BH 2014.5.133

Nem mentesít e felelősség alól az sem, ha a bekövetkezett gázkitöréshez más felelős szakember mulasztása is közrehatott [1978. évi IV. tv. 171. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

A városi bíróság a 2012. szeptember 17. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében [1978. évi IV. tv. 171. § (1) bek., (2) bek. b) pontja] és közérdekű üzem működésének megzavarása vétségében [1978. évi IV. tv. 260. § (1) bek. és (6) bek.] állapította meg, s ezért, halmazati büntetésül, egy év hat hónapi - végrehajtásában két évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte. A sértett gázszolgáltató zrt. polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, és rendelkezett további járulékos kérdésről.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. r. terheltre vonatkozó lényege szerint: az I. r. terhelt a Z. K. Bt. fúrómester alkalmazottja. A cég a bontás nélküli út alatti átfúrások specialistája.

Az I. r. terhelt külföldön 2005-ben sajátította el az ún. HDD (Horizontal Direction Drilling) technológiát, amelynek lényege szerint a fúrófejben lévő jeladó méri a fúrás mélységét, dőlésszögét és irányát, a fúrófejből érkező mágneses hullámok a földfelszínen lévő érzékelő műszerbe érkeznek. A műszer a mágneses hullámok erőssége alapján a fúrás mélységét számszerűsítve méri, a fúrófej 2 méteres szakaszonként megáll, a fúrómester megméri a felszíni műszerrel a föld alatti fúrófej helyzetét és mélységét, és az adatokat a fúrási naplóban dokumentálja. Egyben elvégzi a fúrószár cseréjét is.

Az I. r. terhelt bizonyítványt kapott arról, hogy a fúrástechnikát képes üzemeltetni, azonban az általa konkrétan használt HDD technológiával működő fúrógépre engedélye nem volt, azonban a balesetkori fúrás időpontjáig 2000-2500 irányított fúrást vezetett.

Az I. r. terhelt feladata volt fúrásvezetőként - a munkaköri leírása szerint - minden munkafolyamat baleset-veszélyességének megítélése és ennek megfelelően döntés az engedélyezésről vagy a leállításról. Fúrásvezető-fúrómesterként a fúrás minden fázisának, így a pilótafúrásnak, a bővítésnek és a csőhúzásnak a kivitelezéséért, s ennek pontosságáért a megrendelő feltételei szerint, a megrendelő által biztosított dokumentáció alapján felel. A fúrógép személyzetét, a gépkezelőt és a fúrósegédet a gépre és a felszerelésre vonatkozó feladatok elvégzésére utasíthatta, kötelessége volt ellenőrizni a kiadott feladatok elvégzését és a szabályok betartását.

P. u.-i és sz.-i városrész optikai kábel-fektetési területi terveit a konzorciumon belül a K. Kft. készítette el. A munka felelős tervezője szaktervező volt, sor került a nyomvonal kijelölésre, és valamennyi közműtulajdonossal történt egyeztetésről jegyzőkönyv készült.

A jegyzőkönyvben a gázszolgáltató előírta, hogy a gázelosztó vezetékek 2-2 méteres körzetében csak óvatos kézi földmunka végezhető el, szakfelügyelő jelenlétében. A tervekben szereplő 32 darab gázvezeték keresztezése miatt szakfelügyeleti díj címén 4 millió forint többletköltséget is beállítottak a munka költségvetésébe.

A kiviteli terv tartalmazta, hogy az Y. M. utcát a 4. és 6. számú házak között irányított fúrással kell keresztezni, az E.ON kábeleket és a PÉTÁV vezetékeit csak alul lehet keresztezni, a kivitelezés időtartamára a PÉTÁV, az E.ON, a Vízmű, a Gázszolgáltató és a T-COM is helyszíni szakfelügyelet megrendelését írta elő. A munkavezető személyes felügyelettel köteles gondoskodni arról, hogy a munkaárok nyomvonalába eső közművezetékek, kábelek munka közbeni megsértése ne fordulhasson elő.

A kiviteli tervben felhívták a figyelmet, hogy a területen végig gázvezeték húzódik, az alépítmény hálózatban gázszivárgással kell számolni, ezért a munkálatok megkezdése előtt az aknákat az előírásnak megfelelően ellenőrizni kell.

Az egyeztetési jegyzőkönyvben az is szerepelt, hogy a kézi földmunka a gázszolgáltató szakfelügyeletének jelenlétében történhet, a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal, írásban kell kérni a szakfelügyeletet. A P. Bányakapitányság 2007. december 4-én határozatával megadta a szakhatósági hozzájárulást a kiviteli terv szerinti létesítési engedélyhez oly módon, hogy a kivitelezési munkák során meg kell tartani az E.ON Gázszolgáltató Zrt. által az egyeztetési jegyzőkönyvben foglalt üzemeltetői előírásokat a gázelosztó vezetékek biztonsági övezetén belüli munkavégzés alkalmával.

A kivitelezés tárgyában a beruházó D. Kft. és az A.-T. Konzorcium, mint vállalkozó között 2008. február 7-én jött létre vállalkozási szerződés, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2008. március 19-én megadta az építési engedélyt. A K. Kft. és a Z. Bt. között 2008. április 30-án jött létre vállalkozási szerződés a P. városában kivitelezendő fúrási munkákra .

A K. Kft. a hálózat konkrét kivitelezési munkálataira két vállalkozóval kötött szerződést, egyrészt a V. Kft.-vel különböző földmunkák végzésére, másrészt a Z. Bt.-vel a föld alatti irányított fúrási tevékenységre. A V. Kft. dolgozói a munkát - a megállapodás szerint - a K. Kft. irányítása és felügyelete alatt végzik.

A fúrási munkák irányítását a Z. Bt. végezte, és e társaság volt felelős a kivitelezés szakszerűségéért, a feltárt és látható közművekben okozott károkért. A Bt. a munkát csak akkor kezdhette meg, ha a munkaterületen a biztonságot és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei minden tekintetben biztosítva vannak, bármilyen munkabiztonsági szabálytalanságot, közvetlen vagy közvetett veszélyforrást a megrendelőnek azonnal jelentenie kellett, és azok elhárításáig a munkavégzést fel kellett függesztenie.

2008. május 12-ére meghirdetett munkaterület átadáson való megjelenésre a beruházó D. Kft. felkérte az egyes közműszolgáltatókat, az erre szóló meghívót kiküldte, azonban a gázszolgáltató részéről senki nem jelent meg.

Az ügy III. r. terheltje 2008. április 3-án, négy nappal a kivitelezés megrendelése előtt faxot küldött "munkakezdés bejelentése, szakfelügyelet megrendelése" tárgyban a II. r. terheltnek a gázszolgáltató központjába, és kérte a munkához szükséges szakfelügyelet biztosítását. Ezen túlmenően a fax semmilyen konkrét időpontot, munkahelyszínt, gázvezeték-keresztezési helyszínt nem tartalmazott.

2008. április 7-én a V. Kft. munkásai megkezdték a földmunkálatokat a kiviteli terven feltüntetett területen, a III. r. terhelt az előírt szakfelügyelet biztosítása nélkül engedélyezte, sőt a kft. ügyvezetőjét azzal bízta meg, hogyha bármi gond van, a II. r. terhelttel tartsa a kapcsolatot. 2008. április 14-én a földmunkák végzése során gázvezetékhez értek, ekkor a II. r. terheltet a megbízott ügyvezető értesítette, hogy kérjen szakfelügyeletet, illetve azért, hogy bejelentse, miszerint több helyen kézi erővel, illetve 6 vagy 7 helyen irányított fúrással fogják keresztezni a gázvezetéket.

A II. r. terhelt maga nem tudott a helyszínre menni és más személyt sem tudott küldeni maga helyett. A III. r. terhelt, aki minderről értesült, engedélyezte a szakfelügyelet nélküli munkavégzést, amelynek során május 7-ig több gázvezeték keresztezés történt kézi erővel és irányított fúrással is.

2008. május 6-án értek a kiviteli munkálatok az Y. M. utcába, ahol a 4. és 6. számú házak közötti területen úttest alatti átfúrást kellett végezni, ezért a helyszínre hívták a Z. Bt. fúrómesterét, az I. r. terheltet a gépekkel együtt. Bejárták a helyszínt a V. Kft. ügyvezetőjével, aki minden szükséges információt megadott az I. r. terheltnek, aki valójában nem tudta, hogy a gázvezeték kialakítása cső a csőben rendszerű. A tervdokumentációk, az összevont felülnézeti közműterv megtekintése után az I. r. terhelt megbeszélte az ügyvezetővel az indító- és fogadógödör elhelyezkedését, a V. Kft. munkásai ekkor már kézi földmunkával feltárták az észak-déli irányban a zöld terület alatt húzódó gázvezetéket, annak felső szintjéig, hogy ellenőrizzék a vezeték tényleges mélységét. Másnap az I. r. terhelt ismét ellenőrizte a fúrás helyszínét, ekkor tájékoztatták arról is, hogy a feltárt vezeték egy 300-as átmérőjű eternitcső, amelyben műanyag gázcső húzódik. Az I. r. terhelt a gázvezeték nyomását nem ismerte, csupán feltételezte, hogy lakossági alacsony nyomású földgáz. Ennek ellenére elkészítette a vázlatos fúrási tervet, holott azt is tudta, hogy szakfelügyelet nem lesz a helyszínen, és azt is, hogy mind a tervek, mind az engedélyek tartalmazzák, hogy a gázvezeték közvetlen környezetében 2-2 méter távolságban óvatos kézi földmunkát lehet végezni, mégis nekiállt a fúrásnak.

A fúrási terv szerint az I. r. terhelt a középnyomású gázvezeték alatt mintegy 30 cm-rel kívánt áthaladni. A keresztezendő gázvezeték legfelső pontjának mélysége a keresztezés helyén 1,4 méter volt. Amikor az I. r. terhelt a fúrással a gázvezeték - ami tudomása szerint egy 160 mm-es PVC kialakítású gázcső, amely egy 300 mm-es eternit védőcsőben húzódott - kb. 1,5 méteres közelébe ért a műszer 2,4 méteres mélységet és + 14%-os dőlést jelzett. Ez a dőlés 1 méteren 14 cm-es emelkedést jelent. Ennek megfelelően az I. r. terhelt számítása szerint a fúrófej a gázcső keresztmetszetébe érve 2,2 méter mélységben lett volna, a védőcső alsó szintje pedig 1,7 méteren, ami a 0,5 méteres védőtávolságot biztosította volna.

Ezt követően az utolsó fúrószár lefúrásakor az I. r. terhelt az észak-déli irányba húzódó 3 Bar-os középnyomású gázvezeték védőcsövét, majd magát a gázelosztó vezetéket is, 14 óra 30 perc körüli időben megfúrta.

A gáz azonnal nagy erővel ömleni kezdett a vezetékből, és még mielőtt a fúrószárat kihúzta volna a védő- és a gázcsőből, fajsúlyára figyelemmel a magasba tört, így nagy mennyiségű, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes földgáz került a környezetbe. A V. Kft. helyszínen tartózkodó ügyvezetője azonnal értesítette az E.ON Zrt. munkatársait, akik 14 óra 45 perckor a helyszínre érkeztek, és haladéktalanul megkezdték a biztonsági intézkedéseket: körbeszalagozták a területet, megkezdték a személyek eltávolítását, egyikük a 2. számú házhoz indult, mert úgy tudta, hogy itt található egy elzáró csap, ez azonban téves utasítás volt.

A gáz ismeretlen gyújtóforrástól meggyulladt, az égő gázt poroltókkal elkezdték oltani, de az visszagyulladt, sőt a 4. és 6. számú házak között a füves területen több méter hosszan 2 méteres lánggal égett. A gázkifúvás helyének földdel való betemetése sem járt sikerrel, mert a gáz a földet elfújta. Az intenzív gázkifúvás mellett a földgáz a gázelosztó vezeték és a védőcső közötti térben, valamint a gyűrűs terek szellőztetésére kiépített ún. szaglóvezetékeken eljutott a 6. számú lakóház lépcsőházában található nyomásszabályozó aknába, a lépcsőház előtti és attól északi irányba több méteres távolságig a talajba, ahonnan egyrészt a felszínre, másrészt a vízvezeték mellett és a telefonkábel beton védőcsövén keresztül a 4. és a 6. számú házak alagsorába is. A 6. számú ház pinceszintjén felgyülemlett gáz berobbant. A gázvezeték megfúrása és a robbanás között mintegy 30 perc telt el, a környező házakban és boltokban, az utcán, illetve a közelben lévő óvodában több személy tartózkodott.

A robbanás következtében az I. emelet 10. számú lakásában tartózkodó W. J.-né többszörös sérülés, a végtagok lágyrészeinek kiterjedt roncsolódása következtében fellépett perifériális keringési elégtelenség, sérüléses shock következtében a kórházba szállítást követően elhunyt. Sérülései az épületdarabok és egyéb nehéz tárgyak ráesésétől származtak, a többszörös nagy erejű tompa erőbehatás előidézésére a gázrobbanás következtében kialakult épületkárosodás alkalmas volt. Az elszenvedett sérülések és a sértett halála között közvetlen okozati összefüggés áll fenn.

A lakásban tartózkodók közül egy személy a fején 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, további négy lakónak, illetve a V. Kft. egyik munkatársának nyolc napon belüli sérülése keletkezett.

A robbanás során a 6. számú épület teljes egészében életveszélyessé vált, helyreállítása több hónapot vett igénybe, addig a lakók elhelyezéséről gondoskodni kellett. Állagsérülés történt a 3., 4. és 5. számú házakon, valamint a környéken parkoló 12 darab gépkocsi kisebb-nagyobb mértékben megrongálódott. A magas szénmonoxid-koncentráció miatt az óvodát ki kellett üríteni, a járműforgalmat az Y. M. utcáról el kellett terelni. A robbanást követően kiérkező tűzoltóság IV-es kiemelt fokozatúra emelte a riasztást, mivel további három helyen az induló és a fogadógödörben, illetve a nyomáscsökkentő aknák környékén is ömlött a gáz, illetve további helyeken szivárgott. A baleset helyszínén robbanáshoz közeli mértékű gázkoncentrációt mért a tűzoltóság, az újabb robbanás elmaradása a kezdő hatás kizárására tett biztonsági intézkedésnek, a terület áramtalanításának volt köszönhető. A gázvezeték elszorítására 17 óra 9 perckor került sor, mivel a sérült vezetékszakasz kiiktatása csupán 11 elzárószelvény zárásával lett volna megoldható. A gázszolgáltatás visszaállítására két nap múlva került sor. A helyreállítás idejére az I. r. terhelt által gondatlanságból megrongált vezeték miatt bekövetkezett gázrobbanás következtében megszűnt gázszolgáltatás 59 lakossági fogyasztót érintett, ami a közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarta.

Részben az I. r. terhelt tevékenysége folytán, részben az elhárítási és szervezési hibák miatt 12 315 m3 gáz ment veszendőbe, a járművekben történt rongálódás, a gázszerelési munkák, az üzemzavar elhárítás és vizsgálat költségei stb. összesen 8 109 007 forint kárt idéztek elő. Mindez annak is betudható, hogy az elfúrást követően fél órával bekövetkezett gázrobbanás után 150 percre volt szükség ahhoz, hogy az ömlő gázt az E.ON gázszerelői elállítsák.

A bekövetkezett baleset a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett esemény a súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről megjelent 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet szerint súlyos üzemzavarnak minősült.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Dél-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége a 2008. július 22-én kelt határozatával a balesetet követően feltárt hiányosságok miatt a Z. Bt.-t egymillió forint munkavédelmi bírsággal sújtotta.

A bíróság a balesettel összefüggésben megállapította, hogy az I. r. terhelt elosztóvezeték keresztezésekor az üzemeltető által szabott feltételeket nem teljesítette; és a kiviteli tervben és a közmű-egyeztetési jegyzőkönyvben, illetőleg a bányakapitányság és a Magyar Nemzeti Hírközlő Hatóság engedélyező határozatában foglalt feltételeket nem teljesítve a gázvezeték 2-2 méteres körzetében nem kizárólag kézi földmunkát végzett, a keresztezendő gázvezetéket nem tárta fel teljes mértékben - több más, tőle függetlenül fennálló szabálytalanságon keresztül - a baleset bekövetkezéséhez vezető okfolyamat elindítója volt.

A bíróság a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. § (10) bekezdésében meghatározottak, továbbá a Wermeer típusú fúrógép kézikönyvében, a fúrógéphez rendszeresített HDD alapjai című kézikönyvben, illetve a DigiTrak II., III., IV. helymeghatározó rendszer kezelési útmutatójában a gáz- és az elektromosság okozta robbanásveszélyre, a hatósági előírások betartására, a helymeghatározó rendszer megzavarására alkalmas aktív és passzív zavaró források kizárása érdekében szükséges tennivalók megszegését rótta az I. r. terhelt terhére. A bíróság kifejtette, hogy a munkaterületen lévő rendezetlen közművek miatt írta elő az E.ON az óvatos kézi földmunkát a gázvezeték 2-2 méteres körzetében, mivel csak így látta kiküszöbölhetőnek az esetleges veszélyforrásokat. Az elfúrást nem a gép adatainak téves leolvasása, hanem az okozta, hogy a gép hibás adatokat jelzett. Az utolsó mérési pontban 2,14 méter mélységben lévő szonda által adott jelet a járda alatt húzódó, már használaton kívüli acélköpenyes erősáramú vezeték megzavarta, a mágneses jelet gyengítette. A fúrófejben lévő mágneses jeladó helyesen bocsátotta ki a jelet, azonban a használaton kívüli acélköpennyel ellátott erősáramú vezeték alkalmas volt a mágneses térerő megváltoztatására. Ez a hiba akkor lett volna kiküszöbölhető, ha teljes mértékben kiássák a keresztezendő gázvezetéket, és az egyik munkatárs figyeli a fúrófej esetleg olyan helyen történő kibukkanását, ahol a gázvezeték elfúrását okozhatja. A bíróság álláspontja szerint az I. r. terheltnek 2 méterrel a vezeték előtt le kellett volna állnia a fúrással és a munkát csak a szakfelügyelet helyszíni jelenléte mellett lehetett volna elvégezni, vagy a kézzel történő kiásása mellett lehetett volna a fúrást végrehajtani.

A bíróság értékelése szerint az I. r. terhelt megsértette a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat, amikor mint a fúrás lebonyolításáért felelős személy a munkát nem az elvárható gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezte, és általában nem olyan magatartást tanúsított, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő.

Ugyanakkor a gépkezelői jogosítvány hiányát nem látta okozati összefüggésben állónak a bekövetkezett balesettel [6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet 1. § (1) bek.].

Mindemellett a bíróság megállapította, hogy az I. r. terhelt által elkövetett mulasztásokon túl további nagyszámú és súlyos szabálytalanság vezetett a gázrobbanás bekövetkezéséhez, miként a - felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett - II. r. és a III. r. terheltek terhére rótt, és a felülvizsgált ítéletben tételesen hivatkozott foglalkozási szabályok megszegése is.

A másodfokon eljáró törvényszék a 2013. április 5. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

Az I. r. terhelt és védője nyújtott be a jogerős ügydöntő határozat ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve felülvizsgálati indítványt, amelyben mind a foglalkozás körében halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége, mind a közérdekű üzem működésének gondatlan megzavarása alól bűncselekmény hiányában az I. r. terhelt felmentését indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány anyagi jogi jogsértéssel összefüggő érvelése szerint a 2×2 méteres körzetben való óvatos kézi földmunka nem az I. r. terhelt által végzett irányított fúrási tevékenységre vonatkozik. A szakfelügyelet hiánya pedig nincs összefüggésben a gázvezeték elfúrásával és a később kialakult eredménnyel, mivel az elfúrás az I. r. terhelttől függetlenül, tudomásán kívüli, objektív okból (az irányító műszer téves jelzése miatt) következett be, így sem a gázömléssel, sem a robbanással összefüggésben okozatosság nem állapítható meg. Ennek hiányában a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására mindkét terhére rótt cselekményt tekintve a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Ezért a védő a megtámadott határozat megváltoztatását és az I. r. terhelt felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában az I. r. terhelt és a védő felülvizsgálati indítványát a tényállás megalapozottságát támadó részében a törvényben kizártnak, az anyagi jogi jogsértést tekintve alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok nyilvános ülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

A Kúria az indítványok indokainak értékelése kapcsán megállapította, hogy a védői érvek részben olyan anyagi büntetőjogi kérdéseket érintenek, amelyek az I. r. terhelt bűnösségének megállapításával összefüggenek, ekként az indítvány e részében az ítélet érdemi felülvizsgálatát megalapozza.

Ugyanakkor a tényálláshoz kötöttség törvényi előírása [Be. 423. § (1) bek.] folytán az ítéleti tényállás a felülvizsgálati eljárás tárgya nem lehet. A kötelezően irányadó jogerős ítélet tényállása - a bizonyítékok mérlegelésének téves voltára, megalapozatlansági okokra hivatkozva - eredménnyel nem támadható. Ezért a felülvizsgálati indítványnak az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó bizonyítékok hiányosságát, azok helytelen értékelését sérelmező, valamint az ítéleti tényekkel ellentétes ténybeli alapokon nyugvó következtetései a Kúria érdemi felülvizsgálatának körén kívül estek.

Ezért kizárólag a megállapított tényállás jogi értékelése és az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségére levont következtetés, magatartásának anyagi jogi minősítése képezhette a felülvizsgálat tárgyát.

A felülvizsgálati indítvány hivatkozott arra, hogy az I. r. terheltnek felrótt óvatos kézi földmunka hiányát kifogásoló előírás nem az irányított fúrási technológiára vonatkozik, ezért a gázvezeték megfúrásával ez nem áll okozati összefüggésben. Mindemellett a sérült gázvezeték időben történő kiiktatásával a robbanás elhárítható lett volna, ezért a bekövetkezett súlyos eredmény rajta kívülálló okból állt elő.

Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt a fúrás helyszínének megtekintésekor kapott tájékoztatás alapján tisztában volt azzal, hogy a feltárt vezeték cső a csőben rendszerű, 300-as átmérőjű eternitcső, amelyben műanyag gázcső húzódik, azonban a gázvezetékben uralkodó nyomást nem ismerte. Ennek ellenére elkészítette a vázlatos fúrási tervet, majd a szakfelügyelet jelenléte nélkül megkezdte HDD technológiával az úttest alatt a fúrást. Tudomással bírt arról, hogy a közművek a helyszínen rendezetlenek, és nem vette figyelembe a helymeghatározó rendszer megzavarására alkalmas zavaró forrásokat, illetve ezek kizárása érdekében szükséges teendőket sem végezte el.

A felülvizsgált ítéletek jogi indokolásából kitűnően az I. r. terheltet foglalkozási szabályszegései miatt terhelte a baleset bekövetkezéséért felelősség, magatartásával olyan veszélyhelyzetet idézett elő, amely a lakókörnyezetben nagy mennyiségű gáz kiáramlásához, a gáz lakóépületekbe történő beáramlásához, meggyulladásához és végül robbanásához vezetett.

A megtámadott ítéletek mindhárom terhelt magatartását vizsgálták és a veszélyhelyzet elhárítási lehetőségeiknek összefüggéseit elemezték. Büntetőjogilag értékelték, hogy az eredményhez vezető oki folyamatban a veszélyhelyzetet előidéző személy, az I. r. terhelt milyen foglalkozási szabályt szegett meg, miként azt is, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett II. és III. r. terheltnek a bekövetkezett eredmény miért róható fel.

Amennyiben, mint a fúrás lebonyolításáért felelős és a gépet ténylegesen kezelő I. r. terhelt a megjelölt foglalkozási szabályokat betartja, a halálos kimenetelű és több személy sérülését eredményező baleset nem következett volna be. Ezért az őt terhelő foglalkozási szabályok megszegése oka volt a sértett halálának, az okozati összefüggés megléte vitathatatlan. Az a tény, hogy más terheltek is megszegtek további foglalkozási szabályokat, amelyek ugyancsak összefüggésben álltak a halálos kimenetelű gázrobbanással, az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségén nem változtat.

Az irányadó bírói gyakorlat szerint a következményért - a közreható októl függetlenül - elsődlegesen mindig az okfolyamatot elindító szabálytalanság elkövetője (jelen esetben az I. r. terhelt) felel.

Ezért nincs jelentősége annak, hogy a gázipari gyakorlatban a vezetékrendszer felújítása során alkalmazott cső a csőben elrendezés során a lakóépületekbe történő leágazások kialakításánál az azbeszt-cementcső meg lett szakítva, a gyűrűs tér cementhabarccsal lett lezárva és PE csővel ki lett "szaglózva" a csapszekrénybe, vagy nyomásszabályozó aknába, holott a lezáró cementhabarcs a szaglócső sima felületén nem tapadt megfelelően, és az érintkezésnél kisebb szivárgások előfordulhattak. A vezeték állapota egyébként megfelelő volt, az adott konstrukció azonban a nagy keresztmetszetű vezetéksérülés esetén leküzdhetetlen kockázatot jelentett.

Ekként az eljárt bíróságok helytállóan, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül következtettek az

I. r. terhelt bűnösségére mindkét cselekményt illetően.

A Kúria mindezekre figyelemmel - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályukban fenntartotta.

(Kúria Bfv. I. 813/2013.)