BH 2017.12.391

[1] A kerületi bíróság a 2007. október 10-én meghozott és kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében. Ezért őt 2 év - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, az ítélet ellen a terhelt és védője elsődlegesen felmentés érdekében, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

[3] Az F.-i Bíróság mint másodfokú bíróság a 2008. május 22-én megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy pótlólagosan rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt és bevételezett tárgyakról. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt 1995. június 1. napján a délelőtti órákban egy terepjáró gépkocsi bal oldali hátsó ablaküvegét az utcán előzőleg talált vidia fúrófejjel benyomta, majd magához vette a hátsó ülésen lévő, a sértett tulajdonát képező fekete, vászonból készült kézitáskát.

[5] A sértett ez idő alatt az irodaépületben tartózkodott. Amikor kinézett az ablakon, észlelte a gyanúsan viselkedő terheltet, ezért az irodaépületből elindult az utcára, hogy az autója után nézzen. Hallott egy hirtelen durranást, és észrevette, hogy a terhelt az ő táskájával sietve a túloldalra távozik. A sértett a terhelt után szaladt, eléugrott, majd megfogta őt. Felszólította a terheltet, hogy adja vissza a táskáját, azonban a terhelt tagadta a táska eltulajdonítását, és a táskát erősen szorítva menekülni próbált. A sértett, hogy ezt megakadályozza, a terheltet a földre leszorította, és úgy dulakodtak egymással.

[6] A sértett és közben a sértett segítségére siető T. J. a terheltet erősen fogták, és elindultak, hogy bevigyék őt az épület várótermébe. A terhelt közben a táskát folyamatosan szorította, majd a nadrágzsebéből hirtelen előkapott gázspray-vel lefújta az őt fogó sértettet. A sértett kérésére T. J. megpróbálta elvenni a táskát a terhelttől, majd a táskát és a sértett pénztárcáját bevitte az épületbe, és ezt követően visszatért a sértetthez. A terhelt a visszatérő T. J. tanút és az épületből kilépő E. J. tanút is lefújta a gázspray-vel.

[7] A sértett és T. J. a terheltet egy vasrácshoz szorították, és a gázspray-t a kezéből kicsavarták, majd a terheltet az E. J. által hozott nadrágszíjjal megkötözték. A bejelentésre helyszínre érkező rendőrjárőrök a terheltet előállították, a három szemtanút pedig az orvosi rendelőintézetbe kísérték.

[8] T. J. és E. J. tanúk a gázspray-nek a szemükbe kerülésével 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, azonban könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztettek elő a terhelt ellen.

[9] A gépkocsi ablaküvegének betörésével kb. 15 000 forint rongálási kár keletkezett, amely nem térült meg.

[10] A sértettnek okozott lopási kár - ami a táska, valamint a benne lévő zsebszámológép, diktafon, bélyegzők, és egyéb tárgyak eltulajdonításával keletkezett - összesen 10 000 forint volt, a táska visszavételével megtérült.

[11] A jogerős ítélet ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján. Azt kérte, hogy a Kúria az alapeljárásban becsatolt, a bűncselekményt megelőző gyógykezelésével kapcsolatos iratokban foglaltakat, valamint az elsőfokú ítélettel szemben bejelentett és írásban indokolt védői fellebbezésben foglaltakat tekintse a felülvizsgálati indítványa alapjául. Emellett hivatkozott alacsony növésére - "150 cm-es törpe voltára" -, 50 kg-os testsúlyára, amivel nem tud ártani senkinek. Ezzel szemben az alapügyben vele szemben fellépő 4-5 fős társaság majd 100 kg-os emberekből állt, akik ütötték, verték, a sértett rajta ugrált, nadrágszíjat tett a nyakára és pisztolyt a szájába. Ezzel azonban sem a nyomozó hatóság, sem a bíróság nem foglalkozott. Sérelmezte az alkalmazott rendőri intézkedést is, azonban ezt bővebben nem fejtette ki.

[12] A védőjének az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében kifejtett jogi álláspontja szerint a sértett táskájának visszavételéig tanúsított erőszakos magatartás nem volt alkalmas a sértett akaratának befolyásolására. A sértett nem a táska visszaszerzése, hanem a kocsijában keletkezett kár miatti felelősségre vonás érdekében ment utána. Jóval erősebb fizikumú volt nála. Vergődése még arra sem volt alkalmas, hogy a sértett szorításából meneküljön. Nem tekinthető eredményesnek a gázspray használata sem, hiszen őt a sértett egy pillanatra sem engedte el.

[13] Minderre tekintettel a támadott határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Kifejtette, hogy a tényálláshoz kötöttségből adódóan a terhelt gyengébb fizikumának igazolása végett csatolt orvosi iratok figyelembevételére nincs mód. Ugyanezen okból a felülvizsgálati eljárásban már nem lehet érdemben hivatkozni arra, hogy a sértett, T. J. és E. J. vele szemben milyen magatartást tanúsított. Emellett nem tartoznak a felülvizsgálati okok körébe a nyomozás során felmerült szabálytalanságok, valamint az sem, hogy a védő tevékenységét a terhelt nem tartotta megfelelőnek.

[15] A Legfőbb Ügyészség átiratában ugyanakkor részletes indokát adta annak, hogy a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügy elhúzódása ellenére a terhelt büntethetősége nem évült el. A terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jogszabályok megsértése nélkül, törvényesen került sor. A terhelt ugyanis az ellopott táska megtartása végett fújta le gázspray-vel a sértettet, nem pedig a menekülés érdekében. A bírói gyakorlat szerint a gázspray-vel való lefújás egyértelműen alkalmas a rablási erőszak megállapítására.

[16] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[17] A terhelt kirendelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a minősítés anyagi jogi törvényességét továbbra is vitatva ismételten arra utalt, hogy a terhelt fizikuma nem tekinthető olyan minőségűnek, mint amit a Btk. a rablási erőszakhoz megkíván. Az eljárt bíróságok határozataiból egyértelműen megállapítható, hogy a rablást nem a terhelt és a sértett közötti fizikai erőkülönbségek miatt állapították meg, hanem a gázspray használata miatt. Ezért viszont álláspontja szerint az erőszak alkalmazásának eszközeként anyagi jogi szempontból továbbra is vizsgálható a gázspray használatának mibenléte.

[18] Az alapeljárásban végzett kirendelt védői munkájával kapcsolatban kifejtett terhelti véleménnyel összefüggésben megjegyezte, hogy a terhelt ezt az alapeljárásban egy ízben sem tette szóvá.

[19] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[20] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalmából következő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt az irányadó tényállás megalapozottságát támadó részében a törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát érdemében alaposnak találta.

[21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okok alapján vehető igénybe. Emellett a felülvizsgálati eljárásban az indítványhoz kötöttség érvényesül. A Be. 423. § (4) bekezdésére tekintettel a Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Emellett - a hivatkozott rendelkezés (5) bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében - csak a Be. 416. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárási szabálysértésekre lehet figyelemmel.

[22] A felülvizsgálat szabályrendszerében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

[23] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].

[24] Felülvizsgálatnak - a Be. 416. § (1) bekezdése alapján - a bíróság jogerős ügydöntő (első- és másodfokú) határozata ellen van helye, illetve akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára az eljárási törvényben meghatározott eljárási szabálysértéssel kerül sor. Ebből következően a nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértések vizsgálata felülvizsgálat tárgyát már nem képezik. Erre a folyamatban lévő eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések biztosítottak lehetőséget.

[25] A Kúria utal arra, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa a kirendelt védő munkáját kifogásoló részében ugyancsak nem képez felülvizsgálati okot, ezért a törvényben kizárt indítvány.

[26] A terhelt terhére megállapított rablás bűntettének minősítése kapcsán azt állapította meg a Kúria, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően, az anyagi jogszabályok helyes értelmezésével minősítette a terhelt cselekményét a (korábbi) Btk. 321. § (2) bekezdésében meghatározott rablás bűntettének.

[27] Elöljáróban utal arra, hogy a rablás bűncselekményének a szabályozásában a Csemegi Kódex megalkotása óta érdemi változás nem történt. A törvény ugyanazokat az elkövetési magatartásokat ugyanazokkal az indokokkal rendeli büntetni ma, illetve a korábban hatályos Btk.-ban, mint annak idején az első büntető törvénykönyvünkben. Ezért a rablási erőszak értelmezésére a jogirodalomban és a joggyakorlatban már több mint százéves tapasztalat áll rendelkezésre.

[28] Kriminológiai megközelítésben a rablás fogalmilag támadás valamely ingó dologra vonatkozó tulajdonjog, illetőleg birtok ellen és egyben támadás valamilyen személy ellen, tehát összetett deliktum, amelyben a lopás fogalmi eleme körébe eső dologelvétel sajátszerűen egyesül a személy elleni erőszakkal.

[29] A Kúria kiemeli, hogy az elsőfokú és a másodfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy milyen bizonyítékok, milyen indokok alapján állapította meg azt a tényállást, amelyre a bűnösség kimondását alapította. Az indokolásból jól nyomon követhető, hogy az elsőfokú bíróság a másodfokon eljáró bíróság számára is irányadó tényállásban azt állapította meg, hogy a terhelt a táska megtartása érdekében alkalmazott erőszakot a sértettel szemben, ugyanis az ítéleti tényállás szerint erre akkor került sor, amikor a sértett tulajdonát képező táska még a terheltnél volt.

[30] Jogszerűen járt el a sértett, amikor a terhelt után szaladt, s őt megfogta. A tényállás szerint a sértett kérte a terheltet, hogy adja vissza a táskáját, azonban ennek a terhelt nem tett eleget. Ellenkezőleg. A táskát folyamatosan szorította, majd a sértettet gázspray-vel lefújta. Ez pedig a következes bírói gyakorlat szerint alkalmas a rablási erőszak megállapítására.

[31] A védő észrevételének e ténymegállapítással ellentétes állítását, amely szerint a sértett nem a táska visszaszerzése, hanem a kocsijában keletkezett kár miatti felelősségre vonás érdekében ment a terhelt után, figyelembe venni nem lehet, mivel a felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás irányadó. E tényállás pedig azt tartalmazza, hogy a sértett a táskájának visszaszerzése érdekében ment a terhelt után.

[32] Mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság határozatának példaértékű indokolásában meggyőző indokát adta annak, hogy a terhelt a zsebéből elővett gázspray használatával az erőfölényét kívánta biztosítani. Emellett a terheltnek az ún. gyenge ember és erős ember összevetésre épített védekezését jól cáfolja az a körülmény, hogy a cselekmény véghezvitelének folyamatában három ember kellett a terhelt lefogásához akkor, amikor menekülni akart.

[33] A Kúria mindezen indokokra figyelemmel következtetett arra, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően, törvényesen került sor.

[34] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - a terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.190/2016.)