Lemondás a tárgyalásról a büntetőeljárásban

A lemondás a tárgyalásról az eljárás egyszerűsítését célzó jogintézmény.  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény XXVI. Fejezete rendelkezik arról, hogy – ha annak feltételei fennállnak – lefolytatható a büntetőeljárás egy egyszerűsítettebb formában is. Ennek feltétele alapesetben az, hogy a terhelt a vádemelést megelőzően bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tegyen és a tárgyaláshoz való jogáról lemondjon. Ebből következően a bíróság az ítéletben az ügyész által a vádiratban indítványozott nemű büntetést, illetve intézkedést szabhat ki, illetőleg alkalmazhat, amelynek tartamát, illetve mértékét szabadságvesztés esetén a Btk. enyhítést engedő szabálya alapján állapítja meg a bíróság.

A tárgyalásról lemondás jogintézménye – az ún. együttműködő terhelt kivételével – nem alkalmazható akkor, ha a terhelt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. A bíróság tárgyalásról lemondás esetén a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.

Lemondász a tárgyalásról bűnszervezetben elkövetés esetén

A Be. 537. §-a különleges szabályokat állapít meg azzal a terhelttel kapcsolatban, aki a bűncselekményt ugyan bűnszervezetben követte el, de az ügy vagy más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva, az ügyésszel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, ugyanakkor a nyomozás megszüntetésére valamely okból mégsem került sor. Az ilyen együttműködő terhelt esetében a büntetést a Btk.-nak (vagy az új Btk. hatálybalépése előtti elkövetés esetén a korábbi büntető törvénykönyvnek) a különleges, erre az esetre vonatkozó, enyhébb büntetéskiszabási szabályai alapján kell kiszabni. Ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, a büntetés kiszabásakor a bűnszervezetre vonatkozó szigorúbb szabályok nem alkalmazhatóak, ilyenkor a büntetést a Btk. Különös Részében a bűncselekményre meghatározott általános tételkeretek között kell kiszabni.

Tárgyalásról lemondás esetén az ügyész és a terhelt írásban megállapodik, amely megállapodás tartalmazza a terhelt által beismert bűncselekmény leírását, a Btk. szerinti minősítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nemű, mértékű, tartamú büntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul. Amennyiben a bíróság a vádiratban megjelölt tényállással, minősítéssel és az ügyész által indítványozott büntetés, illetve intézkedés nemével – együttműködő terhelt esetén a – mértékével, illetve a tartamával egyetért, az ügyet hatvan napon belül nyilvános ülésre tűzi ki. A nyilvános ülésen védő részvétele kötelező. A nyilvános ülésen a bíróság meggyőződik arról, hogy a terhelt valóban lemondott a tárgyalásról és beismeri-e a bűnösségét.

Abban az esetben, ha a terhelt a vallomást megtagadja, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja, ha nem, úgy a váddal egyező ítéletet hoz.


Önnek azonnal büntető ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763


Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

(forrás: www.magyarorzag.hu)

ittas vezetés, zaklatás, becsületsértés, rágalmazás, csalás, sikkasztás, lopás, magánlaksértés, garázdaság, cserbenhagyás, testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, letartóztatás, vesztegetés, kábítószer birtoklás, kábítószer-kereskedelem