• hu

+36-70 947-9950

Zaklatás

  • AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Zaklatás

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve

c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el.

A zaklatás törvényi tényállása a magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét kívánja biztosítani.

A zaklató jellegű magatartásoknak a büntetőjog eszközével történő üldözése az Alkotmánybíróság ide vonatkozó 56/1994. (XI. 10.), illetve 8/1990. (IV. 23.) határozataira tekintettel vált szükségessé és indokolttá.

Az Alkotmánybíróság ugyanis kifejtette, hogy a magánszférához való jog az önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az Alkotmányban foglalt szempontok érvényesülését, vagyis azt, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze.

Az Alkotmánybíróság döntése az emberi méltósághoz való jog értelmezésén alapul és ezt a jogot az Alaptörvény minden ember vele született jogaként deklarálja.

A zaklatás elkövetési magatartása mások rendszeres vagy tartós háborgatása, személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével való fenyegetése, ha az visszatérően ismétlődő cselekvés vagy állandó jellegű aktív magatartás.

Minden olyan magatartást felölel a háborgatás, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas.

Súlyosabban büntetendő a zaklatás abban az esetben, ha az elkövető félelemkeltés céljából mást vagy reá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegeti meg, illetve annak a látszatát kelti, hogy a sértett vagy a hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény fog bekövetkezni.

Ugyancsak súlyosabban minősül a zaklatás, ha az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt, továbbá ha az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el azt.

Abban az esetben, ha a zaklatásnál súlyosabb bűncselekmény valósul meg, úgy ez utóbbi bűncselekmény megállapítására kerül sor.

Ha az elkövető félelemkeltés céljából azzal fenyeget meg komolyan mást, hogy rá vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényt nagy nyilvánosság elé tár, nem a zaklatás bűncselekményéért, hanem a veszélyes fenyegetés szabálysértéséért felel.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Vissza

Keresés

Kapcsolat

Megközelítés

1054 Budapest, Tüköry u. 3. II.