BH 2020.3.61

[1] A terheltet a járásbíróság a 2017. január 26. napján kihirdetett ítéletével az ellene garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] miatt emelt vád alól felmentette.

[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. szeptember 21. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéleti tényállás szerint "a terhelt 2016. január 29. napján 17 óra 30 perc körüli időben K. B. élettársával azzal a céllal jelent meg a gy.-i Pláza előtti területen, hogy az élettársa 6 éves fiát láthatásra átadják a gyermek édesapjának, id. E. A.-nak. Id. E. A. a gyermek átadására jelenlegi élettársával, Sz. B.-vel jelent meg. A terhelt id. E. A. és K. B. gyermekének a búcsúzáskor puszit adott, mely Sz. B. szerint a gyermek szájára történt, melyet a terheltnek szóvá tett és ennek nyomán a terhelt és Sz. B. között szóváltás alakult ki, melynek során Sz. B. a terheltet pedofilnak nevezte, illetve felszólították, hogy ilyen ne forduljon elő. Ennek során a terhelt szitkozódva Sz. B. irányába indult, melyet id. E. A. úgy ítélt meg, hogy a terhelt élettársával szemben támadólag kíván fellépni és őt egy alkalommal meglökte. Ezt követően a terhelt id. E. A.-t egy ízben az arcán ököllel megütötte, amit a sértett viszonzott és ezt követően a terhelt földre került. Onnan felállva a terhelt ismét a sértett felé indult, irányába ütött és rúgott, azonban id. E. A. ezek elől kitért.

[4] Id. E. A.-nak sérülése nem keletkezett, magánindítványt az őt ért bántalmazás miatt nem terjesztett elő."

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjára hivatkozva, a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történő felmentés miatt.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.

[7] Kifejtette, hogy az ügyben a vádirati és az ítéleti tényállás lényegében egyező, a terhelt felmentését eredményező eltérés a cselekmény kihívó közösségellenességének értékelése kapcsán merült fel. Az ügyészi álláspont szerint az irányadó tényállás alapján a garázdaság bűncselekményének valamennyi törvényi tényállási eleme megállapítható. Eszerint a terhelt forgalmas helyen, a délutáni órákban, időben elhúzódóan tanúsított erőszakos magatartást, ami nyíltan és egyértelműen ellenkezik a társadalmi együttélés szabályaival. A terhelt agresszív magatartása túllépett a kölcsönös vitatkozáson, jól észlelhetővé vált a külvilágban, e cselekmény a közösség érdekeivel való nyílt, durva szembefordulás. A bíróságok által hivatkozott jogesetek ehhez képest az elkövetés helyszínét, az erőszakos magatartás időbeliségét tekintve eltértek a jelen tényállásban megállapítottaktól.

[8] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[11] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet.

[12] A Be. 651. § (1) bekezdése szerint a terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, melyet a 652. § (3) bekezdése alapján a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az ügyészi indítvány határidőben előterjesztett.

[13] Az indítvány szerint a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás alapján a garázdaság vétségének törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak, ekként a terhelt bűncselekmény (törvényi tényállási elem) hiányában történő felmentése téves.

[14] A Btk. 339. § (1) bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg).

[15] A bűncselekmény egyes tényállási elemei - a bűncselekmény megvalósulásának konjunktív feltételei - a kihívó közösségellenesség, az erőszakos elkövetés és a mások megbotránkoztatására, riadalom keltésére való alkalmasság.

[16] Jelen ügyben az első- és a másodfokú bíróság egyezően állapította meg, hogy a terhelt erőszakos magatartást tanúsított, amikor a sértettet megütötte, továbbá ez a magatartás alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen.

[17] A kihívó közösségellenesség kapcsán helytállóan hivatkoztak a bírói gyakorlat által kialakított szempontokra, az ennek kapcsán figyelembe vehető eseti döntésekre.

[18] Ezen törvényi tényállási elem hiányát azonban alapvetően olyan körülményekre hivatkozva állapította meg a bíróság, amelyek ténylegesen büntethetőséget kizáró okként értékelendők.

[19] Ehhez képest a következőkre mutat rá a Kúria:

[20] kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki. A kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalomra veszélyességgel. A garázdaság elkövetője ekként tudatában van annak, hogy kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása sérti, illetve sértheti a köznyugalmat, a közrendet és a cselekményt a közösségi érdek semmibevételével hajtja végre.

[21] A garázdaság bűncselekménye és a garázda jellegű magatartások elhatárolásánál elengedhetetlen a kihívó közösségellenesség fogalmának megfelelő, az elkövetés körülményeit, térbeli és időbeli meghatározottságát maradéktalanul figyelembe vevő értelmezése.

[22] Ekként tényállásszerű (azaz kihívóan közösségellenes is) azon időben elhúzódó erőszakos elkövetői magatartás, amelyet kifejezetten forgalmas helyen, pláza előtt, munkaidő után, a délutáni órákban tanúsítanak, függetlenül attól, hogy a cselekmény személyes motivációból fakad. A bíróságok által hivatkozott jogesetek ettől eltérőek, részben helyszínüket, részben időbeliségüket tekintve.

[23] Ellenben mindazon további körülmények alapján, amelyekre a bíróságok az irányadó jogerős tényállásban megállapítottak szerint hivatkoztak, a terhelt sem a verbális, sem a tettleges konfliktusnak nem volt kezdeményezője, magatartása kihívásnak, provokációnak sem tekinthető.

[24] A Btk. 22. § (1) bekezdése szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

[25] Ekként a gyermek láthatásra történő átadása körüli vita során (melyet szintén nem a terhelt kezdeményezett) becsületsértő kifejezéssel illetett és ezen felháborodott terheltet ezután tettleg támadó (meglökő) sértettel szembeni magatartása (ökölütés) védelmi cselekmény.

[26] Nem fosztja meg a jogos védelmi helyzettől a terheltet az a körülmény, hogy a sértett azért támadta őt, mert a terhelt fellépését támadónak vélte.

[27] E sértetti (vélt jogos védelmi) cselekmény a terhelti oldalról nézve ténylegesen előzmény nélküli, következésképpen a sértett tettlegessége számára jogtalan támadás, mely ellen a védekezés, az elhárító magatartás jogos. Az ezt követő ütésváltás a cselekmény egységes megítélésén nem változtat.

[28] Az a cselekmény, amelyet a védekező a jogtalan támadás elhárítása érdekében kifejt - s az megvalósíthatja a Különös Rész valamely törvényi tényállását - nélkülözi a társadalomra veszélyességet, ezáltal bűncselekményt nem valósít meg (4/2013. BJE határozat).

[29] Mindezek alapján a felmentő rendelkezés helytálló, csupán annak jogcíme eltérő, figyelemmel a Btk. 15. § e) pontjára, valamint a 22. § (1) bekezdésére, mely szerint az elkövető büntetendőségét kizárja a jogos védelem. A másodfokú felülbírálat során már hatályos Be. 566. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg.

[30] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. III. 381/2019.)