszűnik az életközösség. (nem átmenetileg, hanem véglegesen).


A vagyonmegosztás a házassági életközösség megszűnését követően:

Ha a felek között nincsen vagyonjogi szerződés, –  amely eligazítást ad a vagyon megosztásával kapcsolatban  – a törvényes vagyonjogi rendszer, azaz a vagyonközösség szerint kell megosztani a vagyont.

Ha a felek között egyetértés van, a vagyonmegosztásra sor kerülhet, amely nincs alakszerűséghez kötve, de mivel általában van ingatlan a vagyonban, mégis kötelező az írásbeli forma.  A vagyonmegosztásra ekkor tehát pl. „Házassági vagyonmegosztási megállapodással” kerülhet sor peren kívül.

Ha nincs megegyezés a házastársak között, akkor vagyonjogi pert indíthatnak egymás ellen. Természetesen a vagyonjogi perben is megegyezhetnek, ekkor az egyezséget a bíróság jóváhagyja. A vagyonjogi per összekapcsolható érvénytelenítési perrel és a válóperrel is. A vagyonjogi perre az általános vagyonjogi perekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ha vagyonjogi perre kerül sor, annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztáskor egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. Vagyonmérleget kell felállítani és a feleket terheli a bizonyítás, arra hivatalból nem kerülhet sor.

Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.

A vagyonközösség megszűnésekor meglévő különvagyont természetben kell kiadni, kivéve, ha az a vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges vagy a szétválasztás a közös vagyon vagy a különvagyon jelentős értékcsökkenésével járna.