Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt a házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. (Ptk. 4:34 (2) §
A vagyonközösség létrejöttéhez elengedhetetlen két feltétel megléte: a házasságkötés és az életközösség létrejötte és fennállása. A törvény ez alól két kivételt enged.
A Ptk. 4:35. § alapján a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. (közös és különvagyon)
A vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, vagy a házassági életközösség megszűnik.
A vagyonközösség megszűnésének jogkövetkezményei:
- a házastársaknak a továbbiakban nem keletkezik közös vagyona, mindketten önálló vagyonszerzők.
- bármelyik fél kérheti a közös vagyon megosztását, a közös vagyonból a különvagyonba, illetve a különvagyonból a közös, vagy a másik fél különvagyonába történő beruházások elszámolását.
A házastársak többféle szerződést köthetnek az életközösségük fennállása alatt és az életközösségük megszakítását követően is. Amennyiben az életközösségük alatt kötnek egymással csere, adásvételi, ajándékozási,- kivétel az ingók ajándékozása, ha a dolog átadása már megtörtént- kölcsönszerződést, akkor azt mindenképpen ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba kell foglaltatniuk. Ha az életközösségük megszakítása után kötnek ilyen szerződéseket, akkor a Ptk-ban az adott szerződés érvényességégéhez előírt alaki követelményeket kell betartaniuk. ( pl. az adásvételnél kell az ellenjegyzés, vagy a közokirati forma, kölcsönszerződés nincs alaki követelményekhez kötve) A házastársak között az életközösségük megszakítása után létrejöhetnek egyéb megállapodások is, mint pl. gyermektartásdíjra, házastársi tartás rendezésére, szülői felügyeleti jog gyakorlására, kapcsolattartásra, lakáshasználatra vonatkozó egyezségek.
A legfontosabb szerződésfajta a házasulók és a házastársak esetében a házassági vagyonjogi szerződés.
A Ptk. Családjogi könyve lehetőséget ad arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a vagyonközösség általános szabályaitól eltérően – szerződéssel rendezzék. A szerződésben meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba. Ahhoz, hogy a szerződés érvényes legyen annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Fontos kiemelni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a házasság előtt (a házasulók között) és alatt (házastársak között) is köthető. Kizárólag az említett felek köthetik meg, helyettük más személy (pl. szülő) nem. A még 18. életévét be nem töltötte be a szerződést kötő fél, akkor a szerződés érvényességéhez kell a gyámhatóság jóváhagyása.
A szerződésben az életközösség időtartamára vonatkozóan a vagyoni viszonyok rendezése nem kizárólag a már megszerzett, hanem a jövőben megszerezni kívánt vagyontárgyakra is irányulhat. A felek a szerződésben maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a Ptk.- ban meghatározott a házassági vagyonközösség helyett a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A közszerzeményi és a vagyonelkülönítési vagyonjogi rendszerek kikötését teszi lehetővé a törvény diszpozitív, tehát eltérést megengedő jelleggel. A vagyon meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszert is alkalmazhatnak a felek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy teljesen szabadon határozhatnak vagyonuk sorsáról. Nem jogellenes az sem, ha a törvényben meghatározott külön és közös vagyon körét eltérően határozza meg a szerződés. Amennyiben egy szerződés csak arról szól, hogy milyen már meglévő vagyonnal (különvagyon ) rendelkeztek a felek a házasságuk megkötése előtt, nem minősül vagyonjogi szerződésnek. Ennek magyarázata, hogy egy ilyen szerződés a vagyon sorsáról nem az életközösség fennállának időtartamára rendelkezik.
A házastársak a vagyonjogi szerződésben a vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, akkor erre a rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni. (Ptk. 4:68. §). Megszűnik a szerződés, ha a felek az életközösség megkezdése előtt közös megegyezéssel felbontják, vagy attól bármelyikük eláll. Megszűnik a szerződés továbbá, ha a bíróság a törvényben meghatározott esetben megszünteti. (Ptk. 4:70 §- alapján szabályozott okból kifolyólag) A felek a házassági vagyonjogi szerződést a jövőre nézve megszüntethetik a házassági életközösség fennállása alatt.
A házassági vagyonjogi szerződés módosítható, felbontható vagy megszüntethető, olyan alakban, ahogy a megkötése történt. (közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat) Ha vége az életközösségnek, a házassági vagyonjogi szerződés hatályát veszti. A feleknek az abban leírtak alapján kell elszámolniuk egymással, illetve rendezniük vagyoni viszonyaikat. (vagyonmegosztás)
A házassági vagyonjogi szerződés abban az esetben lesz harmadik személyekkel (pl. hitelezőkkel) szemben is hatályos, amennyiben a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Ezt a nyilvántartást a Közjegyzői Kamara vezeti. A szerződést közjegyzőnél kell nyilvántartásba vetetni. A nyilvántartásba vételről a közjegyző tanúsítványt ad ki.