BH 2016.4.76

II. Az azonos törvényi tényállás alá eső kábítószerrel összefüggő bűncselekmények természetes egységet alkotnak. Ekként azok az elkövetői magatartások, amelyek a 18. életévüket be nem töltött, több személy részére történő kábítószer kínálásában vagy átadásában nyilvánulnak meg, a kábítószer-mennyiség összegzésével, de egyrendbeli bűncselekményként értékelendők [Btk. 177. § (1) bek. I. ford.].

III. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény esetén az elkövető kábítószer-függősége ténykérdés, s ítéleti tényként meg nem állapítása esetén erre a felülvizsgálat során jogi következtetés sem alapozható [Be. 423. § (1) bek.].

IV. Az előbbiek értelemszerűen vonatkoznak az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekmények különböző eseteire is [Btk. 184. §, 184/A. §-184/D. §].

[1] A járásbíróság a 2013. augusztus 30. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki

[2] - folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntettében [Btk. 222. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (3) bek. a) pont],

[3] - termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 178. § (1) bek.],

[4] - közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. a) pont],

[5] - tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával, termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 179. § (1) bek. a) pont],

[6] - 2 rendbeli csekély mennyiségű kábítószerre tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek egy esetben kínálással, egy esetben átadással elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 177. § (1) bek. a) pont és (4) bek. I. fordulat],

[7] - 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk. 208. § (1) bek.].

[8] Ezért halmazati büntetésül három év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a terhelt szülői felügyeleti jogának megszüntetéséről, az egyéb járulékos kérdésekről, emellett a vádlottat a tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. tv. 196. § (1) bek.] miatt emelt vád alól felmentette.

[9] A kétoldalú fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2014. június 3. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát egyaránt nyolc-nyolc évre súlyosította; egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[10] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozva.

[11] Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok a terheltet törvénysértően mondták ki bűnösnek a termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében, valamint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával, termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében, így a vele szemben kiszabott büntetés is törvénysértően súlyos. Arra is hivatkozott, hogy az ezen cselekmények elkövetésének időpontjában hatályos 1978. évi IV. törvény a terhelt számára kedvezőbb elbírálást eredményezett volna, hiszen e törvény 283. §-a - a büntethetőséget kizáró okok körében - lényegesen enyhébb szabályokat fogalmazott meg, mint a Btk. 180. §-a. Az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény ezen cselekményekhez lényegesen súlyosabb joghátrányt rendel.

[12] Álláspontja szerint a terhelt az 1978. évi IV. törvény 282/C. §-ában meghatározott kábítószerfüggő személynek minősül, és miután az eljárás során a 2011. október 13. napján kelt igazolás szerint részt vett a hat hónapos kábítószer-elterelő kezelésen, az 1978. évi IV. törvény 283. §-ára tekintettel az eljárást már a járásbíróságnak meg kellett volna szüntetnie. Erre tekintettel az ügyészség 2012. január 9. napján kelt vádiratával emelt vádat sem tartotta törvényesnek.

[13] Az indítványozó a közokirat-hamisítás bűntettében is törvénysértőnek tartotta a terhelt bűnösségének kimondását, arra hivatkozva, hogy az ítélet indokolásával ellentétben a hamis igazolvány elkészítéséhez eszközökkel nem rendelkezett. A terheltnek e cselekmény kapcsán tett részbeni beismerő vallomása nem fogadható el, mert a nyomozás során történt kihallgatására védő közreműködése nélkül hajnali 2 óra 25 perckor került sor, így sérült a védelemhez fűződő joga. Emellett kifejtette, hogy a terhelt vizeletében kannabiodok voltak, a tudatmódosító szer hatása miatt pedig nem tudta, hogy mit beszél. Mindezekre tekintettel megítélése szerint a terhelti vallomást a bizonyítékok köréből ki kellett volna rekeszteni, enélkül pedig nincs olyan bizonyíték, amely a közokirat-hamisítási cselekményben a bűnösségét kétséget kizáró bizonyossággal alátámasztaná.

[14] Eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az ügyben még a nyomozás elrendelését megelőzően került sor házkutatásra anélkül, hogy arra feljogosító bírói, ügyészi vagy nyomozó hatósági határozat rendelkezésre állt volna, és miután ezen, a Be. 149. §-ában foglalt szabályok megsértésével beszerzett bizonyítékok törvényes eljárásban nem használhatók fel, a házkutatás során lefoglalt tárgyi bizonyítékok nélkül (lefoglalt növényi tövek, hamisított rendőrségiigazolvány-másolat) nem lehetett volna a megjelölt bűncselekményekben a terheltet törvényesen marasztalni.

[15] Végezetül kitért arra, hogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés sérti a büntetéskiszabás elveit és a büntetés céljaival is ellentétben áll.

[16] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy ezen három bűncselekmény alól a terheltet a Kúria mentse fel és a fennmaradó bűncselekmények miatt a törvénysértően súlyos büntetést jelentős mértékben enyhítse.

[17] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, egyebekben alaptalannak tartotta.

[18] Alaptalannak találta az indítványt abban a részében, mely szerint a kábítószer saját fogyasztásra történő termesztésével összefüggésben törvénysértően került sor a bűnösség megállapítására, mivel az irányadó tényállásban nincs adat a terhelt kábítószer-függőségére, emellett a kábítószer mennyisége a csekély mennyiséget meghaladta, és a tényállás a fogyasztói elkövetési magatartás mellett kábítószert tartalmazó cigaretta kiskorú gyermekeknek történő kínálását is tartalmazza. Így sem az elkövetéskor, sem az elbíráláskor hatályos törvény nem biztosíthatta számára a büntethetőség megszüntetését.

[19] A Legfőbb Ügyészség szerint ugyanakkor a jogerős ítélet a terhelt cselekményeit törvénysértően minősítette, mivel a Btk. 178. § (1) bekezdése és a 179. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény halmazatát ugyanazon elkövetési tárgyra állapította meg, ami a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. A helyes minősítés álláspontja szerint kizárólag a legsúlyosabb minősítés alá eső, a Btk. 179. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, tizennyolcadik életévet be nem töltött személy felhasználásával, termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklása bűntette. Ezzel csak a Btk. 178. § (6) bekezdésében meghatározott, kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége kerülhetett volna anyagi halmazatba amiatt, hogy a terhelt a 2010. július 1. napján foganatosított vizeletminta-vételt közvetlenül megelőzően csekély mennyiségű marihuánát fogyasztott.

[20] Miután azonban a cselekmények téves minősítése álláspontja szerint nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletek hatályában fenntartását indítványozta.

[21] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 423. § (4) bekezdése szerint eljárva a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt az ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - védő által nem hivatkozott -, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[22] A Be. utóbbi rendelkezésére, a 416. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[23] Bár a védő ezt a szabályt nem hívta fel, de ilyen eljárási szabálysértés a törvényes vád - indítványban hivatkozott - hiánya is a Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pontja szerint.

[24] A Be. 2. § (2) bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

[25] A Kúria BKv. 1. számú véleménye elvi éllel mutat rá a törvényes vád minimális tartalmi követelményeire. Eszerint a törvényes vád a tartalmi követelményeknek akkor nem felel meg, ha nem tartalmazza a cselekmény pontos körülírását, és emiatt abból az adott magatartás büntetőtörvénybe ütközése nem állapítható meg és nem alkalmas a bűnösségre vonatkozó anyagi jogi következtetés levonására (BH 2011.60.).

[26] Miután nem feltétele a vád törvényességének a büntethetőséget kizáró ok esetleges megállapíthatóságával kapcsolatos adatok rögzítése, és a vád egyéb hiányosságban nem szenvedett, nem megalapozott a törvényes vád hiányára hivatkozás.

[27] Az indítványozó kifogásolta a nyomozás során a terhelti kihallgatással és a házkutatással összefüggésben elkövetett szabálysértéseket is.

[28] A felülvizsgálati indítvány ebben a részében a törvényben kizárt.

[29] A nyomozás során esetlegesen megvalósult eljárási szabálysértések még helytállóságuk esetén sem szolgálhatnak felülvizsgálat alapjául. A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja tételesen felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyekre tekintettel felülvizsgálatnak van helye, és amelyeknek a köre nem bővíthető.

[30] Miután erre a szabályra tekintettel a felülvizsgálati eljárásban a bíróság által figyelembe vett bizonyíték törvényessége nem vizsgálható, annak vizsgálata is kizárt, hogy a terhelt nyomozás során tett vallomását törvényesen használták-e fel bizonyítékként.

[31] Ezért az indítványnak a törvénysértő módon beszerzett bizonyíték figyelembevételét állító részével a Kúria érdemben nem is foglalkozott.

[32] Emellett a Be. 423. § (1) bekezdésében rögzített törvényi előírásból következően a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül; a jogerős határozatban megállapított tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható, a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok bizonyító ereje, a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége nem vitatható.

[33] A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye pedig kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.).

[34] A Be. 416. § (1) bekezdésének - az indítványozó védő által felhívott - a) pontja alapján akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[35] A Kúria nem találta alaposnak az ezen felülvizsgálati okra történő hivatkozást sem.

[36] Az irányadó tényállás nem tartalmaz adatot arra, hogy a terhelt kábítószer-függő lett volna a bűncselekmények elkövetésekor.

[37] Ezért sem az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 283. §-a, sem az elbíráláskor hatályos Btk. 180. §-a alapján nincs és nem is volt lehetőség vele szemben az eljárás megszüntetésére.

[38] Erre tekintettel a terhelt bűnösségének megállapítása az irányadó tényállásra figyelemmel a termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 178. § (1) bek.] és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával, termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 179. § (1) bek. a) pont] nem volt törvénysértő.

[39] Nem valósult meg a Be. 416. § - védő által hivatkozott - (1) bekezdés b) pontjában foglalt anyagi jogszabálysértés sem.

[40] E rendelkezés szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[41] E felülvizsgálati ok tekintetében is irányadó azonban a Be. 423. § (1) bekezdése, amely szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az indítványban nem is támadható.

[42] Mindezek alapján a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van. A felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el; a bizonyítékok eltérő értékelésére és eltérő következtetés levonására nincs törvényes lehetőség.

[43] A Kúria egyetértett a Legfőbb Ügyészség azon álláspontjával, mely szerint az eljárt bíróságok részben törvénysértően minősítették a terhelt kábítószerrel visszaéléshez kapcsolódó cselekményeit; a jogerős ítélet ugyanis a bírói gyakorlattal ellentétesen állapította meg a Btk. 178. § (1) bekezdésében és a Btk. 179. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kábítószerrel visszaélés valóságos halmazatát.

[44] Mindkét cselekménynek ugyanaz a huszonnyolc tő kannabisz növény volt az elkövetési tárgya, aminek magjait a terhelt a családi házukban elvetette. Bűnhalmazat megállapítására akkor lett volna lehetőség, ha egyes kábítószerek termesztésében kizárólag a terhelt, míg más kábítószerek termesztésében az általa felhasznált, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy - esetleg vele együtt - vett volna részt.

[45] Miután ilyen megállapítást a tényállás nem tartalmaz, a marihuána termesztése kapcsán a cselekmény helyes minősítése - a legsúlyosabb törvényhelyhez igazodóan - a Btk. 179. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával, termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette.

[46] Ugyancsak törvénysértő azoknak a részcselekményeknek a minősítése, amellyel a terhelt kk. S. Z.-nek marihuánás cigarettát kínált, míg kk. S. K.-nak ilyen cigarettát adott.

[47] A kábítószerrel összefüggő cselekmények természetes egységet képeznek, ha azonos törvényi tényállásba ütköznek. Így a terhelt azon cselekményeivel, amelyekkel két, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére kábítószert kínált, illetve adott át, csupán egyrendbeli bűncselekmény, és a minősítéshez a kínált és az átadott kábítószer mennyiségét ilyenkor összegezni kell.

[48] A terhelt a két kiskorú gyermekének egy-egy szál füves cigarettát kínált, illetve adott át, így a kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg; ezért a forgalmazói típusú cselekmény egységesen a Btk. 177. § (4) bekezdés I. fordulata szerint minősül.

[49] A cselekmények törvénysértő minősítése azonban nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását. A kiszabott büntetés neme törvényes, és miután a halmazati büntetés tételkeretei a helyes minősítés mellett sem változnának, és a büntetés mértéke ezen kereteken belüli, a büntetés mértéke is törvényes.

[50] Emellett utal a Kúria arra is, hogy az eljárt bíróságok a Be. 258. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt szabályt figyelmen kívül hagyva nevezték meg az ítélet rendelkező részében azokat a bűncselekményeket, amelyekben a terheltet bűnösnek mondták ki. A bűncselekményeknek a Btk. szerinti megnevezésén túl ugyanis elegendő lett volna az alkalmazott törvényhely, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi alakzatának megjelölése, és amennyiben a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, az erre történő utalás, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat feltüntetése. Ez a hiba önmagában nem befolyásolta az ítéleti rendelkezések törvényességét.

[51] A Kúria ugyanakkor érdemben nem foglalkozhatott a Legfőbb Ügyészség indítványának azon részével, amely szerint a terheltnek az ítéleti tényállásban leírt azon cselekménye, hogy a 2010. július 1. napján történt vizeletminta-vételét közvetlenül megelőzően csekély mennyiségű marihuánát fogyasztott, a Btk. 178. § (6) bekezdésében meghatározott kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklása vétségeként is minősülne. Ennek megállapítása ugyanis - még megalapozottsága esetén is - a terhelt terhére történő változtatást jelentene, amelyre a terhelt javára bejelentett indítvány alapján - figyelemmel a Be. 423. § (4) bekezdésére - nincs mód.

[52] A Kúria a Be. 423. § (5) bekezdésére figyelemmel hivatalból elvégzett felülvizsgálat során nem észlelt az indítványozó által nem hivatkozott, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt egyéb - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést sem.

[53] Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak találva a megtámadott határozatokat - a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be. 426. §-ára figyelemmel hatályában fenntartotta.

(Kúria, Bfv. I. 1.300/2015.)