Kötelező védelem esetei

A büntetőeljárásban a kötelező védelem azt jelenti, hogy a terheltnek szükségszerűen rendelkeznie kell egy általa meghatalmazott vagy a bíróság által kirendelt védővel, ügyvéddel. A büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele, ha

  1. a bűncselekményre a törvény ötévi vagy annál súlyosabb szabadságvesztést rendel,
  2. a terheltet fogva tartják,
  3. a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
  4. a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,
  5. a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni
  6. a büntetőeljárásról szóló törvény erről külön rendelkezik (pl. ha a terhelt fiatalkorú vagy a Be. XXVIII/A. Fejezetében meghatározott kiemelt jelentőségű ügyekben).

A védő részvételi kötelezettsége nem jelenti a védő állandó jelenléti kötelezettségét az eljárási cselekményeknél. Az eljárási cselekmények (pl. kihallgatás) általában ilyenkor is lebonyolíthatók a védő távollétében.

A kötelező védői részvétel

A kötelező védői részvétel csak a törvényben meghatározott esetekben jelenti azt, hogy bizonyos eljárási cselekményeknél a védő jelenléte feltétlenül kötelező. A védő tárgyalási szakaszban való részvétele egyszersmind jelenléti kötelezettséget is magában foglal, nevezetesen a tárgyaláson illetve tárgyalási szakaszban tartott helyszíni szemlénél és bizonyítási kísérletnél köteles jelen lenni. Nincs jelenléti kötelezettsége sem a kiküldött bírói, sem a megkeresett bíróság által foganatosított eljárás során, ugyanakkor természetesen a bírósági szakaszban az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező. A védő a kötelező védői részvétel előírása esetén az első fokú, valamint a fellebbviteli tárgyalás során is köteles megjelenni.

A tárgyaláson a védő részvétele kötelező

  1. ha a büntetőeljárásról szóló törvény másképp nem rendelkezik, a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt,
  2. azokban az esetekben, amikor a büntetőeljárásban kötelező a védelem (ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, ha a terheltet fogva tartják, ha a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, ha a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, illetve ha a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, törvény egyéb rendelkezése alapján),
  3. amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni,
  4. ha pótmagánvádló lép fel.

A védő kirendelése

Felnőtt korú terheltnél – kötelező védelem esetén -, amennyiben a terhelt az alapos gyanú közlésétől számított három napon belül nem hatalmaz meg védőt, akkor a hatóság védőt rendel ki. Ehhez képest fiatalkorú terhelt esetén az alapos gyanú közlésével egyidejűleg – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – a hatóság köteles védőt kirendelni. A meghatalmazott, illetve kirendelt védő értesítése a feltétele annak, hogy ezt követően a hatóság – akár a védő távollétében – kihallgassa a fiatalkorút gyanúsítottként.

Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki.


Önnek azonnal büntető ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

ittas vezetés, zaklatás, becsületsértés, rágalmazás, csalás, sikkasztás, lopás, magánlaksértés, garázdaság, cserbenhagyás, testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, letartóztatás, vesztegetés, kábítószer birtoklás, kábítószer-kereskedelem