BH 2016.10.261

[1] A járásbíróság a 2014. augusztus 21. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli - ebből 1 esetben folytatólagosan elkövetett - garázdaság vétségében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bek.] és zaklatás vétségében [Btk. 222. § (1) bek.]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 1100 forint, összesen 330 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a zaklatás vétségében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

[3] Az indítvány szerint az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő zaklatás vétsége szubszidiárus bűncselekmény, amely kizárólag akkor állapítható meg, ha egyidejűleg súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Ilyen súlyosabb bűncselekmény a két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett garázdaság vétsége.

[4] A Legfőbb Ügyészség ezért az alapítélet megváltoztatásával a terhelt tanácsülésen történő felmentését indítványozta a zaklatás vétségének vádja alól.

[5] A terhelt felülvizsgálati eljárásban kirendelt védője az észrevételében alapvetően egyetértett az ügyészti állásponttal.

[6] A terhelt nem tett észrevételt.

[7] A Kúria azt állapította meg, hogy a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa és a védő indítványa - az alábbiak szerint - alapos.

[8] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának 3. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[9] Az elkövetéskor [lásd 1978. évi IV. tv. 176/A. § (1) bek.] és elbíráláskor lényegében azonos tartalmú Btk. 222. §-ának (1) bekezdése alapján, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[10] A terhelt a 2013. február 20-i és a 2013. augusztus 6-i magatartását egyaránt H. I.-né sértett ellenében tanúsította.

[11] A Kúria a garázdaság és a zaklatás bűncselekményének alaki halmazatát megvizsgálva abból indult ki, hogy amennyiben azok elkövetési magatartása fedi egymást, illetve azonos, akkor ugyanazon cselekmény csak egyetlen bűncselekményt valósíthat meg, egyetlen bűncselekményként minősülhet. S a zaklatás csak akkor valósul meg, ha ugyanaz a cselekmény súlyosabban büntetendő bűncselekménynek nem minősül. Ha tehát az adott cselekmény a két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő garázdaság vétségének minősül, akkor ugyanez a cselekmény nem minősülhet egy másik bűncselekménynek, még annak részcselekményeként sem.

[12] Mindezekre figyelemmel a Kúria - miután a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt - a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontjának 1. fordulata alapján - megváltoztatta, és a terheltet - a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontja 1. fordulatának és a Be. 331. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával - az ellene zaklatás vétsége [Btk. 222. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

(Kúria Bfv. II. 1.594/2015.)