- Az emberi szabadság elleni bűncselekmények
- Nemi erkölcs elleni bűncselekmények
- A gyermekek érdekét sértő bűncselekmények
- Az emberi méltóság elleni bűncselekmények
- Közlekedési bűncselekmények
- Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
- A korrupciós bűncselekmények
- A hivatali bűncselekmények
- Hivatalos személy elleni bűncselekmények
- Mit jelent a garázdaság? Milyen büntetéssel sújtható?
- A közbizalom elleni bűncselekmények
- A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények
- A közbiztonság elleni bűncselekmények
- A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
- A vagyon elleni bűncselekmények
- A költségvetést károsító bűncselekmények
- Pénzmosás
- A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények
- Fogyasztók érdekeit sértő bűncselekmények
- Mit tehet az állatkínzás ellen?
- Szabálysértés
- Az élet, a testi épség elleni bűncselekmények
- Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények
Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közül, a rablást és az önbíráskodást és a zsarolást külön oldalon mutatjuk be, a kifosztás bűncselekmények tényállásait pedig az alábbiakban ismertetjük:
A kifosztás Btk szerinti tényállása
Kifosztás Btk. 366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a
kifosztást
a) jelentős értékre,
b) csoportosan,
c) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben
követik el.
A zsarolás Btk szerinti minősítése
Zsarolás Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.
Önnek azonnal büntető ügyvédre van szüksége?
Mit tudhat meg a konzultáció keretében?
Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.
