Az élettársak törvényes vagyonjogi rendszere:

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását..

A vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ez a közszerzemény pedig az a tiszta vagyoni érték, amely az élettársaknak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában az őket terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.


Az élettársi vagyonjogi szerződés

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy e törvény alapján – a házastársak között érvényesülhet. Az élettársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a rájuk vonatkozó törvényes vagyonjogi rendszer helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Ennek megfelelően kiköthető az élettársi vagyonjogi szerződésben például a házastársakra vonatkozó törvényes vagyonjogi rendszer, a házassági vagyonközösség, illetve ez vegyíthető más vagyonjogi rendszerekkel. Az új Ptk. alapján az élettársak között nem jön létre ipso iure vagyonközösség, tehát olyan, hogy Élettársi vagyonközösség a törvény erejénél fogva nem keletkezik. Az élettársak önálló vagyonszerzők. Ezt sokan nem tudják és az életközösségük megszakadásakor értetlenül állnak azon helyzetek előtt, amikor megtudják, hogy bizony nem lesz minden vagyontárgy fele az övék. Az élettársak között jelenleg egy szerződéses, kötelmi  viszony áll fenn. Hosszú évekig tartó procedúrát lehetne megelőzni, ha az élettársak vagyonjogi szerződést kötnének és ebben pontosan tisztáznák a már meglévő vagyonuk sorsát, illetve a jövőben megszerzendő, vagy keletkező vagyonra kiterjedően is  rendelkeznének.