BH 2016.11.297

[1] A terheltet a járásbíróság a 2013. március 19. napján meghozott és kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 271. § (1) bek.]. Ezért őt 180 óra kommunális jellegű közérdekű munka büntetésre ítélte.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján eljáró törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2013. október 29. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:

[3] a terhelttel szemben kiszabott büntetést 6 hónap fogházbüntetésre súlyosította. A büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette és a próbaidő tartamára elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként előírta, hogy a terhelt nyilvános helyen nem fogyaszthat szeszes italt, továbbá szeszes italt mérő nyilvános szórakozóhelyet nem látogathat. Megállapította, hogy a terhelt a fogházbüntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Mellőzte a közérdekű munka átváltoztatására vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[4] A jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt 2012. február 11. napjára virradóra az M. város, Á. közben lévő B. B. Bárban szórakozott, szeszes italt fogyasztott, és ettől ittas állapotba került. Éjfél után 0 óra 30 perc és 1 óra 30 perc közötti időben a szórakozóhelyen szándékosan a földhöz vágott 5 darab 2 decis, összesen 1100 forint értékű whiskys poharat, amelyek ennek következtében összetörtek. Egyidejűleg szóváltásba keveredett a bár üzemeltetőivel, D. Gy. Cs.-vel és K. A. pultossal, akiket hangosan szidalmazott.

[5] A terhelt a cselekményével összesen 1100 forint rongálási kárt okozott, melyet nem térített meg. A terhelt kihívóan közösségellenes, rendőri intézkedést igénylő erőszakos cselekménye a jelenlévőkben megbotránkozást, riadalmat keltett.

[6] A jogerős ítélet ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt meghatalmazott védője útján arra hivatkozással, hogy bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Az indítvány szerint a terhelt magatartása nélkülözi a kihívó közösségellenességet, így az irányadó tényállás alapján nem garázda, legfeljebb garázda jellegű magatartást tanúsított. Hivatkozott e körben a BH 2015.52. számú eseti döntésre. Kiemelte, hogy a tényállásban rögzített szóváltásba kerülés még az erőszakos magatartás fogalmi körén is kívül esik. Ezért elsődlegesen a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodlagosan a jogerős határozat megváltoztatását, és - miután a fiatal felnőtt terhelttel szemben kiszabott büntetés indokolatlanul súlyos - a büntetés enyhítését indítványozta.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Álláspontja szerint az irányadó tényállásból okszerű a bíróságok által levont jogi következtetés: a nyilvános szórakozóhelyen öntörvényű, kötekedő magatartást tanúsító, több poharat földhöz vágó ittas terhelt magatartása kihívóan közösségellenes volt. Tettében a közösség nyugalmával, mint közösségi érdekkel való szembefordulás felismerhető. Utalt egyúttal arra, hogy az indítványban hivatkozott eseti döntésben kifejtettek a jelen ügyben nem lehetnek irányadók. A terhelt bűnösségének megállapítása a terhére rótt bűncselekményben törvényes volt, miként a vele szemben kiszabott büntetés neme és mértéke is. Ezért a megtámadott ítéletek hatályban tartását indítványozta.

[8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdésének első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[9] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bek.] bírálta felül.

[10] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta.

[11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. A felülvizsgálat csak a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe.

[12] A Be. 416. § (1) bekezdésének a) és b) pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az (1) bekezdés c) pontja a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott (ún. abszolút) eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[13] Emellett a Be. 423. §-ának (1) bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye.

[14] A tényállás azért irányadó, mert a felülvizsgálat során nem csak a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[15] A Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[16] A korábbi Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. E bűncselekményt a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

[17] A garázdaság elkövetési magatartásának három együttes eleme a magatartás erőszakos volta, kihívó közösségellenessége és megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága.

[18] A jogerős határozatban megállapított, és a Be. 423. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból kitűnően a terhelt magatartásában a garázdaság valamennyi ismérve tetten érhető.

[19] Nem kétséges, hogy a terhelt azzal, hogy egy szórakozóhelyen a személyzet tagjaival szóváltásba keveredett, és eközben whiskys poharakat vágott a földhöz, dolog ellen irányuló erőszakos magatartást fejtett ki.

[20] A nyilvános szórakozóhelyen tartózkodó személyek által észlelhető kötekedő, provokatív, erőszakos magatartást tanúsító terhelt viselkedése egyidejűleg vitathatatlanul alkalmas volt megbotránkozás (így felháborodás, megütközés), vagy riadalom (így ijedtség, rémület) kiváltására.

[21] A felülvizsgálati indítvány érvétől eltérően a terhelt magatartásának kihívó közösségellenessége sem kérdőjelezhető meg.

[22] Kétségtelen, hogy minden bűncselekmény elkövetését a közösségi elvárásokkal való szembefordulás jellemzi. Ehhez képest a garázdaság törvényi tényállása többet: az elkövetés kihívó közösségellenességét kívánja meg. A garázdaság elkövetési magatartása a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül és durván sérti, vagy sértheti a közösség nyugalmát. Az alanyi oldalon pedig a kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító garázda elkövető felismeri, hogy magatartása a közösség nyugalmának feldúlására alkalmas, és tettét a közösségi érdek semmibevételével hajtja végre.

[23] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a cselekményét a közösségi együtt-tartózkodás szabályainak nyílt semmibevételével hajtotta végre, szemben az általánosan elfogadott viselkedési normákkal. A konkrét szórakozóhelyen jelen volt személyek számára észlelhető volt az ittas terhelt provokatív, erőszakos fellépése, amelyet kétségkívül az együttélési szabályokkal való gátlástalan szembefordulás jellemezte. Ezzel - az ittasságától függő mértékben - a terhelt tudatában is meg kellett jelennie. A közösségellenesség kihívó jellegét látványosan szemlélteti, hogy a helyszínen a terhelttel szemben rendőri intézkedésre került sor, mely a terheltben azt tudatosította, hogy fellépése a közösségi elvárásokkal ellentétes.

[24] Az indítványban hivatkozott BH 2015.52. számú eseti döntésben kifejtettek nem voltak irányadók a jelen ügyben. Az eseti döntésben rögzített tényállásban írt elkövetői magatartás - a zárt lépcsőházban a sértettnek a szexuális kapcsolat visszautasítása miatti torkon ragadása, illetőleg falhoz lökése - nélkülözi a kihívó közösségellenességet. Figyelemmel a sértett és az elkövető viszonyára, magánjellegű konfliktusára, e cselekmény nem a köznyugalom, hanem a sértett személye ellen irányul.

[25] Mindezek alapján az ügyben eljárt bíróságok törvényesen minősítették a terhelt cselekményét a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétségeként.

[26] A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a bűncselekmény törvénysértő minősítése önmagában nem elégséges ok arra, hogy a Kúria - a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontját alkalmazva - a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot megváltoztassa. Erre ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése egyszersmind törvénysértő büntetéskiszabást eredményezett, vagy törvénysértő intézkedés alkalmazásához vezetett.

[27] Ez a feltétel azonban a terhelt esetében nem állapítható meg. Figyelembe véve a cselekmény tárgyi súlyát, törvényi fenyegetettségét és azt, hogy a terhelt visszaesőnek nem minősülő speciális bűnismétlő, a vele szemben kiszabott - végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés nem tekinthető aránytalanul súlyos büntetésnek. Önmagában pedig a büntetés felülvizsgálatának csak akkor van helye, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésbe ütközik. A jogerős határozatot hozó bíróság azonban a terhelttel szemben a törvényi büntetési tételkereten belül szabta ki azt a büntetést, amely megfelel a büntetéskiszabás elveinek és a büntetés céljának.

[28] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.896/2015.)