Az óvadék elrendelésének célja és feltételei
Célja a terheltnek az eljárási cselekményeknél történő jelenlétének biztosítása előzetes letartóztatás nélkül. Ha a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel az előzetes letartóztatásnak helye lenne, de a bűncselekményre és a terhelt személyi körülményeire tekintettel a bíróság (nyomozási bíró) a terhelt megjelenését az eljárási cselekményeknél az óvadék mellett is valószínűsíti, azt elfogadhatja. Az óvadékot a terhelt vagy helyette más ajánlhatja fel.
Az elrendelési eljárás
A bíró az óvadékra vonatkozó döntése előtt meghallgatást tart (a nyomozási bíró a nyomozati szakban ülést). Annak összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére figyelemmel határozza meg, függetlenül a befizető személyétől, aki bárki lehet. Az óvadék mellett lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet is elrendelhet.
Az összege
Óvadékot a terhelt vagy helyette más tehet le. A bíróság annak elfogadását kimondó határozatában az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel határozza meg. A bíróság által jogerősen elfogadott óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni, ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani. Összeghatár nincs meghatározva a törvényben.
Elvesztése, visszatérítése
Ha a terhelt idézés ellenére, igazolás nélkül nem jelenik meg, a bíróság előzetes letartóztatást rendel el és a letevő az óvadék összegét elveszti.
Ha a letartóztatást más ok miatt kell elrendelni (például a tanú bántalmazása, bűncselekmény elkövetése), az óvadék visszajár, úgyszintén visszajár a nyomozás megszüntetése, a vádemelés mellőzése vagy elhalasztása, valamint az eljárás jogerős befejezése esetén, függetlenül a bűnösség kérdésétől. Szabadságvesztés kiszabása esetén viszont csak akkor adható vissza, ha a terhelt a büntetés letöltését megkezdte.
Jogorvoslati lehetőségek
Az óvadék megállapítása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik.
Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. A nyomozási bíró óvadékról szóló határozata ellen a terhelt és a védője jelenthet be fellebbezést. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.
Ha az óvadékról az eljáró bíróság rendelkezik, a terhelt vagy védője az eljárást lezáró (első vagy másodfok) érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság döntését. Az óvadék ellenében a terhelt előzetes letartóztatásának mellőzését, illetőleg megszüntetését kimondó határozat ellen azonban csak az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel.
Mit tudhat meg a konzultáció keretében?
Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.