BH+ 2013.7.277

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének részben helyt adva megállapította, hogy az I. r. alperes a 2009. október 24-én közölt "Nem játék ez - X.: Partnerségből pereskedés" címmel megjelent írásában az I. r. alperes azon állításával, hogy "akadt olyan kizárt játszóház-üzemeltető, akinek az arcképét vámpírrá torzítva rakta fel a belső csevegő-fórumra B. B. marketingigazgató, a tulajdonos testvére imigyen kommentálva: "már nem X.. Szabad mondani, hogy hülye, sőt: idióta barom." Hasonló pedagógiai tanácsként felfogható gyöngyszem a X. által üzleti titokként védett fórumról, szintén a marketingvezetőtől: "Én azt olvastam, hogy mindig oda kell furakodni, ahol a bödön van. Amíg a komcsik és zsidók uralkodnak, nekik kommunikálok, amikor meg majd a nácik, akkor majd nekik. Arra kell csak vigyáznom, hogy mégse álljak kamerák elé, hanem majd mindig a háttérből mondja, hogy mikor, kinek, mire, mit, hogyan helye hazudni. 🙂 Szóval ne igyunk előre a medve bőrére! Előbb várjuk meg, hogy Orbán legyen a góré, majd utána nyalizunk.", megsértette az I. r. felperes magántitokhoz, a II. r. felperes üzleti titokhoz, továbbá a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az I. r. alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. felperesnek 300 000 forintot, a II. r. felperesnek 300 000 forintot, valamint ezen összegek után 2009. október 24. napjától a kifizetés napjáig, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamatot és az I. r. felperesnek 125 000 forint, a II. r. felperesnek 125 000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az I. r. alperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, ítéletével annak fellebbezett részét megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Kötelezte az I. és II. r. felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg az I. r. alperesnek 65 000 - 65 000 forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra személyenként 96 000-96 000 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélőtábla a felperesek által állított magántitok, üzleti titok és jóhírnév sérelmével kapcsolatos személyiségi jogok tekintetében egyetlen jog sérelmének megállapítását sem tartotta indokoltnak. Megállapította, hogy a titokkal kapcsolatos védettségi igény alapvetően tartalmi szempont, a titokká minősítésnek nem elengedhetetlen feltétele az adott információközlés vagy gondolattartalom eleve zárt vagy részben zárt kezelése. Bizonyos adatok nyilvánosságtól való elzárásának szükségességét a tartalom konkrét ismerete nélkül, a kívülálló által is méltányolható érdek határozza meg. Tehát nem lehet meghatározó az, ha a védeni kívánt tartalom szóhasználata, megfogalmazása miatt kellemetlen vagy kellemetlenséget okozhat.

A Ptk. 81. § (2) bekezdése meghatározza az üzleti titok fogalmát, amely valamely gazdasági tevékenységhez köti ennek fennállását. A jogerős ítélet nem fogadta el a felperes álláspontját, miszerint a társaság és az egyes üzleti partnerek által megkötött szerződésnek részét képezte egy, az üzleti titokra vonatkozó kitétel is, ami igazolja a sérelmezett közlés nyilvánosságra kerülésével kapcsolatosan az üzleti titok jelleget. A II. r. felperes magának a szerződésnek a tartalmát és az ennek teljesítéséhez kötődő vagy a teljesítés során tudomására jutott adatokat tekinti üzleti titoknak, amelyek között megemlíti a szakmai marketing módszereket és technikákat. A szerződő partnerek közötti kommunikáció a szerződésben megfogalmazottak szerint sem képezheti az üzleti titok körét, függetlenül az egyéni minősítéstől.

Az I. r. felperes által viccesnek szánt megjegyzések nem tartoznak ebbe a körbe, mert nem tartoznak a II. r. felperes gazdasági tevékenységéhez. Tehát az I. és II. r. felperesek által sérelmezett közlés nem hordozott olyan tartalmat, amelynek szélesebb nyilvánosság elé kerülése bármilyen okból jogos érdeket sértett volna, függetlenül esetleges kellemetlen következményektől. Olyan adatokat sem tartalmazott, ami a II. r. felperes gazdasági társaság jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértette vagy veszélyeztette volna.

A lap szöveghűen jelenítette meg az I. r. felperes bejegyzését, így nem állapítható meg sem a valótlan jelleg, sem annak sértő volta. Az, hogy az I. r. alperes a levelező rovat előzményei és a későbbi hozzászólások közül kiemelte a nyilatkozatokat, nem bírt jelentőséggel. A peradatok szerint a felületen elhelyezett nyilatkozatokat sem mindenki tekintette humorosnak, bizonyos üzletfelek kifejezetten kifogásolták, ezért az eredeti közegüktől függetlenül sem kaptak eltérő színezetet. A közlések nyilvánosságra kerülése az I. r. felperest kellemetlenül érinthette, de önmagában ez nem eredményezi a jogsértés megállapítását.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélettel egyező határozat hozatalát kérték. Sérelmezték, hogy az ítélőtábla nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a per tárgyát képező cikkben, a zárt intranetes fórumon megjelent, I. r. felperestől származó bejegyzést az I. r. alperes a szövegkörnyezetből kiemelve, I. r. felperes tényleges szándékát elhallgatva közölte. Nem értékelte a másodfokú bíróság, hogy az I. r. alperes nem közölte: a bejegyzés az intranetes fórum Korcsma@lounge szekciójától származik, amelynek célja a feszültség levezetése. Ehelyett úgy tüntette fel, mintha az I. r. felperes pedagógiai tanácsot közölt volna. Így azt a látszatot keltette, mintha kétkulacsos politikai hitvallásáról lenne szó, holott ez a felvetés alaptalan, mert a felperesek távol tartják magukat a politikától. Nem közölte a cikk előzményeit, amelynek alapján látható, hogy az I. r. felperes a II. r. alperes provokációjára tette ezt a bejegyzést és egyértelművé válik, hogy komolytalankodásról van szó. Az I. r. alperes annak ellenére közölt részleteket a belső fórumról, hogy az jogszerűen csak egy zárt kör számára hozzáférhető.

Álláspontjuk szerint sérti az I. r. felperes jóhírnevét a cikk sérelmezett része, mert a bejegyzés szövegkörnyezetéből történő kiragadásával, azt pedagógiai tanácsként feltüntetve, a humorizálási szándék elhallgatásával azt a megtévesztő és kedvezőtlen látszatot kelti, hogy az I. r. felperes kétszínű, simulékony politikai elveket vall. Így az I. r. alperes az I. r. felperestől származó szöveget hamis színben tüntette fel. Érvelése szerint az I. r. alperes megsértette az I. r. felperes magántitokhoz fűződő jogát is, mert bejegyzéseit csak egy zárt közösség részére szánta, annak titokban maradásához pedig méltányolható érdeke fűződik. A cikk beállításából úgy tűnik ki, mintha I. r. felperes politikai hitvallásáról lenne szó, ami önmagában is magántitoknak minősül.

A II. r. felperest azáltal érte sérelem, hogy az I. r. alperes az üzleti titkait tartalmazó, több ezer oldalból álló fórumról két olyan részletet közölt, amely alkalmas arra, hogy a marketing igazgatót és ezzel magát az I. r. felperest is rossz színben tüntesse fel. Mindezt igazolják az elsőfokú eljárásban mellékelt bejegyzések, amelyekben szülők felháborodásuknak adnak hangot ezzel kapcsolatban.

Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.

A Ptk. 75. § (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 78. § (1) bekezdése kimondja: a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A (2) bekezdés alapján a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel.

A felperesek alappal hivatkoztak arra, hogy az I. r. alperes által kiadott lapban megjelent írás azt a való tényt, hogy az I. r. felperes a X. Kft. intranetes hálózatán ténylegesen milyen szöveget tett közzé, hamis színben tüntette fel azzal, hogy azt szövegkörnyezetéből kiragadta, és ahhoz a "pedagógiai tanácsként felfogható gyöngyszem" megjegyzést fűzte.

A jogsértés miatt fennálló felelősség alól nem mentesíti az I. r. alperest, hogy az I. r. felperes által írtakat szó szerint jelentette meg, mert azt oly módon tette közzé, mintha a belső hálózaton folytatott beszélgetés ténylegesen a kft. és marketingvezetőjének gondolkodásmódját tükrözné. A cikk azt nem ismertette, hogy a marketingvezető a belső hálózaton zajló párbeszéd során humorosnak szánt módon reagált az egyik partner által írtakra, és milyen előzményei voltak a per tárgyát képező írásban szereplő válasznak. Ezzel az eljárásával pedig hamis színben tüntette fel a való tényeket.

Ebből következően az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a II. r. felperes üzleti tevékenységével foglalkozó cikk a közöltekkel megsértette a felperesek jóhírnevét.

A Ptk. 81. § (1) bekezdése szerint személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a Magyar Államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Az ítélőtábla helytállóan utasította el a II. r. felperes üzleti titok megsértésére alapított keresetét. A közzétettek ugyanis nem foglalnak magukba olyan információkat, adatokat, amelyek a Ptk. fenti rendelkezése alapján a II. r. alperes üzleti titkának minősülnek. Ezért jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli esetben üzleti titok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala, illetve az üzleti titokkal való egyéb visszaélés nem valósult meg.

Ugyanakkor az nem lehet kétséges, hogy a belső hálózaton, kizárólag a feljogosított személyek számára hozzáférhető zárt rendszeren folytatott beszélgetés részleteinek engedély nélküli közzététele megvalósítja az I. r. felperes magántitokhoz fűződő jogának megsértését, mivel annak titokban maradásához az I. r. felperesnek méltányolható érdeke fűződik.

A jogsértések megállapítása miatt indokolt a Ptk. 84.§ (1) bekezdésének b) pontja szerinti, további jogsértéstől való eltiltás és az I. r. alperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezése {e) pont}.

A fentiekben kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése szerint részben hatályon kívül helyezte, és a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a magántitok- és jóhírnévsértés megállapítása, jogkövetkezményei és a perköltség tekintetében, míg az üzleti titok megsértése vonatkozásában a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Kúria Pfv. IV. 20.240/2012.)