BH 2019.9.242

II. Ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, valamint a fellebbező vádlott és védő sem indítványozta, a harmadfokú bíróság a másodfellebbezést tanácsülésen bírálhatja el [Be. 621. § (2) bek.].

[1] A törvényszék a 2018. február 20. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a IV. r. vádlottat az ellene társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont - nem jelölve: tényállás 3. pont] miatt emelt vád alól felmentette.

[2] A főügyészség vádiratában a IV. r. vádlott ellen a vádirat 1/c. vádpontja kapcsán emelt vádat, ami megfelel az elsőfokú ítéleti tényállás 12-15. oldalán rögzített 3. pontjával.

[3] Az ügyész a IV. r. vádlott bűnösségének megállapítására és büntetés kiszabására, azaz a terhére irányuló fellebbezése alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2018. november 6. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet a IV. r. vádlott tekintetében megváltoztatta: bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont - nem jelölve: tényállás 3. pont], ezért őt 1 év 2 hónap - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a IV. r. vádlott tekintetében helybenhagyta.

[4] Az elsőfokú bíróság azzal indokolta a IV. r. vádlott felmentését, hogy az F. Kft.-ben rövid ideig volt ügyvezető és ezalatt igazoltan gyermekének születése miatt nem vett részt a cég tevékenységében. Továbbá e cégben tényleges szerepet nem töltött be, kizárólag főnöke utasításait teljesítette. Nem látta át, hogy az általa aláírt okiratokkal milyen jogosulatlan kifizetésekhez segíti hozzá e céget. Az pedig, hogy egyes pályázatokban kapcsolattartóként az ő neve is feltüntetésre került, még nem igazolja, hogy a pályázatok a tényleges tartalmáról tudomással bírt.

[5] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - egyaránt részben - hiányosnak, iratellenesnek és a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetőnek, azaz megalapozatlannak találta. A megalapozatlanságot a tárgyaláson további iratok ismertetésével kiküszöbölte, s az ekként korrigált tényállást már irányadónak vette a felülbírálathoz.

[6] A tényállás korrigálásában szerepel, hogy a II. r. és a IV. r. vádlott "tisztában volt az iratok valótlan tartalmával, illetve hogy magatartásukkal költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevételéhez járulnak hozzá".

[7] A másodfokú bíróság az indokolásának lényege értelmében - a IV. r. vádlott védekezésével szemben - a részletezett bizonyítékok bizonyítják, hogy a hosszabb ideig a cégcsoportot irányító I. r. vádlottnak dolgozó, a cégek nevében is eljáró IV. r. vádlott több projekthez kapcsolódóan is számtalan iratot írt alá, így az adott projekt megvalósulásához releváns adásvételi szerződést is. A támogatási szerződésekhez kapcsolódó ellenőrzések során a támogatási összeg kifizetése érdekében a támogatás feltételeinek meglétéről érdemi nyilatkozatot tett. Mindez bizonyítja, hogy az okiratok elkészültekor, a nyilatkozatok megtételekor tisztában volt a pályázatok benyújtásának tényével, az iratok és nyilatkozatok valótlan tartalmával, és azzal, hogy az I. r. vádlott utasítására végzett tevékenységével közreműködik az M. Zrt. megtévesztésében. A IV. r. vádlottnak ténylegesen nem állt szándékában a pályázat során igényelt összegeknek pályázati célra történő fordítása, az elnyert pályázati támogatást jogtalanul saját céljaira kívánta felhasználni.

[8] A másodfokú ítélet kihirdetésén a IV. r. vádlott és védője nem jelent meg. A IV. r. vádlott és védője utóbb fellebbezést terjesztettek elő, azok egyaránt felmentésére irányulnak, s indokolást nem tartalmaznak.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezéseket nem találta alaposnak.

[10] A másodfokú bíróság - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 593. § (2) bekezdésére is figyelemmel - a Be. 593. § (1) bekezdés c) pontjának törvényes alkalmazásával küszöbölte ki az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás Be. 592. § (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjai szerinti részbeni megalapozatlanságát. A másodfokú bíróság által megállapított, a IV. r. vádlott cselekvőségére vonatkozó tényállás megalapozott, összhangban áll az iratok tartalmával, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás ekként a Be. 619. § (1) bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban is irányadó.

[11] A másodfokú bíróság a tényállásból okszerűen következtetett a IV. r. vádlott bűnösségére, törvényesen minősítette a cselekményét, jogi indokai pedig teljes körűek és helytállóak.

[12] Az enyhítő körülmények méltányos értékelésével és a Btk. 82. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott enyhítő rendelkezések alkalmazásával kiszabott és végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés törvényes, a vádlott-társaival szemben kiszabott büntetésekre is figyelemmel arányos.

[13] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet a IV. r. vádlott tekintetében tanácsülésen hagyja helyben.

[14] A IV. r. vádlott nem tett észrevételt a Legfőbb Ügyészség indítványára.

[15] A IV. r. vádlott védője - a fellebbezése indokolásának is tekintett - észrevételében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást tartotta megalapozottnak.

[16] A másodfokú bíróság ismertetett többkötetnyi iratot, de ezek a IV. r. vádlott cselekvőségére nem tartalmaznak releváns tényeket. Tévesen állapította meg, hogy a IV. r. vádlott tisztában volt az általa aláírt iratok valótlan tartalmával, illetve azzal, hogy magatartásával költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevételéhez járul hozzá. Ítéletének legnagyobb hiányossága, hogy nem ad számot arról, hogy miként jutott az iménti megállapításra.

[17] Ezen túlmenően iratellenes megállapítás, hogy a IV. r. vádlottnak "ténylegesen nem állt szándékában a pályázat során igényelt összegeknek pályázati célra történő fordítása, az elnyert pályázati támogatást jogtalanul saját céljaira kívánta felhasználni". Erre a IV. r. vádlottnak a külvilágban megnyilvánuló magatartásából sem lehetett következtetést levonni.

[18] Tény, hogy a IV. r. vádlott hosszabb ideje dolgozik együtt az I. r. vádlottal, többek között a P. Kft.-ben és az F. T. Kft.-ben is volt ügyvezető. Ugyanakkor figyelmen kívül maradt, hogy munkája gerincét az üzletház adminisztratív irányítása, a bérlőkkel való kapcsolattartás teljes mértékben kimerítette. Fizikálisan ideje sem volt arra, hogy a két kft.-ben tényleges, valós ügyvezetői feladatot lásson el, amit az I. r. vádlott kérésére vállalt, akitől függő helyzetben volt, s ha nem vállalja a két gazdasági társaság ügyvezetői feladatainak ellátását, nem írja alá az I. r. vádlott által elé tett okiratokat a pályázatokkal kapcsolatosan, úgy reális eséllyel elveszti a munkáját. Ezenfelül két gyermekének születése miatti időszak meglehetősen hosszú időt ölel fel, mely részben lefedte a vádbeli időszakot.

[19] A IV. r. vádlott védője feltehetően védence 2008. augusztus 26. és 2009. február 28., 2009. október 10. és 2010. május 16. napjai közötti szülési szabadságára utalt.

[20] A IV. r. vádlott védője nyilvános ülés tartását nem kérte, s indítványozta a másodfokú ítélet megváltoztatását, és védence felmentését.

[21] A IV. r. vádlott és védőjének fellebbezései nem alaposak.

[22] A IV. r. vádlott a részére 2019. január 2-án kézbesített ítélet ellen a 2019. január 4-én, míg védője a részére 2018. december 17-én kézbesített ítélet ellen a 2018. december 18-án postára adott beadványában fellebbezett. A fellebbezések egyaránt a kézbesítéstől számított nyolc napon belüliek, vagyis időben előterjesztettek.

[23] A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén [Be. 615. § (1) bek.]. Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett [Be. 615. § (2) bek. a) pont 1. ford.]. A fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést [Be. 615. § (3) bek. a) pont]. A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésre jogosult a vádlott és a védő [Be. 616. § a) és c) pont].

[24] Miután az elsőfokú bíróság felmentő, míg a másodfokú bíróság bűnösséget megállapító döntést hozott, ezek kétségtelenül ellentétes döntések, s az előbbitől eltérő utóbbi döntést sérelmezik az arra jogosultaktól származó fellebbezések, így azok ebből a szempontból is joghatályosak.

[25] A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza [Be. 621. § (2) bek.].

[26] Ha a tanács elnöke a (2) bekezdés esetén hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést, a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzése indítványozható; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Be. 621. § (3) bek.].

[27] A jelen esetben pontosan erről van szó. Ezért a Kúria tanácsülésen bírálta el a fellebbezéseket.

[28] A fellebbezések egyaránt a IV. r. vádlott felmentésére irányultak.

[29] A Be. 618. § (1) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a) a másodfokú bíróság ítéletének aa) a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, ab) azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és b) az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

[30] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata során ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 608. § (1) bek.], s egyéb a 607. § (1) bekezdésében, valamint a 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, és a harmadfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására [Be. 609. § (1) bek.].

[31] A IV. r. vádlott terhére fellebbezés nincs, így beállt a súlyosítási tilalom, melynek értelmében a vádlott büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be [Be. 595. § (1) bek. 1. mondat 2. ford.].

[32] A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan [Be. 619. § (1) bek.].

[33] A harmadfokú bíróság - miként ez a másodfokú bíróságra is vonatkozik - nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy - ha szükségesnek találja - a tényállást korrigálja.

[34] Kétségtelen, a harmadfokú eljárásban nincs helye bizonyításnak [Be. 619. § (2) bek.], azonban ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan, és a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kikü­szöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti [Be. 619. § (3) bek.].

[35] Amennyiben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélettel megállapított tényállás egy részét önkényesen rekeszti ki, vagy - ugyanezen logikával - abba önkényesen emel be további tényeket, az a másodfokú ítélet tényállásának megalapozatlanságát eredményezi. Ez a jelen ügyben nincs így.

[36] A Kúria az elsőfokú bíróság által megállapított, majd a másodfokú bíróság által korrigált tényállást alapvetően megalapozottnak találta.

[37] A Kúria - ebben a IV. r. vádlott védőjének fellebbezésével egyetértve - mellőzte annak a másodfokú megállapítását, hogy a IV. r. vádlott az elnyert pályázati támogatást jogosulatlanul saját céljaira kívánta felhasználni. Ennek ugyanis nem volt semminemű ténybeli alapja, hiszen még arra sem volt adat, hogy a IV. r. vádlott részesült volna a jogosulatlanul megszerzett támogatási összegből.

[38] A másodfokú bíróság feltehetően azt kívánta megfogalmazni, hogy nincs más észszerű következtetés, minthogy a vádlottak az elnyert pályázati támogatást nem a támogatási cél, az új gépsor beszerzésére szánták. Hiszen ha az új gépsor beszerzése nem történt meg, akkor a tényleges cél ettől csakis eltérő lehet. Ellenben ilyen eltérő konkrét cél nem volt megállapítható. Találgatásnak pedig nincs helye, mert például az sem állapítható meg, hogy az elnyert pályázati támogatást az F. Kft., avagy az O. cégcsoport más tagjának tényleges gazdasági érdekében használták volna fel.

[39] A Kúria az iratok alapján a tényállást - a Be. 617. § utaló szabálya folytán a Be. 593. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyiratok alapján - azzal egészíti ki, hogy a III. r. vádlott által aláírt, az L-N. gép 2011. július 26-i H.-n megtörtént üzembe helyezéséről szóló valótlan tartalmú jegyzőkönyvben foglaltakat a IV. r. vádlott tanúként aláírta.

[40] Tényállás bevezető része. Az O. cégcsoportot ténylegesen az I. r. vádlott irányította, a gazdasági döntéseket valamennyi cégben ő hozta. A cégek egy részében ő volt a képviseletre jogosult, egyebekben ügyvezetői pozícióra kért fel más személyeket, köztük a IV. r. vádlottat is.

[41] Az F. Kft. ügyvezetője a IV. r. vádlott 2009. április 27. napjától 2011. március 31. napjáig volt, bankszámlái felett részben a IV. r. vádlott rendelkezett, de az F. Kft. ügyeibe beleszólása nem volt, e céget is ténylegesen az I. r. vádlott irányította.

[42] Az I. r. vádlott pályázatok benyújtásával vissza nem térítendő támogatásokat igényelt, de a pályázatokban megjelölt új gépek megvásárlására nem került sor, hanem a cégcsoport már meglévő gépeit tüntette fel akként, mintha újonnan vásárolta volna. Ezzel a cégcsoport tagjai jogosulatlanul vették fel a támogatási összegeket.

[43] A T. 2 Üzletházban folyt az O. cégcsoport központi ügyintézése. Itt dolgozott a IV. r. vádlott, aki a cégcsoport mindennapi működése során felmerülő adminisztrációs tevékenységet látta el.

[44] Tényállás 3. pont. A G. kódszámú pályázatot az F. Kft. nevében ügyvezetőként az I. r. vádlott nyújtotta be 2008. december 2-án a pályázatot bonyolító M. Zrt. felé egy redős-talpas papírtáskát gyártó új gépsor beszerzésére és üzembe helyezésére. Ehhez csatolta az L.-T. Kft. nevében ügyvezetőként a II. r. vádlott által aláírt 2008. november 24-én kelt árajánlatot.

[45] A támogatási szerződést az F. Kft. nevében az I. r. vádlott - cégjegyzésre jogosult képviselőként - vissza nem térítendő 207 616 110 forintban maximált összegre kötötte meg a pályázatot bonyolító M. Zrt.-vel, azt az előbbi 2009. május 29-én, az utóbbi 2010. február 2-án írta alá.

[46] A támogatási szerződés 2. módosítását 2010. augusztus 9-én és 3. módosítását 2011. február 20-án ügyvezetőként a IV. r. vádlott, míg a 4. módosítását 2011. július 30-án ügyvezetőként a III. r. vádlott írta alá az F. Kft. nevében.

[47] A támogatási szerződésben részben a IV. r. vádlottat nevezték meg kapcsolattartóként (másodfokú kiegészítéssel ebbeni minőségében a projekt kapcsán több iratot intézett az M. Zrt. felé). Az ügyvezető IV. r. vádlott 2010. június 29-én levélben értesítette az M. Zrt.-t, hogy az F. Kft. az F. P. Csomagolóanyag Gyártó Kft. jogutódja. (A IV. r. vádlott ügyvezetői minőségében a projekttel kapcsolatban még legalább négy iratot nyújtott be az M. Zrt.-hez.)

[48] Az I. r. vádlott a pályázat elbírálása során az alábbi okiratokat csatolta be:

[49] - A 2010. március 1-jén kelt valótlan tartalmú adásvételi szerződést, miszerint a D. T. Co. Ltd. az F. Kft.-nek eladott 2 390 000 euró vételáron egy papírtáskát gyártó L. gépsort, amit az F. Kft. nevében ügyvezetőként a IV. r. vádlott írt alá.

[50] - Az F. Kft. nevében ügyvezetőként a III. r. vádlott által aláírt 2011. május 30-án kelt levelet a valótlan tartalmú adásvételi szerződés megkötéséről.

[51] - Az F. Kft. nevében ügyvezetőként a III. r. vádlott által aláírt 2011. július 26-án kelt valótlan tartalmú jegyzőkönyvet arról, hogy az L. gépsor üzembe helyezése aznap, azaz 2011. július 26-án H.-n megtörtént.

[52] - A D. T. Co. Ltd. nevében 2011. április 30-án kiállított fiktív számlát és az átutalást igazoló banki iratokat.

[53] - Megfelelőségi nyilatkozatot arról, hogy a leszállított gépsor 2010-es gyártású és megfelel az európai szabványnak.

[54] - Az F. Kft. nevében ügyvezetőként a III. r. vádlott által aláírt 2011. szeptember 15-én kelt valótlan tartalmú nyilatkozatot a szállító kifizetéséről, miután az I. r. vádlott utasítására az F. Kft. bankszámláiról 2010. április 22. és 2011. február 10. napjai között 2 390 000 euró átutalásra került a D. T. Co. Ltd. bankszámláira.

[55] Az I. r. és IV. r. vádlottaknak nem állt szándékában új gépsort vásárolni, hanem az F. Kft. h.-i telephelyén már meglévő gépsort kívánta újként feltüntetni, amin az I. r. vádlott utasítására az L.-T. Kft. alkalmazottai olyan változtatásokat végeztek, amelyekkel azok külsőleg újnak tűntek.

[56] A 193 660 887 forint kifizetésére irányuló 2011. május 31-én kelt kérelmet - csatolva a D. T. Co. Ltd. hamis számláit - az F. Kft. nevében ügyvezetőként a III. r. vádlott írta alá (azt másodfokú kiegészítés szerint a kérelmet meghatalmazással a IV. r. vádlott nyújtotta be).

[57] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. március 19-én 189 584 706 forintot utalt át az F. Kft. bankszámlájára.

[58] Az I. r., III. r. és IV. r. vádlottak magatartása révén az F. Kft. jogosulatlanul jutott 189 584 706 forint támogatáshoz, ezáltal a vádlottak az Európai Unió költségvetésének 161 147 000 forint, míg Magyarország költségvetésének 28 437 706 forint vagyoni hátrányt okoztak.

[59] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapítottól kétségtelenül eltérő tényállást állapított meg.

[60] A Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja alapján a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli, s ennek során az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.

[61] A jelen ügyben a másodfokú bíróság a részbeni megalapozatlanságot az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét törvényesen állapíthatta meg.

[62] A másodfokú bíróság által módosított tényállás a Kúria további módosításával már mindenekben megalapozott, s ennélfogva az a harmadfokú eljárásban irányadó, azaz a Be. 619. § (1) bekezdésének főszabálya szerint a határozatát erre a tényállásra alapítja [Be. 619. § (1) bekezdés főszabálya].

[63] A Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont 2. fordulata alapján költségvetési csalást követ el, aki költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

[64] A tényállás kiegészítésében megjelenő tények - szemben a védőjének fellebbezésében állítottakkal - relevánsak (jelentősek) a IV. r. vádlott tekintetében, akinek szerepe - a vád tárgyát képező tényállás 3. pontját érintően - közel sem korlátozódott pusztán adminisztratív jellegű feladatok ellátására. Érdemi pozíciót töltött be az F. Kft. ügyvezetőjeként, s ennek keretében, illetőleg egyébként tanúsított magatartásával - abba szervesen illeszkedve - érdemben működött közre a nem kétségesen az I. r. vádlott által kiötlött és irányított csalási folyamatban.

[65] Az I. r. vádlottnak - hogy célját, a vissza nem térítendő pályázati támogatást elérje - közreműködőkre és közreműködő cselekvőségre volt szüksége. A közreműködők feladata a csalási részcselekmények elvégzésében állt. A IV. r. vádlott pedig ebben érdemlegesen vett részt.

[66] A IV. r. vádlott cselekvősége nem pusztán az adott cég ügyvezetésében merült ki, mert az elkövetésben részt vett ezt követően is.

[67] Egyaránt az I. r. vádlott által benyújtott pályázathoz kapcsolódott, mégpedig relevanciával (jelentőséggel) bírva, hogy a IV. r. vádlott: 1. A D. T. Co. Ltd. céggel 2010. március 1-jén kötött, az L. gép megvásárlásáról szóló valótlan tartalmú adásvételi szerződést az F. Kft. ügyvezetőjeként aláírta. 2. A D. T. Co. Ltd.-től származó, az L. gép nem valóságos eladásából felé befolyt összegre vonatkozó hamis számlákkal ellátott, 2011. május 31-én kelt kifizetési kérelmet meghatalmazással benyújtotta. 3. A nem létező adásvétel folytán nem létező L. gép 2011. július 26-i üzembe helyezéséről szóló valótlan tartalmú jegyzőkönyvet tanúként aláírta.

[68] A IV. r. vádlott ezt meghaladó cselekvősége (kapcsolattartóként a pályázathoz kapcsolódó iratok megküldése) is mutatja, hogy rálátással bírt a formálisan pályázati, valójában csalási folyamat egészére.

[69] A költségvetési csalás elkövetési magatartása más tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele vagy a valós tény elhallgatása. Jelen esetben máson a pályázat lebonyolítóját kell érteni, míg a vagyoni hátrány - a támogatási összeg kifizetésével - (a sértett) két költségvetésben keletkezett.

[70] A IV. r. vádlott a pályázat lebonyolítóját maga is tévedésbe ejtette, midőn aláírta a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, benyújtotta a hamis számlákkal ellátott kifizetési kérelmet és ún. ügyleti tanúként aláírta a nem létező adásvétel folytán nem létező gép üzembe helyezéséről szóló jegyzőkönyvet.

[71] A IV. r. vádlott a pályázat lebonyolítóját tévedésbe ejtő cselekvősége során szükségképpen tisztában volt az ennek alapját képező tények valótlanságával. Erre a megállapított tényekből helytálló következtetést vont a másodfokú bíróság. A tudati tények beépítése a történeti tényeket tartalmazó tényállásba nem az ítélkezéssel szemben támasztott kívánalom, de nem kifogásolható, különös tekintettel arra, hogy a IV. r. vádlott nemleges tudattartalmát az elsőfokú bíróság a tényállás részévé tette. A tényállásba a másodfokú bíróság által beépített, a nemlegességet negligáló ellentétes - tudniillik tudomással bírt az alaptények valótlanságáról, másként fogalmazva a tartalmilag álpályázat turpisságáról - tudattartalom ugyanakkor szerves megfelelésben állt az annak alapját képező történeti tényekkel.

[72] A IV. r. vádlott valóságos tudattartalma a külvilág számára is felismerhető szemléletességgel mutatkozott meg mindabban, amit a Kúria már kiemelt (aláírta a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, benyújtotta a hamis számlákkal ellátott kifizetési kérelmet és ún. ügyleti tanúként aláírta a nem létező adásvétel folytán nem létező gép üzembe helyezéséről szóló jegyzőkönyvet). Már a józan ész (Alaptörvény 28. cikk) alapján sem lehet levonni ezzel ellentétes következtetést.

[73] A IV. r. vádlott is az F. Kft. működését tényleges irányító I. r. vádlott utasításai alapján járt el, ez azonban nem eredményezi azt, hogy mentesülhet a büntetőjogi következmények alól, legfeljebb büntetéskiszabási tényező lehet.

[74] A IV. r. vádlott ráadásul a pályázatot bonyolító M. Zrt. megtévesztéséhez kulcsfontosságú valótlan tartalmú szerződést - mivel ennek már a kiegészítő folyománya a hamis számlákkal ellátott kifizetési kérelem benyújtása és a nem létező adásvétel folytán nem létező gépsor üzembe helyezéséről szóló jegyzőkönyv ún. ügyleti tanúkénti aláírása - az elkövetési időben hatályos, a jogi személyiségű gazdasági társaság, az F. Kft. [a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (korábbi Gt.) 2. § (2) bek. 1. ford.] ügyvezetőjeként írta alá. Az akkor hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (korábbi Ptk.) 55. § 2. fordulata értelmében korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető képviseli a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt, továbbá a jogi személy nevében aláírásra jogosult [korábbi Ptk. 29. § (3) bek. 1. mondat]. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője vezető tisztségviselő [korábbi Gt. 21. § (3) bek.]. A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz -, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni [korábbi Gt. 30. § (2) bek. 1. mondat].

[75] Mindebből következően az ügyvezető felelős a korlátolt felelősségű gazdasági társaság törvényes működéséért. Ezen felelősséget pedig az viseli, aki az ügyvezetői pozíciót - bármely okból - aktuálisan betölti. A Legfelsőbb Bíróság a BH 2003.397. számú döntésében már kimondta, hogy a Kft. ügyvezető igazgatója az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztásával elkövetett adócsalásért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem adja át az adóbevallás elkészítéséhez szükséges iratokat, és nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e. Ez a döntés az ügyvezető felelősségére nézve tartalmában megfelelően irányadó a jelen ügyben is.

[76] A költségvetési csalás is csalás, azaz vonatkozik rá mindaz, ami a csalásra.

[77] A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre [korábbi Ptk. 205. § (1) bekezdés]. Így van ez jelenleg is: a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [2013. évi V. törvény (hatályos Ptk.) 6:58. §].

[78] A csalás körében éppen az ügyletkötési szándék hiányának van jelentősége, amelyre a passzív alanyok megtévesztéséből lehet visszakövetkeztetni. A csalás viszont bűncselekmény, és a bűnösség kérdését az akarati tényező dönti el (BH 2011.160.I.). Ha pedig nincs valós, az adott szerződésre vonatkozó konkrét szerződési akarat, akkor nincs polgári jogi jogviszony. Ennek következtében a IV. r. vádlott magatartása szükségszerűen büntetőjogi megítélés alá esik.

[79] Az I. r., III. r. és IV. r. vádlottak magatartása révén az F. Kft. jogosulatlanul jutott 189 584 706 forint támogatáshoz.

[80] A másodfokú bíróság tehát helytállóan vont következetést arra, hogy - az I. r. és III. r. vádlottal együtt - a IV. r. vádlott is társtettese volt a költségvetési csalás bűntettének, mert a társaival közreműködött a pályázatot lebonyolító M. Zrt. megtévesztésében, cselekményének következményeit kívánva, az egyenes szándékkal (Btk. 7. § 1. ford.), a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen megvalósítva, vagyis a szándékegységet jelentő társtettességben [Btk. 13. § (3) bek.] cselekedve.

[81] A költségvetési csalás 189 584 706 forint vagyoni hátrányt okozott, részben az Európai Unió, részben a Magyarország költségvetésében. E törvény alkalmazásában a vagyoni hátrány ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy [Btk. 459. § (6) bek. d) pont].

[82] Ekként a IV. r. vádlott bűnösségének megállapítása a társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont közelebbről 2. fordulat, (4) bekezdés a) pont] törvényes.

[83] A IV. r. vádlott felmentésére irányuló fellebbezések nem bizonyultak alaposnak.

[84] Az adott bűncselekmény esetében a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

[85] A másodfokú bíróság az enyhítő körülmények túlsúlyára hivatkozva az enyhítő rendelkezések alkalmazásával [Btk. 82. § (1) bek., (2) bek. c) pont] a IV. r. vádlottat 1 év 2 hónap - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett [Btk. 85. § (1) és (2) bek.] - börtön [Btk. 37. § (2) bek. a) pont] fokozatú szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra [Btk. 38. § (2) bek. a) pont].

[86] A másodfokú bíróság alapvetően helyesen határozta meg a büntetéskiszabási tényezőket. A vagyoni hátrány megtérülése ugyan enyhítő körülmény, de a IV. r. vádlottól független tény, mert azt a III. r. vádlott térítette meg. Az I. r. vádlott utasítására cselekvés további enyhítő körülmény, ami mintegy kiegyenlítette az előbb említett differenciát.

[87] A Kúria a másodfokú bíróság által kiszabott büntetést is mindenekben törvényesnek találta.

[88] A másodfokú ítéletnek egyéb rendelkezése nincs.

[89] A Kúria a kifejtettek értelmében - tanácsülésen eljárva - a másodfokú ítéletet a Be. 617. § utaló szabálya folytán ügydöntő végzéssel [Be. 605. § (3) bek.] a IV. r. vádlott tekintetében a Be. 623. §-a alapján helybenhagyta.

(Kúria Bhar. II. 173/2019.)