Hivatalos személy elleni erőszak törvényi tényállása

A hivatalos személy elleni erőszak: Btk. 310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt

a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,

b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy

c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.

(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.

Aki a hivatalos személyt  vagy a külföldi hivatalos személyt  jogszerű eljárásában erőszakkal  vagy fenyegetéssel  akadályozza vagy intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el.  E bűncselekményt valósítja meg az is, aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt eljárása miatt bántalmazza, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.

A bűncselekmény sértettje

A bűncselekmény sértettje a jogszerű eljárást foganatosító

magyar hivatalos személy ,

külföldi hivatalos személy , valamint

azok a már nem hivatalos vagy külföldi hivatalos személyek, akik e korábbi, hivatalos személyként lefolytatott jogszerű eljárásukkal összefüggésben váltak az elkövetési magatartás sértettjévé.

Hivatalos személy elleni erőszakot követ el például az a börtönből szabadult személy, aki azért bántalmazza súlyosan a már nyugdíjas rendőr sértettet, mert korábban ő vette őrizetbe és juttatta börtönbe.

Hivatalos személy például a miniszterelnök, a bíró, a helyi önkormányzati testület tagja, közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott, konkrétan felsorolt szervnél, testületnél dolgozó olyan személyek, akiknek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

A hivatalos személy elleni erőszak elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartásokhoz – akadályozás, intézkedésre kényszerítés és a bántalmazás – a törvény további feltételeket fűz, például az elkövetés módjára, idejére (helyére) vonatkozóan.

Akadályozás minden olyan tevékenység, mely gátolja, megszakítja vagy meghiúsítja a jogszerű eljárást. A cselekmény csak aktív magatartással valósítható meg. Így ha az elkövető nem válaszol a hivatalos személy kérdésére vagy felszólításának önként nem tesz eleget, hanem például lefekszik a földre, vagy megkapaszkodik a korlátban, nincs bűncselekmény (szabálysértésként azonban értékelhető a magatartás, lásd például: ). Nem feltétel, hogy az akadályozás eredményes legyen.

Az intézkedésre kényszerítés azon elkövetői magatartások összessége, melyek célja a sértett tevésre vagy nem tevésre kényszerítése. Az eredményeként kikényszerített magatartás az elkövető akaratának felel meg, és bár látszólag szabályszerű, de anyagi jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Nem valósul meg a bűncselekmény, ha a hivatalos személy – bár eredetileg nem akart bilincset és gumibotot használni – az elkövető viselkedésének következtében kényszerül arra, így nem csak formailag, de tartalmilag is jogszerűen jár el; a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény értelmében adott feltételek mellett ugyanis kötelező számára kényszerítő eszközök alkalmazása.

A tettleg bántalmazás a sértett testére irányuló közvetlen, tudatos, fizikai ráhatás. Fontos, hogy az elkövető célja a sértett megalázása, becsületének csorbítása, nem testi sérülés vagy betegség okozása. Ilyen lehet például a bíró felpofozása.

A hivatalos személy elleni erőszak elkövetési módja

Az első két elkövetési magatartás további feltétele az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása. Az erőszak akaratot hajlító jellegű: irányulhat mind a hivatalos személy, mind más jelenlevő ellen. Kivételesen irányulhat dolog ellen is, ha az áttevődik a hivatalos személyre. Ilyennek minősül, ha az elkövető lelöki az intézkedő rendőr sapkáját vagy letépi kabátjáról rendfokozatát. Az is az erőszak körébe tartozik, ha az elkövető a sértett mozgási szabadságát korlátozza, mert kiszúrja az őt üldözni akaró rendőrautó kerekeit.

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A hátrány bármilyen jellegű lehet, az elkövető akár saját öngyilkosságával is fenyegetőzhet, azonban a sértett számára ki kell tűnnie a hátrány bekövetkezése reális és azonnali lehetőségének.

Önnek azonnal büntető ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

hivatalos személy elleni erőszak

Hivatalos személy elleni erőszak – Lőrik Ügyvédi Iroda

A hivatalos személy eljárása

Az elkövetési magatartások csak akkor minősülnek bűncselekménynek, ha jogszerű eljárás során valósulnak meg. A hivatalos személy eljárása felölel minden olyan tevékenységet, amelyet feladatai teljesítése során, annak érdekében tesz (például parancsra vár az irodájában).

Jogszerű az eljárás, ha megfelel az adott tevékenységre vonatkozó anyagi és eljárásjogi előírásoknak, rendelkezéseknek. A jogszerűség hiánya befolyásolhatja az elkövető felelősségre vonását. A félreismerhetetlenül, kétséget kizáróan, minden mérlegelés nélkül egyértelműen jogellenesnek mutatkozó intézkedéssel szemben ugyanis fennáll az ellenállási jog, így ha a hivatalos személy intézkedésének bűncselekményi jellege egyértelmű, az ezzel szembeni – akár erőszakos – ellenállás kizárja a bűncselekmény megállapíthatóságát. Például ha az erősen ittas, melegítőt viselő, kezében fegyverrel hadonászó személy akarja a vezetőt megállítani és igazoltatni, a sértettet félrelökő és a helyszínről elhajtó elkövető nem valósít meg bűncselekményt.

A hivatalos személy elleni erőszak úlyosabban minősülő esetei

Súlyosabban minősül, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. Csoportosan követik el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha annak megvalósításában legalább három személy vesz részt.  Ez akkor is megállapítható, ha valamelyik elkövető büntethetősége – például életkora miatt  – kizárt. A csoport szervezője vagy vezetője fokozottan felel cselekményéért.

Felfegyverkezve követi el a cselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében bármilyen, az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.  Nem szükséges, hogy azt ténylegesen alkalmazza, sem az, hogy e tényről a hivatalos személynek tudomása legyen.

Fegyveresen követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag és robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál. A fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a bűncselekményt a felsoroltak utánzatával követik el.

A csoport szervezője vagy vezetője tekintetében is súlyosabban minősül a bűncselekmény.

A hivatalos személy elleni erőszak előkészülete, egyéb szabályok

A hivatalos személlyel szemben fokozott büntetőjogi védelem érvényesül, így az is büntetendő, aki a hivatalos személy ellen irányuló erőszak célzatával létrejött csoport tagjaként jelenik meg. Fontos, hogy a célzat a külvilág számára is felismerhető legyen.

A csoport tagja nem büntethető, ha önként vagy a hatóság felhívására elhagyja a csoportot a tényleges erőszak vagy fenyegetés megtörténte előtt.  A hivatalos személy elleni erőszak az elkövetési magatartások tanúsításával befejezett, de intézkedésre kényszerítés esetén feltétel, hogy a sértett megkezdje a kikényszerített intézkedés foganatosítását.

A törvény bünteti a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet is. A hivatalos személy támogatója elleni erőszak  A hivatalos személy elleni erőszakra irányadó rendelkezések szerint büntetendő, ha a bűncselekményt a hivatalos, külföldi hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy  támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el.

A hivatalos, külföldi hivatalos és a közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárását támogató személyek nem minősülnek sem hivatalos, sem közfeladatot ellátó személynek. Fokozott büntetőjogi védelmük a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárásához kapcsolódó körben és mértékben érvényesül.


Egyéb hivatalos személy elleni bűncselekmények:

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

Btk. 311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.

Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak

Btk. 312. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.

Nemzetközileg védett személy elleni erőszak

Btk. 313. § (1) Aki belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt

a) bántalmaz,

b) személyi szabadságától megfoszt vagy

c) veszélyeztet,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki nemzetközileg védett személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában nemzetközileg védett személy az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez.


Szeretne többet tudni a hivatalos személy elleni erőszakról?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

Vissza

forrás: www.magyarorszag.hu

hivatalos személy elleni bűncselekmények, hivatalos személy elleni erőszak, büntető ügyvéd, védőügyvéd, büntetőjogász, védőügyvéd