Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!

BH+ 2008.6.245

Paragrafus jel
Hamis vád
Büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntette állapítandó meg, ha a terhelt feljelentése alapján az eljárás megindul, és a feljelentett személyeket tanúként kihallgatják [Btk. 233. § (1) és (2) bek.].

A P.-i Városi Bíróság a 2007. június 14. napján hozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ítéletével M. E. terheltet hamis vád bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A többszörösen büntetett terheltet legutóbb a Sz.-i Városi Bíróság 2006. november 28-án jogerőre emelkedett ítéletével társtettesként elkövetett lopás vétsége és társtettesként elkövetett készpénz-helyettesítő fizető eszközzel visszaélés vétsége miatt 20 nap közérdekű munkára ítélte.

A terhelt 2006. november 27-én a helyi rendőrkapitányság egyik rendőrőrsén - a hamis vád törvényi követelményeire történt figyelmeztetés után - feljelentést tett O. N. és Sz. O. terheltek ellen azt állítva, hogy ők 2006. november 26-án 10.00 óra és 10 óra 30 perc közötti időben, az utcán megállították, előzetes szóváltás után O. N. ütlegelni kezdte, Sz. O. pedig buzdította őt és ennek következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A feljelentés alapján a nyomozóhatóság 2006. november 29-én büntetőeljárást indított, amelyben O. N.-et és Sz. O.-t tanúként hallgatták ki, akik tagadták a feljelentésben foglalt cselekmény elkövetését.

2007. január 17-én a terhelt és Sz. O. tanú szembesítése során a terhelt úgy nyilatkozott, hogy a feljelentésben foglaltakat nem tartja fenn, azt megváltoztatja, mert nem történt semmiféle bántalmazás, haragból jelentette fel O. N.-et és Sz. O.-t.

Ezen vallomását a jelen büntetőügyben is fenntartotta.

A rövidített indokolást tartalmazó ítéletből megállapíthatóan az elsőfokú bíróság a cselekményt a Btk. 233.§ (1) bekezdés a) pontja szerint minősítette.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján törvényes határidőben a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt a cselekmény törvénysértő minősítése folytán alkalmazott törvénysértő intézkedés miatt.

A Legfőbb Ügyészség átiratában és az ügyész a nyilvános ülésen is a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A védő a megtámadott határozat hatályában fenntartását kérte.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

Anyagi jogszabályt sértett az eljáró bíróság, amikor a terhelt cselekményét a hamis vád alapeseteként értékelte és a téves jogi minősítéssel összefüggésben törvényben kizárt intézkedést alkalmazott.

A hamis vád Btk. 233. § (2) bekezdése szerinti minősített esete valósul meg akkor, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul.

Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt meghatározott, konkrétan azonosítható, valóságos személyek ellen bűncselekmény elkövetése miatt tett feljelentést a rendőrőrsön. A feljelentés alapján a nyomozóhatóság büntetőeljárást indított, nyomozást rendelt el, amelynek során a feljelentett személyeket tanúként hallgatták meg.

Ezért a terhelt tényállásban írt cselekményével a Btk. 233. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntettét követte el, amelynek büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés.

A Btk. 72. § (1) bekezdése alapján a bíróság vétség, valamint a 3 évi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt, a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.

Ebből következően az 5 évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett esetén próbára bocsátásnak nincs helye.

A cselekmény törvénysértő minősítése tehát törvénysértő intézkedés alkalmazásához vezetett, amely a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálatot megalapozta.

A cselekmény jogi minősítésének a megítélésénél viszont nincs jelentősége annak, hogy a feljelentett személyeket a már megindult büntetőeljárásban a nyomozás során "csupán" tanúként hallgatták ki. A törvény ugyanis a minősített eset megállapítását a büntetőeljárás megindulásához, a nyomozás elrendeléséhez köti, nem pedig ahhoz, hogy a feljelentettek milyen minőségben kerülnek meghallgatásra.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Be. 428. § (1) bekezdésének II. fordulata alapján hatályon kívül helyezte és a P.-i Városi Bíróságot új eljárásra utasította. (Legf. Bír. Bfv.III.959/2007.).

Büntető ügyvédet keres?