BH 2020.5.129

[1] Az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt N. P. J. és 11 társa ellen a főügyészség emelt vádat a törvényszékre 2013. május 28. napján benyújtott vádiratában, köztük a X. rendű vádlottal szemben

- 1 rendbeli adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [1978. évi IV. tv. - továbbiakban: korábbi Btk. - 310. § (1) bek., (4) bek.], mind, bűnsegéddel, és

- 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk. 276. §), mint bűnsegéddel szemben.

[2] A törvényszék a 2018. november 6. napján meghozott és kihirdetett ítéletében a X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki

- bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [2012. évi C. tv. - továbbiakban: Btk. - 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont], és

- bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).

[3] Ezért őt - a halmazatra történő utalás feltüntetését mellőzve - 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte.

[4] A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

[5] A szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a vádlott által őrizetben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította.

[6] Kimondta, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása során a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[7] Az ellentétes irányú fellebbezések bejelentése okán eljáró ítélőtábla a 2019. június 6. napján kihirdetett ítéletében az elsőfokú ítéletet a X. rendű vádlott vonatkozásában oly módon változtatta meg, hogy e vádlottal szemben az elsőfokú ítéletet a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és a bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége tekintetében hatályon kívül helyezte, és az eljárást a vádlottal szemben - ítélt dolog miatt - megszüntette.

[8] A megszüntetés okaként azt jelölte meg, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően - 2019. április 15-én - a kerületi bíróság jogerős ítéletet hozott, melyben a X. rendű vádlottat a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt - halmazati büntetésül - 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

[9] Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a törvényszék eljárási szabályt sértett akkor, amikor a kerületi bíróság előtt folyó, kisebb súlyú, de hasonló elkövetési magatartást tartalmazó ügyet nem egyesítette, mert ennek az lett a következménye, hogy az ugyanazon elkövetési időszakra eső, költségvetést károsító cselekményt ítélt dologként kellett figyelembe vennie az ítélőtáblának, s ez eredményezte az eljárás megszüntetését.

[10] Miután az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a X. rendű vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet a terhére megállapított valamennyi bűncselekmény tekintetében hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette, erre figyelemmel a Be. 615. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja alapján a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt.

[11] A másodfokú nyilvános ülésen az ügyészség nem képviseltette magát. A 2019. június 6. napján kihirdetett és a fellebbviteli főügyészség részére 2019. július 3. napján kézbesített ítélet ellen az ügyészség a X. rendű vádlott terhére fellebbezést jelentett be a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és új másodfokú eljárás lefolytatása végett. Az ügyészség fellebbezése a Be. 615. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ellentétes döntést sérelmezi, ezért a harmadfokú eljárás lefolytatását megalapozza.

[12] A X. rendű vádlott és védője a másodfokú ítéletet tudomásul vették.

[13] A másodfellebbezést bejelentő fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az ítélőtábla részéről a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában a "res iudicata" megállapítására törvénysértően került sor.

[14] Indokolásában kifejtette: a törvényszék ítéletének a X. rendű vádlottat is érintő 2. tényállási pontja szerint a X. rendű vádlott 2010. január 25. napjától a IX. rendű vádlott (a T. E. Kft. ügyvezetője) felkérésére a C. C. Kft. ügyvezetője volt. A cége nevében fiktív számlákat állított ki, azokat a IX. r. vádlott utasításainak megfelelően aláírta. A IX. r. vádlottnak teljes körű képviseleti jogosultságot adott a C. C. Kft. nevében történő eljárásokhoz is.

[15] Így a IX. r. vádlott intézte a T. E. Kft. és a X. rendű vádlott ügyvezetése alatt álló C. C. Kft. irányából fiktív "fedőszámlák" kibocsátását az M. Kft. felé, mely azokat könyvelésében elhelyezte, s a számlák áfatartalmát jogosulatlanul levonásba helyezte. Az elkövetési időszak 2010 I. és II. negyedéve.

[16] A főügyészség a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján végindítványában az általa benyújtott vádiratban megjelölt elkövetői minőségen - bűnsegéd - nem változtatott, az adócsalás bűntettének és a magánokirat-hamisítás vétségének rendbeliségén módosított, s 2-2 rendbeli cselekményben indítványozta a X. rendű vádlott bűnösségének kimondását.

[17] Az ítélőtábla másodfokú határozatába átemelte a kerületi bíróság jogerős ítéletének tényállását, melynek lényege szerint a X. r. vádlott mint a C. C. Kft. ügyvezetője és tagja 2010. év I-II. és III. negyedévében az M. Kft. felé kibocsátott fiktív számlák összegének utalásával generált számlaforgalmat 25 millió forint összegű hitelkérelem kedvező elbírálása érdekében használta fel. A folyósított hitelt a vádlott felvette, de nem törlesztette. A vádlott és az általa vezetett C. C. Kft. a bank számára elérhetetlenné vált, ezért a bank a G. H. Zrt. készfizető kezességével nyújtott állami kamat- és garanciadíj-támogatást hívta le, amellyel a vádlott a költségvetésnek 19 652 836 forint vagyoni hátrányt okozott.

[18] Az ítélőtábla téves érvelése szerint a megszüntetés szempontjából nem bír relevanciával az, hogy a törvényszéki ügyben a X. rendű vádlottat bűnsegédként, míg a kerületi bíróság ügyében tettesként vonták felelősségre, ennek csak a folytatólagosan elkövetett cselekmények esetén lenne jelentősége. Az azonos időszakban, azonos számlák felhasználásával elkövetett költségvetést károsító bűncselekmények esetén ennek nincs jelentősége.

[19] A másodfellebbező szerint azonban az ítélőtábla nem vette figyelembe az EBH 2019.B6. számú elvi határozatban, valamint a Kúria Bhar.III.201/2015/4. számú határozatában is kifejtett azon bírói gyakorlatot, miszerint a részesként elkövetett költségvetési csalási cselekmény mint tényálláson kívüli magatartás nem vonható a tettesként elkövetett cselekménnyel törvényi egységbe. A részesi magatartások is csak akkor alkotnak törvényi egységet, ha azonos tettes cselekményeihez kapcsolódnak; ha a részes különböző tettesek által elkövetett alapcselekményhez fűződően követnek el költségvetési csalást, a részesi cselekmények rendbelisége a tettesi alapcselekményhez igazodik.

[20] Az ítélőtábla hivatkozott jogerős határozata tettesként ítélte el a X. rendű vádlottat, jelen ügyben pedig az állapítható meg, hogy a X. rendű vádlott egy másik elkövető cselekményéhez nyújtott segítséget, ily módon ítélt dologra hivatkozni ilyen körülmények alapján fogalmilag kizárt.

[21] A másodfellebbezést bejelentő szerint egyéb eljárási szabálysértést is vétett az ítélőtábla, amikor nyilvános ülésen bizonyítást vett fel, beszerezte a kerületi bíróság jogerős ítéletét, és azt az ítélkezése alapjául mint okirati bizonyítékot felhasználta. Márpedig ezt csak tárgyaláson tehette volna meg.

[22] Minderre tekintettel - fellebbezése szerint a Be. 625. § (2) bekezdés a) pontja alapján - figyelemmel a Be. 608. § (1) bekezdés e) pontjára - a X. rendű vádlottat érintően a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és az ítélőtábla új eljárásra utasítása szükséges.

[23] A Legfőbb Ügyészség a joghatályos ügyészi másodfellebbezést fenntartotta.

[24] Átiratában utal az ítélőtábla által megvalósított azon eljárási jogszabálysértésre is, hogy a tárgyalás helyett nyilvános ülésen vett fel bizonyítást, amelynek keretében beszerezte a kerületi bíróság jogerős ítéletét, amelyet ítélkezése alapjául felhasznált.

[25] Az iratokból megállapíthatóan azonban az ítélőtábla a X. rendű vádlottal szemben hozott ítéletet annak ellenére fogadta el a tényállás kiegészítésének alapjául, hogy azt ismertette volna, amelyre még a nyilvános ülésen sem került sor.

[26] Ekként a Be. 625. § (4) bekezdése alapján ez okból is a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt.

[27] A bejelentett ügyészségi fellebbezés a Be. 615. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja alapján megnyitotta a harmadfokú eljárás lehetőségét, az a törvény szerint joghatályos.

[28] Tekintettel arra, hogy az ügyészség a X. rendű vádlott terhére jelentett be fellebbezést, a Kúria mint harmadfokú bíróság a másodfellebbezések elbírálására a Be. 620. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 621. § (2) bekezdésében foglaltakra - az ügyben nyilvános ülést tűzött ki.

[29] A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az ügyészségi fellebbezést fenntartotta, azt az átiratukban foglaltakkal egyezően indokolta.

[30] A X. rendű vádlott védője perbeszédében - arra hivatkozással, hogy köti a védence nyilatkozata - a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

[31] A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén [Be. 615. § (1) bek.].

[32] A 615. § (2) bekezdése szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság

[33] a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette,

[34] b) az első fokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette,

[35] c) a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

[36] Az adott ügyben a másodfokú bíróság a X. rendű vádlottal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét - valamennyi, első fokon terhére megállapított bűncselekmény, így a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és a bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége tekintetében - hatályon kívül helyezte, és az eljárást a vádlottal szemben - ítélt dolog címén - megszüntette.

[37] Így a Be. 615. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntést hozott.

[38] Ezen rendelkezés alapján az ügyész által a X. rendű vádlott terhére bejelentett fellebbezés okán helye van a harmadfokú eljárásnak.

[39] A Be. 615. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés az ellentétes döntést, illetve kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét sérelmezheti, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett.

[40] A Kúria a joghatályos és érdemi fellebbezés elbírálása során a X. rendű vádlott terhére bejelentett fellebbezést alaposnak találta.

[41] A Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárás megszüntetésének van helye, ha a cselekményt jogerősen elbírálták.

[42] A Kúriának tehát a X. rendű vádlott tekintetében - a másodfellebbezés okán - azt kellett vizsgálni, hogy az irányadó tényállásra figyelemmel a Be. 4. § (3) bekezdése szerinti "res iudicata", mint büntetőeljárási akadály fennállt-e.

[43] Ennek törvénysértő megállapítását sérelmező, és a vizsgálandó tényállást is tartalmazó ügyészségi másodfellebbezés alapos.

[44] Az ítélőtábla határozatába átemelve a X. rendű vádlott korábbi ügye jogerős ítéletének tényállását, tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy "a vádlott, mint a gazdasági társaság ügyvezetője (korábbi ügyében) a jogerős tényállás értelmében az állami hitelgarancia fiktív számlázáson alapuló, megtévesztéssel való lehívásával okozott vagyoni hátrányt a költségvetésnek, míg folyamatban lévő ügyben a gazdasági társaság korábbi ügyben is felhasznált azonos fiktív számláival nyújtott segítséget a befogadó gazdasági társaság által elkövetett, és ugyancsak költségvetést károsító bűncselekményhez. E két magatartás a költségvetési csalás törvényi konstrukciója okán nem állhat egymással halmazatban, ezért ítélt dolognak kell tekinteni. Jelen ügyben nem bír relevanciával, hogy a jogerős elítélésre tettesként, míg a jelen ügyben bűnsegédként került sor, mert az elkövetői alakzat, csak a folytatólagosan megvalósított cselekmények esetén jelent különböző cselekményt, míg az azonos időszakban, azonos számlák felhasználásával elkövetett költségvetést károsító bűncselekmények esetén ennek nincs jelentősége. A vádlott cselekményei csak alaki halmazatban állhatnak egymással, ezért kizárt két külön büntetőeljárásban való elbírálása még akkor is, ha csak az okozott vagyoni hátrány töredéke került jogerősen elbírálásra. Ha a két megemelt vád egy eljárásban került volna elbírálásra, a vádlott akkor is egy költségvetési csalásban és egy okirattal visszaélésben került volna elmarasztalásra."

[45] Az ítélőtábla ugyanis nem volt figyelemmel arra a Kúria által legutóbb az EBH 2019.B6. számú elvi határozatban kimondottakra, miszerint a részesként elkövetett költségvetési csalási cselekmény mint tényálláson kívüli magatartás nem vonható a tettesként elkövetett cselekménnyel törvényi egységbe. A részesi magatartások is csak akkor alkotnak törvényi egységet, ha azonos tettes cselekményeihez kapcsolódnak; ha a részes különböző tettesek által elkövetett alapcselekményhez fűződően követte el a költségvetési csalást, a részesi cselekmények rendbelisége a tettesi alapcselekményhez igazodik (EBH 2019.B6.; BH 2015.178.).

[46] A törvényi egységkénti - így a folytatólagos egységkénti - értékelését kizárja az, ha a részesi magatartások különböző tettesek által elkövetett több alapcselekményhez kapcsolódnak (EBH 2010.2214.).

[47] Ezért a vádlott terhére értékelt, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettét [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont] megvalósító részcselekmények nem alkothatnak a kerületi bíróság ítéletével elbírált, tettesként elkövetett költségvetési csalás részcselekményével törvényi egységet.

[48] Így mindazon részcselekmények, amelyekkel a X. rendű vádlott társainak a C. C. Kft. nevében elkövetett, összesen 187 794 424 forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettéhez nyújtott bűnsegélyt, önállóan, a tettesként elkövetett cselekménytől elkülönülten bírálandó el.

[49] Ezért az ítélőtábla törvénysértően helyezte hatályon kívül és szüntette meg az eljárást a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján res iudicata miatt azon cselekmények esetében, melyeket a X. rendű vádlott követett el.

[50] Rámutat a Kúria arra, hogy az iratokból megállapíthatóan a másodfokú bíróság eljárási szabályt sértett akkor is, amikor a X. rendű vádlott tekintetében beszerzett, korábbi elítélés iratanyagával úgy egészítette ki a tényállást, hogy tárgyalás helyett nyilvános ülést tartott, melyen a beszerzett ítélet ismertetésre sem került.

[51] A Be. 619. § (1) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan. Ebben az esetben tehát a másodfokú bíróság eljárása épp az ellentétes döntés tekintetében eredményezte a tényállás megalapozatlanságát, amely ugyanakkor a Be. 619. § (2) bekezdése alapján a harmadfokú eljárásban érvényesülő bizonyítás tilalma miatt nem orvosolható.

[52] Ezért a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a X. rendű vádlott vonatkozásában - figyelemmel a Be. 625. § (2) bekezdés a) pontjára és a 608. § (1) bekezdés e) pontjára - a Be. 625. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát új másodfokú eljárásra utasította.

(Kúria Bhar. II. 1.261/2019.)