BH 2021.1.5

II. A vádlottnak az előkészítő ülésen tett vallomása a későbbiekben is felhasználható bizonyíték. Erre tekintettel mellőzhető a tárgyaláson történő kihallgatása. A terhelt előkészítő ülésen a törvényi figyelmeztetéseket követő kihallgatása szabályszerűen beszerzett bizonyíték forrása. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetére a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az ilyen terhelti vallomásból megszerzett bizonyíték felhasználása a büntetőeljárásban kizárt. Így a vallomásában előadottak törvényes és az eljárás során - a továbbiakban - felhasználható bizonyítéknak minősülnek [Be. 409. § (3)-(4) bek., 502. § (3) bek., 522. § (1) bek., 732. § (5) bek., 734. § (3) bek.].

[1] A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a törvényszék a 2019. november 20. napján megtartott előkészítő ülésen a jegyzőkönyvbe foglalt 7. sorszámú végzéssel jóváhagyta a XIII. r. terhelt és a főügyészség között létrejött egyezséget.

[2] A főügyészség a 2019. március 1. napján kelt jegyzőkönyvébe foglalva kötött egyezséget a XIII. r. terhelttel az alapos gyanú tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről. Az egyezségben a XIII. r. terhelt vállalta, hogy bűnösségre kiterjedő beismerő vallomást tesz, valamint a büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel együttműködik, és társai szerepét is feltárja részletes beismerő vallomásában, továbbá, hogy 2019. április 30. napjáig a költségvetésnek okozott 53 190 380 forint és 17 937 545 forint vagyoni hátrányt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elkülönített Bűnügyi Letéti Számlájára megfizeti.

[3] Az egyezségben az ügyész, a XIII. r. terhelt és a védője megállapodott abban, hogy az egyezségben foglalt feltételek teljesítése esetén a XIII. r. terhelt vonatkozásában "az alábbi büntetést veszik tudomásul: A Btk. 50. § (1) és (3) bekezdései alapján - a Btk. 81. § (2) bekezdésére, a Btk. 83. § (1) bekezdésére, a Btk. 396. § (8) bekezdésére és a Btk. 82. § (5) bekezdésére figyelemmel - 500 napi tétel pénzbüntetés akként, hogy az egynapi tételnek megfelelő összeg 10 000 forint. A pénzbüntetés összesen így 5 000 000 forint."

[4] A jegyzőkönyv tanúsága szerint a XIII. r. terhelt a bűnösségét a jegyzőkönyvben megjelölt, az ügyészség által meghatározott "tényállás és minősítés alapján" ismerte el. A jegyzőkönyv szerint "a XIII. r. terhelt leírt cselekménye a Btk. 396. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének, valamint a Btk. 345. §-ába ütköző bűnszervezetben és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének a megállapítására alkalmas".

[5] A főügyészség a 2019. június 12. napján kelt vádiratával - a megkötött egyezségnek megfelelő tartalommal - a Btk. 396. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint a Btk. 345. §-ába ütköző bűnszervezetben és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt emelt vádat a XIII. r. terhelttel szemben. Egyben indítványozta, hogy a törvényszék a XIII. r. terhelt vonatkozásában az eljárást a Be. XCIX. Fejezetében foglaltak szerint folytassa le, a XIII. r. terhelt és a főügyészség között létrejött egyezséget hagyja jóvá és XIII. r. terheltet - az egyezség tartalmával egyezően - a Btk. 50. § (1) és (3) bekezdései alapján - a Btk. 81. § (2) és (3) bekezdéseire, a Btk. 91. § (1) és (3) bekezdéseire, a Btk. 83. § (1) bekezdésére, továbbá a Btk. 396. § (8) bekezdésére és a Btk. 82. § (5) bekezdésére is figyelemmel - 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélje és az egynapi tétel összegét 10 000 forintban állapítsa meg.

[6] A törvényszék a 2019. november 20. napján - az egyezség jóváhagyását követően - meghozott és kihirdetett ítéletével a XIII. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont], valamint bűnszervezetben és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egynapi tétel összegét 10 000 forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 5 000 000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

[7] A bíróság az ítéleti tényállásában megállapította, hogy a XIII. r. terhelt a vád tárgyává tett bűncselekménnyel az állami költségvetésnek okozott 53 190 380 forint vagyoni hátrányt megtérítette.

[8] Az elsőfokú ítélet a XIII. r. terhelt vonatkozásában 2019. november 20. napján jogerőre emelkedett.

[9] A jogerős ügydöntő határozat ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § a) pontja alapján, és a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozással, melyben a XIII. r. terhelt vonatkozásában a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését indítványozta.

[10] A felülvizsgálati indítvány a jogerős ítéletben megállapított - a vádirat tartalmával egyező - tényállás ismertetése körében rögzítette, hogy a XIII. r. terhelt a vádemelést megelőzően - a vád tárgyává tett cselekménnyel - a költségvetésnek okozott 53 190 380 forint vagyoni hátrányt megtérítette.

[11] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a főügyészség az egyezség megkötése és a vádemelés során, míg a törvényszék az ügydöntő határozata meghozatalakor az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. A Btk. 396. § (5) bekezdése szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének büntetési tétele öt évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. Az elbíráláskor hatályos Btk. 83. § (1) bekezdése értelmében a Be. XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a Btk. 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell figyelembe venni. A Btk. 83. § (2) bekezdése szerint, ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, akkor a büntetést a Btk. 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni. Így a XIII. r. terhelttel szemben - a Btk. 83. § (2) bekezdésének teljes kimerítésével - legkevesebb egy év szabadságvesztés kiszabására volt törvényes lehetőség, ezért vele szemben - a Btk. más szabályainak megszegésével - törvénysértően szabott ki a törvényszék pénzbüntetést.

[12] Egyben utalt arra, hogy az egyezség megkötéséről készült jegyzőkönyvben a Btk. 83. § (2) bekezdése nem került megjelölésre, kizárólag a Btk. 83. § (1) bekezdése.

[13] A Btk. 396. § (8) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítését kizárja, ha a terhelt a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követi el. A XIII. r. terhelt büntetőjogi felelősségét a törvényszék bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében állapította meg, így a súlyosabb minősítést nem a bűnszövetségben elkövetés, hanem az üzletszerű elkövetés alapozta meg.

[14] A Btk. 91. § (3) bekezdése értelmében a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén a Btk.-ban a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. Az indítvány előterjesztője által kifejtettek szerint e jogszabályi rendelkezés helyes értelmezése szerint a jogalkotó a kétszeres értékelés lehetőségét zárta ki e szabályozással, és így a bűnszervezetben elkövetés mellett a bűnszövetség mint a bűncselekmény minősítő körülménye megállapítása kizárt.

[15] A felülvizsgálati indítvány szerint az irányadó tényállás alapján a XIII. r. terhelt tekintetében cselekménye alapján a Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott bűnszövetség fogalmi elemei is megállapíthatóak, "azonban a jogerős ítélet szerint a bűnszövetségen túlmutató szervezett formában, bűnszervezet" keretében valósította meg az elkövetési magatartást.

[16] Kifejtette, hogy a bűnszervezet a szervezett bűnelkövetésnek a bűnszövetségnél lényegesen súlyosabb formája. "Ebből következik, hogy amennyiben a büntető anyagi jogszabály a korlátlan enyhítést a bűnszövetségben elkövetés esetére nem teszi lehetővé, úgy a korlátlan enyhítésre a bűnszövetséghez képest súlyosabb társas bűnözési forma, a bűnszervezetben elkövetés esetében sincs lehetőség."

[17] A Legfőbb Ügyészség utalt egyben arra, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. 396. § (8) bekezdése nem ad törvényes lehetőséget a büntetés korlátlan enyhítésére.

[18] A fentiek alapján megállapította, hogy a Btk. 396. § (8) bekezdésének téves alkalmazása alapján a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki, így a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye. Kifejtette, hogy - szemben a tárgyalásról lemondással összefüggésben a BH 2011.98. számon közzétett eseti döntésben foglaltakkal - az anyagi jogi okból bejelentett felülvizsgálati indítvány nem tekinthető a törvény fellebbezést kizáró rendelkezése megkerülésének.

[19] Érvelése szerint az egyezség jóváhagyásának a Be. 733. §-ában rögzített feltételei között nem szerepel kifejezetten az egyezség tárgyát képező büntetés törvényessége, azonban a Be. 734. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíróság a feltételek fennállása esetén is megállapítsa, hogy az egyezség jóváhagyásának akadálya van, "az ügyész által a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára tett indítvány törvénysértő volta pedig kétségkívül ilyen akadályként értelmezendő".

[20] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, mivel a Be. 662. § (1) vagy (2) bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok tartalma alapján kizárt. Álláspontja szerint ez a döntés felel meg a tisztességes eljárás követelményének, mert a Be. 409. § (3) bekezdése értelmében a jegyzőkönyvbe foglalt egyezség az annak alapján folytatott eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas, így a gyanúsított kihallgatásáról készült, egyezséget tartalmazó jegyzőkönyv a továbbiakban bizonyítékként egyáltalán nem használható fel.

[21] A XIII. r. terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványra észrevételt tett.

[22] A meghatalmazott védő kifejtette, hogy a Btk. 396. § (8) bekezdésének helyes értelmezése során - elsődlegesen - a nyelvtani értelmezésből kell kiindulni.

A törvény szövegezése egyértelműen és taxatíve felsorolja azt, hogy a költségvetési csalás esetén melyek a korlátlan enyhítést kizáró körülmények. E felsorolásban a bűnszervezetben elkövetés nem szerepel.

A törvény szövegét szélesebb körben alkalmazni, mint ahogyan az meghatározásra került, nem lehet. Álláspontja szerint az a kérdés, hogy a bűnszervezet, ami a bűnszövetségnél súlyosabb társas elkövetési forma, milyen okból nem szerepel a kizáró okok között, a törvényi szabályozás tükrében csak elméleti jellegű.

[23] Hivatkozott egy ítélőtáblai ügyre, melyben a jogorvoslattal élő terhelt védője fellebbezésében indítványozta, hogy - amennyiben védence terhére a bűnszövetséget mint minősítő körülményt megállapíthatónak tartaná az ítélőtábla - az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, "hiszen a Btk. rendelkezéseinek az Alaptörvénnyel történő egybevetése alapján megállapítható, hogy nyilvánvalóan tévedésből a bűnszövetséget és nem a bűnszervezetet minősíti a korlátlan enyhítésből kizáró oknak a normaszöveg".

[24] Érvelése szerint a Legfőbb Ügyészség ténylegesen a megkötött egyezséget "felülbírálva" az egyezség jogintézményébe vetett bizalmat rendíti meg és ezzel az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat is alapjaiban kérdőjelezi meg. A terheltek az egyezséget abban a tudatban kötik meg, hogy ez alapján a megállapodott jogkövetkezmény alkalmazására kerül majd sor, ennek utólagos - rendkívüli jogorvoslat útján történő - megváltoztathatósága a jogintézmény céljának elérését veszélyezteti, mert ebben az esetben a terhelt nem lesz érdekelt az egyezség megkötése útján az eljárás gyorsításában.

[25] Álláspontja szerint a törvényszék által kiszabott büntetés neme és tartama törvényes. A büntetést az indítvány előterjesztője értékelheti méltánytalannak, azonban ez a törvényességét nem kérdőjelezi meg.

[26] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el és a jogerős ítéletet a XIII. r. terhelt vonatkozásában hatályában tartsa fenn.

[27] A XIII. r. terhelt és védője - törvényes határidőn belül - indítványozta, hogy a - terhelt terhére benyújtott - felülvizsgálati indítványt a Kúria nyilvános ülésen bírálja el.

[28] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a Be. 660. § (2) bekezdés a) pontja szerint - nyilvános ülésen bírálta el.

[29] A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az írásban benyújtott felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.

[30] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítélete törvénysértő, mert a vád tárgyává tett cselekmények alapján - a halmazati szabályokra figyelemmel - a büntetési tétel 5 évtől 22 évig terjedő szabadságvesztés, így - az elbíráláskor hatályos - a Btk. 82. § (2) bekezdésére figyelemmel a Btk. 83. § (2) bekezdése szerinti rendelkezés kimerítő alkalmazásával a törvényesen kiszabható büntetés legalább 1 évi szabadságvesztés.

[31] A bűnszervezet és a bűnszövetség közötti összefüggés az elkövetéskor és elbíráláskor hatályos Btk. szabályozásában is megvolt, eszerint bűnszövetség - az egyéb törvényi feltételek megléte esetén - akkor jön létre, ha bűnszervezet nem. Az elkövetési magatartás jelen ügyben is lefedi a bűnszövetséget, mivel a törvényi definíció szerinti magatartás a tényállás szerint megvalósult.

[32] Mindezek alapján a XIII. r. terhelt vonatkozásában az elkövetéskor hatályos Btk. 396. § (8) bekezdésében meghatározott korlátlan enyhítés alkalmazása kizárt.

[33] Érvelése szerint nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy a Btk. 396. § (8) bekezdése nem tartalmazza a kizárási okok között a bűnszervezetben elkövetést, az jogalkotási hiba. Erre tekintettel nem értett egyet a Gy.-i Ítélőtábla álláspontjával, mert ez nem alapoz meg normakontrollt. A Legfőbb Ügyészség álláspontja nem a törvény kiterjesztő értelmezését jelenti, hanem dogmatikai következtetés a Btk. szabályrendszere alapján. Mindezekre figyelemmel a helyes jogértelmezés érdekében szükséges a Kúria iránymutatása.

[34] A Be. XCIX. Fejezete szerinti külön eljárásban a bíróság az ügyészség által tett - és az ügyészség és a vádlott között létrejött egyezséggel azonos tartalmú - indítványtól nem térhet el, de a bíróság még ebben az esetben sem szabhat ki törvénysértő büntetést, erre a bíróság nem kötelezhető. Így ebben az ügyben a törvényszéknek meg kellett volna állapítani, hogy az egyezség jóváhagyásának akadálya van.

[35] Az egyezség más joghatás kiváltásra nem alkalmas, a jegyzőkönyv bizonyítékként nem használható fel a megismételt eljárásban.

[36] A tisztességes eljárás követelménye kapcsán kifejtette, hogy az abban az esetben nem szenved sérelmet, ha a Kúria helyt ad a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványának, és a támadott határozatot hatályon kívül helyezi. Jelen ügyben a tisztességes eljárás elvét az sértené, ha a Kúria hozná meg a törvénynek megfelelő határozatot, mert ez a terhelt számára - a jogorvoslat lehetősége nélkül - hátrányosabb jogkövetkezményt eredményezne. Továbbá a támadott ítélet rövidített indokolást tartalmaz, a büntetéskiszabási körülmények nem állapíthatóak meg, így csak hatályon kívül helyezés útján lehet a törvénynek megfelelő határozatot hozni.

[37] Mindezek alapján a XIII. r. terhelt vonatkozásában a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[38] A XIII. r. terhelt meghatalmazott védője az írásban benyújtott észrevételeit és indítványát változatlan tartalommal fenntartotta.

[39] A meghatalmazott védő szerint a Kúriának abban kell állást foglalnia, hogy a Btk. 396. § (8) bekezdése a korlátlan enyhítés lehetőségét a bűnszervezetben elkövetés esetére és így a XIII. r. terhelt vonatkozásában kizárja-e.

[40] Kifejtette, hogy a Legfőbb Ügyészség álláspontja a kiterjesztő jogértelmezésen alapul. A Btk. 396. § (8) bekezdése egyértelműen meghatározza a korlátlan enyhítés lehetőségét kizáró okokat, ebbe nem lehet beleérteni a bűnszervezetben elkövetést. A felülvizsgálati eljárás erre nem adhat megoldást, erre kizárólag a jogalkotónak van joga.

[41] Álláspontja szerint a tisztességes eljárás sérelmét eredményezné a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a megismételt eljárás elrendelése, hiszen önmagában az, hogy az egyezségről készült jegyzőkönyv és a XIII. r. terhelt e jegyzőkönyvben rögzített vallomása nem vehető bizonyítékként figyelembe, az azóta eltelt időben a bizonyítás irányát már nagyban meghatározta, és más törvényesen felhasználható bizonyítékok beszerzését tette lehetővé.

[42] Egyetértett a Legfőbb Ügyészség álláspontjával abban, hogy az ügyészség nem köthet törvénysértő egyezséget, és a bíróság nem hagyhat jóvá törvénysértő egyezséget, a Btk. szabályozása alapján nem volt törvénysértő egyik sem.

[43] A meghatalmazott védő a támadott jogerős ügydöntő határozat hatályában fenntartását indítványozta a XIII. r. terhelt vonatkozásában.

[44] A XIII. r. terhelt csatlakozott a meghatalmazott védője által kifejtett állásponthoz.

[45] Elmondta, hogy az egyezségnek megfelelően az ügyészséggel együttműködött, teljes beismerő vallomást tett és az okozott vagyoni hátrányt megfizette. Az egyezség kialakítása során fel sem merült, hogy az egyezség tartalma törvénysértő lenne és most az ügyészség "a saját egyezség"-ét cáfolja.

[46] Mindezek alapján a törvényszék ítéletének hatályában fenntartását indítványozta.

[47] A Kúria azt állapította meg, hogy a Legfőbb Ügyészség indítványa nem megalapozott.

[48] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a)-d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe.

[49] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványát a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapította, amely szerint, a Be. 648. § a) pontjában foglalt rendelkezésre is figyelemmel, a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen anyagi jogi szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a törvénysértő minősítés vagy a Btk. más szabályának megszegése alapján törvénysértő büntetést szabott ki.

[50] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 659. § (2) bekezdése értelmében - főszabályként - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok - így Btk. és Be. - alapján bírálja el.

[51] A Kúria a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálását megelőzően abban foglalt állást, hogy a Be. XCIX. Fejezete alapján lefolytatott külön eljárásban meghozott jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati eljárásnak helye van-e.

[52] A Be. sem a felülvizsgálati eljárás vonatkozó, sem az eljárás egyezség esetén külön eljárás szabályai között nem fogalmaz meg egyértelmű, a felülvizsgálatot kizáró rendelkezést a Be. XCIX. Fejezete alapján lefolytatott eljárásban meghozott jogerős ügydöntő határozat tekintetében.

[53] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja ugyanakkor lehetőséget biztosít a jogerős ügydöntő határozattal szemben, ha a Btk. más rendelkezésének megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki a bíróság.

[54] A Legfelsőbb Bíróság a BH 2011.98. számú eseti döntésében megállapította, hogy ha a bíróság tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban meghozott ítéletében a váddal egyezően minősíti a cselekményt, téves jogi minősítésére és ennek következtében a büntetés törvénysértő voltára hivatkozva felülvizsgálatnak nincs helye.

[55] A döntés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) XXVI. Fejezetében szabályozott lemondás a tárgyalásról külön eljárásra vonatkozott. A 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) XCIX. Fejezetében szabályozott Eljárás egyezség esetén és a korábbi Be. tárgyalásról lemondás két eltérő - bár hasonlóságot mutató - jogintézmény.

A két külön eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényeges tartalmi eltéréseket tartalmaznak.

[56] A Legfelsőbb Bíróság a hivatkozott döntésében kifejtette, hogy a lemondás a tárgyalásról külön eljárásban a vádirattal egyező tényállás és minősítés esetén az elsőfokú bíróság ítélete ellen a bűncselekmény minősítése miatt kizárt a fellebbezés. Ebből következően az anyagi jogi okból (mint jelen esetben) bejelentett felülvizsgálati indítvány valójában a törvény - fellebbezést kizáró rendelkezésének - megkerülése. Olyan kérdést támad, mely kizárólag a korábbi Be. lemondás a tárgyalásról külön eljárás keretében bírálható el.

[57] A Be. 736. § (3) bekezdése szerint a bíróság az ítéletben a vád szerinti tényállástól, minősítéstől, valamint a vádiratban - az egyezséggel egyező tartalommal - indítványozott büntetés nemétől, mértékétől, továbbá a vádiratban - az egyezséggel egyező tartalommal - indítványozott egyéb rendelkezésektől [Be. 424. § (2) bek. b) és c) pont] nem térhet el.

[58] Az eljárás egyezség esetén külön eljárásban az elsőfokú ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek az egyezséggel egyező tartalmú vádirattal egyező tényállás mellett a bűnösség megállapítása, a vádirattal egyező tényállás és minősítés, valamint a vádiratban - az egyezségben meghatározottal egyező - indítványozott büntetés, illetve intézkedés neme, mértéke vagy tartama ellen [Be. 738. § (1) bek. a)-c) pont].

[59] E szabályozás alapján a Kúria vizsgálta, hogy e fellebbezést kizáró rendelkezéseknek a kikerülését jelenti-e a Btk. más szabályának megsértése miatt kiszabott törvénysértő büntetés okából benyújtott felülvizsgálati indítvány. Továbbá, hogy törvénysértő-e az ügyészség és a vádlott között létrejött egyezséggel és a vádirattal megegyező, de a Btk. más szabályát sértő büntetés kiszabása.

[60] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványában e vonatkozásban kifejtett álláspontja szerint az egyezség jóváhagyásának a Be. 733. §-ában rögzített feltételei között az egyezség tárgyát képező büntetés törvényessége kifejezetten nem szerepel, azonban megállapítható, hogy törvénysértő büntetés kiszabására a bíróság nem kötelezhető, azonban a Be. 734. § (1) bekezdése szerint a bíróság dönthet úgy, hogy az egyezség jóváhagyásának - a feltételek fennállta esetén is - akadálya van. A büntetés vagy intézkedés nemére vagy tartamára tett törvénysértő indítvány kétségkívül ilyen akadály. A Btk. 396. § (8) bekezdésében meghatározott rendelkezés alkalmazása kötelező, a kizáró okok megállapítása esetén a büntetés korlátlan enyhítése kizárt.

[61] A Be. 734. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, ha az egyezség jóváhagyásának feltételei nem állnak fenn. Az egyezség feltételeit a Be. 733. §-a tartalmazza: az egyezség megkötése a 407-409. §-ban foglaltaknak megfelelt, az egyezség tartalma a 410-411. §-ban foglaltaknak megfelelt, a vádlott az egyezség természetét és jóváhagyásának következményeit megértette, a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az ügyiratok alátámasztják [Be. 734. § (1) bek. a)-e) pont].

[62] A Be. 407-409. §-a az egyezség eljárásjogi feltételeit határozza meg (így az egyezség kezdeményezése, egyezség tárgyában történő egyeztetés és az egyezség megkötése), ugyanakkor a Be. 410-411. §-a az egyezség tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat tartalmazza.

[63] A Be 410. § (2) bekezdés c) pontjának előírása szerint az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

[64] A Be. 410. § (4) bekezdése értelmében, ha az egyezség a büntetés kiszabására irányul és a Btk. lehetővé teszi, az egyezségben a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések is figyelembe vehetők. Az egyezség jóváhagyása során tehát a bíróságnak e rendelkezés betartásának törvényességét is vizsgálnia kell, azaz azt is, hogy a Btk. rendelkezései lehetővé tették-e büntetés enyhítésére vonatkozó szabályok alkalmazását. Ez pedig egyértelműen az egyezség tartalmának - kizárólag e körben történő - anyagi jogi vizsgálatát jelenti.

[65] A Be. miniszteri indokolása szerint "a büntetés, vagy önállóan alkalmazható intézkedés nemének és mértékének vagy tartamának meghatározásánál a Btk. rendelkezései az irányadóak, az egyezségkötésre figyelemmel biztosított anyagi jogi kedvezmény mellett azonban a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései is figyelembe vehetők". Ennek tükrében a megkötött egyezség jóváhagyása során a bíróság a büntetés nemének és mértékének és a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályok alkalmazásának törvényességét a Btk. szabályozása alapján - azaz anyagi jogi szempontból - köteles vizsgálni.

[66] Ugyanakkor a bíróság a vádiratban - az egyezség tartalmával egyezően - indítványozott büntetés nemétől és mértékétől nem térhet el [Be. 736. § (3) bek.], ebből azonban nem következik az, hogy a vádiratban írt törvénysértő büntetést ki kell szabnia, mert az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén e külön eljárás szabályainak további alkalmazása kizárt, és az eljárást az előkészítő ülésre vonatkozó általános szabályok szerint folytatja a bíróság. Mindezek alapján a Be. 736. § (3) bekezdésnek helyes értelmezése szerint a vád szerinti indítványtól az alkalmazandó jogkövetkezmény tekintetében nem térhet el, de a törvénysértő büntetés alkalmazására irányuló egyezség jóváhagyását meg kell tagadni.

[67] A Be. miniszteri indokolása értelmében az egyezség törvényessége esetén a vádiratban indítványozott büntetést kell alkalmazni, azaz az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott bírósági döntés garanciális elem, ami biztosítja, hogy kizárólag az egyezség törvényessége esetén kerüljön sor e külön eljárásban az ügydöntő határozat meghozatalára. Ugyanakkor az egyezség jogi természetéből eredően ebben az estben a bíróságot köti a vádiratban és így a jóváhagyott egyezségben meghatározott büntetés vagy intézkedés neme, és annak tartama, illetve mértéke. A következetes jogi szabályozás érdekében a Be. 738. § (1) bekezdése a fellebbezés lehetőségét kizárja a vádirattal és az egyezség tartalmával egyezően kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés neme, valamint mértéke vagy tartama vonatkozásában.

[68] Ugyanakkor az eljárás egyezség alapján külön eljárás, a felülvizsgálat lehetőségét korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, és így a fentiekben kifejtettek alapján a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján, ha a bíróság a Btk. más (kógens) szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki, felülvizsgálatnak helye van.

[69] A - korábban már hivatkozott - BH 2011.38. számú eseti döntés a korábbi Be.-ben szabályozott tárgyalásról lemondás külön eljárásban meghozott ítélettel szemben a felülvizsgálat lehetőségét a törvénysértő minősítés alapján törvénysértő büntetés esetére zárta ki.

[70] Az ügyészség az egyezség megkötése érdekében folytatott egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről [Be. 408. § (2) bek.], ami nem képezi az egyezkedés részét. A terhelt és az ügyészség között létrejött egyezségben az ügyészség állapítja meg az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését [Be. 410. § (3) bek.].

[71] Az egyezségben az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés neme, illetve annak tartama vagy mértéke képezi a megegyezés tárgyát. Ha az egyezség büntetés kiszabására irányul, akkor a büntetés enyhítésére vonatkozó rendelkezések is figyelembe vehetők [Be. 410. § (4) bek.].

[72] Így az ügyészség mérlegelés alapján dönt arról, hogy milyen tényállás alapján köt egyezséget és ennek alapján állapítja meg a bűncselekmény minősítését. Az egyezségben meghatározott büntetés (vagy intézkedés) neme és mértéke az e vonatkozásban folytatott egyeztetés alapján kerül megállapításra, azonban törvénysértő büntetés nem képezheti a megegyezés tárgyát.

[73] Mindezek alapján megállapítható, hogy a Be. részletesen tartalmazza az egyezség megkötésére és tartalmára vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor az egyezség tartalmi elemei tekintetében a Btk. szabályainak alkalmazása nem kerülhető meg és betartásuk az egyezség törvényességének részét képezi.

[74] A bíróság az egyezségre vonatkozó eljárásjogi és anyagi jogi szabályok betartásának vizsgálata alapján dönt az egyezség jóváhagyása tárgyában, ebből eredően törvénysértő büntetésre vonatkozó egyezséget nem hagyhat jóvá [Be. 733. § a) és b) pont, 734. § (1) bek. c) pont].

[75] Az egyezség anyagi jogi szempontból történő vizsgálatára vonatkozó törvényi kötelezettséget egyértelműen kifejezi, hogy az egyezség jóváhagyásának megtagadását vonja maga után, ha az egyezséggel azonos tartalmú vádirat tényállása alapján a vádtól eltérő minősítés látszik megállapíthatónak [Be. 734. § (1) bek. e) pont]. Ez a szabály érvényesül akkor is, ha a bíróság a Be. 736. § (6) bekezdése szerint tárgyaláson határoz a vádról és a bizonyítás eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás vagy a minősítés változása folytán az egyezség megtagadásának lenne helye. Ebben az esetben a korábban meghozott egyezséget jóváhagyó végzését hatályon kívül helyezheti [Be. 737. § (2) bek.]. A bűncselekmény minősítésének kérdése minden kétséget kizáróan anyagi jogi kérdés. A jogalkotó e szabályozással is az egyezség jóváhagyását a törvényesség követelményéhez köti.

[76] Az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott bírósági döntés garanciális elem e külön eljárásban, ami biztosítja, hogy az egyértelműen törvénysértő egyezség kötelezően az egyezség jóváhagyásának megtagadását vonja maga után. A Be. 738. § (1) bekezdés c) pontja a vádirattal egyező büntetés esetén kizárja a fellebbezés lehetőségét, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet köteles hatályon kívül helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítani, amennyiben azt állapítja meg, hogy az elsőfokú bíróság valamely egyezség jóváhagyásának megtagadására vonatkozó ok fennállása ellenére hagyta jóvá az egyezséget. "A törvény tehát gyakorlatilag minden, a külön eljárás jellegét adó eljárási szabály megsértését feltétlen hatályon kívül helyezési okként kezeli" [Büntetőeljárás jog Kommentár a gyakorlat számára, 1513. oldal (2) bekezdés, HVG-ORAC Kiadó], és az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány neme és mértéke csak törvénysértés esetén orvosolható.

[77] A külön eljárás szabályai a jogerős ítélettel szemben a felülvizsgálatot nem zárják ki, így a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványában megjelölt Be. 649. § (1) bekezdés b) pont II. fordulat ba) alpont alapján a felülvizsgálat nem kizárt.

[78] A Be. tárgyalt külön eljárásra vonatkozó szabályozása az igazságszolgáltatás időszerűségének biztosítása érdekében a valósághű tényállás követelménye alapján a processzuális igazság elvén áll. Az eljárás egyezség alapján külön eljárás az anyagi jogi igazság megállapítását szolgáló szabályokat tartalmaz, így például a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését megváltoztathatja, ha tárgyalás tartása nélkül megállapítható, hogy a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye; amennyiben erre nincs lehetőség, akkor az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lenne helye [Be. 738. § (4) és (5) bek.].

[79] A jogalkotónak nem lehet célja a törvénysértő büntetésre vagy intézkedésre irányuló egyezség tartalmával egyező vádirat alapján az egyezség jóváhagyása és ez alapján törvénysértő büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása. Az ilyen törvénysértés rendkívüli jogorvoslat keretében történő kiküszöbölése nem eredményezi a fellebbezési jog kizártságára vonatkozó törvényi előírás megkerülését.

[80] A fentiekben kifejtettek összegzéseként az egyezség az ügyészség és a terhelt közötti szabad és törvényes megállapodás a vádemelés előtt, a Be. XCIX. Fejezete szerinti, egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről. Ettől függetlenül azonban az egyezségre kizárólag a törvényes keretek között kerülhet sor.

[81] Ha az egyezség büntetés kiszabására irányul, akkor csak a Btk.-ban meghatározott szankcióra (büntetés, mellékbüntetés, intézkedés) vonatkozhat. Az egyezség a "Btk. 83. §-a figyelembevételével" tartalmazza, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű és mértékű vagy tartamú büntetést vesz tudomásul; "ha a Btk. lehetővé teszi" a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések is figyelembe vehetők, továbbá a "Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén" mellékbüntetés, valamint büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható intézkedés alkalmazására is irányulhat [Be. 410. § (4) és (5) bek., 411. § (1) bek.]. Az egyezség jóváhagyása esetére a Btk. 83. §-a határozza meg a terhelt számára enyhébb büntetést biztosító szabályokat.

[82] E jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a Be. miniszteri indokolása szerint "a büntetés, vagy önállóan alkalmazható intézkedés nemének és mértékének vagy tartamának meghatározásánál a Btk. rendelkezései az irányadók, az egyezségkötésre figyelemmel biztosított anyagi jogi kedvezmény mellett azonban a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vagy végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései is figyelembe vehetők", továbbá "az egyezség nem szükségszerű tartalmi elemei közé a Btk.-ban meghatározottak szerint kiszabható, illetve alkalmazható mellékbüntetés és a büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható intézkedés tartozik".

[83] Mindezek alapján az egyezség nem irányulhat a Btk. által meg nem engedett jogkövetkezmény (szankció) alkalmazására. Ezen túlmenően a Be. 411. § (6) bekezdése értelmében az egyezség tárgyát az elkobzás, vagyonelkobzás és elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele nem képezheti.

[84] Az egyezség jóváhagyásának törvényi feltétele, hogy az egyezség tartalma megfelel a Be. 410-411. §-ában foglaltaknak, egyben a Be. 734. § (1) bekezdés c) pontja az egyezség jóváhagyásának megtagadását írja elő, ha az egyezség jóváhagyásának feltételei nem állnak fenn.

[85] A Be. miniszteri indokolása szerint az egyezség nem feltétlenül terjed ki valamennyi, az ügydöntő határozat meghozatalához szükséges kérdésre, hiszen a Be. 411. § (6) bekezdésében meghatározott intézkedések vonatkozásában az egyezség megkötése kizárt. Így "az egyezséggel nem rendezett, de kötelezően eldöntendő kérdések maradtak", melyeket, ha lehetséges az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen rendez (pl.: törvényi előfeltételek megléte esetén kötelezően alkalmazandó vagyonelkobzás), ha ez nem lehetséges tárgyalást tart ennek érdekében. Ha a tárgyalás eredményeképpen a bíróság úgy látja, hogy a tényállás vagy minősítés változása folytán az egyezség megtagadásának lett volna helye - az ügyész, a vádlott és a védő nyilatkozatának beszerzését követően - az egyezséget jóváhagyó végzését hatályon kívül helyezheti.

[86] A másodfokú eljárásban - azaz a rendes jogorvoslat keretében - a fellebbviteli bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az egyezség előfeltételei fennálltak-e. Ha ennek hiányát állapítja meg, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az iratokat az ügyészségnek köteles visszaküldeni [Be. 738. § (6) bek.]. Ha pedig az elsőfokú bíróság annak ellenére hagyta jóvá az egyezséget, hogy valamely megtagadási ok (Be. 734. §) fennállt, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja [Be. 738. § (5) bek. a) pont].

[87] Mindezek alapján a jóváhagyott egyezség tartalmával egyező, a vádiratban indítványozott büntetés kiszabása esetén a jogalkotó a fellebbezés lehetőségét zárja ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvénysértő büntetés kiszabása tekintetében - az egyéb törvényi feltételek megléte esetén - a felülvizsgálatot, mint rendkívüli jogorvoslatot kizárná. Erre vonatkozó konkrét rendelkezés nincs, ugyanakkor az egyezségre vonatkozó előírásokon és az e külön eljárás szabályozásában (melyet a törvény miniszeri indokolása is tükröz) végigvonul az egyezség törvényességének követelménye.

[88] A Be. tételesen felsorolja, mikor kizárt (Be. 650. §) a felülvizsgálat, jelen ügyben azonban ilyen korlát nem állapítható meg.

[89] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa a jogerős ítéletet támadja anyagi jogszabálysértés okából, mert álláspontja szerint a Btk. más szabályának megszegésével a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki. Az indítvány így megfelel a Be. 648. § a) pontjában és a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont II. fordulat ba) alpontjában írt törvényi feltételeknek, így ez alapján felülvizsgálatnak helye van.

[90] Ha van jogorvoslati lehetőség a törvénysértés megszüntetésére, akkor a reparálás az arra jogosult bíróság - jelen ügyben a Kúria - kötelessége. Az eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához fűződő érdeket a törvényesség igénye (követelménye) és annak kötelező orvoslása felülírja.

[91] A Kúria egyetért ugyanakkor a BH 2020.64. számú eseti döntés álláspontjával, miszerint, ha az indítvány alapján nem állapítható meg felülvizsgálati ok, akkor e rendkívüli jogorvoslat kizárt. Jelen ügyben azonban - a fentiekben kifejtettek szerint - a felülvizsgálati indítvány tartalmaz felülvizsgálati okot [Be. 652. § (1) bek.].

[92] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén a tisztességes eljárás elve nem sérülne, mivel a Be. 409. § (3) bekezdése értelmében a jegyzőkönyvbe foglalt egyezség az annak alapján folytatott eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas. Így az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén a gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyv bizonyítékként nem használható fel.

[93] A Kúria egyetértve e megállapítással rámutat arra, hogy ez a szabály kizárólag az egyezségkötésről készült jegyzőkönyvben tett terhelti nyilatkozatra és vallomásra terjed ki, azonban nem érinti a Be. XCIX. Fejezete szerinti külön eljárásban, az előkészítő ülésen tett terhelti nyilatkozatot és vallomást. A Be. 732. § (5) bekezdése szerint a bíróság - szükség esetén - a terhelt kihallgatása alapján vizsgálja, hogy az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak-e.

[94] A törvény miniszteri indokolása szerint ebben az esetben a vádlott vallomást tesz a vád tárgyává tett cselekménnyel kapcsolatban. A bíróság a kihallgatás során ellenőrizheti, hogy a beismerés a releváns tények előadásán túl a bűnösségre is kiterjed-e. A lehetséges következményekről a bíróságnak még a kihallgatás előtt tájékoztatnia kell a vádlottat.

[95] A Kúria ezért egyet értett a Büntetőeljárásjogi Kommentárban kifejtett azon állásponttal, miszerint a vádlottnak az előkészítő ülésen tett vallomása a későbbiekben is felhasználható bizonyíték. A Be. 522. §-a alapján erre tekintettel még mellőzhető is a tárgyaláson történő kihallgatása (Büntetőeljárás jog Kommentár a gyakorlat számára HVG-ORAC Kiadó, 1509. oldal).

[96] Mindezek alapján a terhelt - előkészítő ülésen a törvényi figyelmeztetéséket követő - kihallgatása szabályszerűen beszerzett bizonyíték forrása. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetére a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az e terhelti vallomásból megszerzett bizonyíték felhasználása a büntetőeljárásban kizárt. Így a vallomásában előadottak törvényes és az eljárás során - a továbbiakban - felhasználható bizonyítéknak minősülnek. Ez a szabály a rendkívüli jogorvoslat során meghozott hatályon kívül helyező végzést követő megismételt eljárásban is irányadó.

[97] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványában a Btk. más szabályának megsértését arra alapította, hogy a bíróság jogerős ítéletében törvénysértően alkalmazta a XIII. r. terhelt vonatkozásában - az elbíráláskor hatályos Btk. alapján - a Btk. 396. § (8) bekezdése szerint a korlátlan enyhítést, mivel a XIII. r. terhelt a terhére rótt bűncselekményeket bűnszervezetben követte el. Érvelése szerint a "bűnszervezet a szervezett bűnelkövetésnek pedig a bűnszövetségnél lényegesen súlyosabb formája", ezért amennyiben a törvény a bűnszövetség esetén kizárja a korlátlan enyhítés lehetőségét, akkor a "bűnszövetséghez képest súlyosabb társas elkövetési forma, a bűnszervezet esetében sincs lehetőség" arra.

[98] Indítványában egyben utalt arra, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a XIII. r. terhelt vonatkozásában a bűnszövetség törvényi ismérvei is megállapíthatóak.

[99] Érvelése szerint a bíróság a terhelt bűnösségét a Btk. 396. § (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében mondta ki, melynek során különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettét az üzletszerűen elkövetés minősítette fel. Így a Btk. 396. § (8) bekezdésében meghatározott kizárási ok nem eredményez - a bűnszövetség tekintetében - kétszeres értékelést.

[100] Mindezek alapján - álláspontja szerint - a XIII. r. terhelttel szemben kiszabott büntetés törvénysértő, mert e bűncselekményt a törvény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és a halmazati büntetésre, valamint a bűnszervezetben elkövetésre tekintettel a XIII. r. terhelttel szemben kiszabható büntetés 5 évtől 22 évig terjedő szabadságvesztés.

[101] A Btk. 83. § (1) bekezdése értelmében a Be. XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni. E szabálynak megfelelően ötévi szabadságvesztés, helyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést [Btk. 82. § (2) bek. b) pont] kell kiszabni.

[102] A Btk. 83. § (2) bekezdése szerint, ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni. Ez jelen esetben legalább egyévi szabadságvesztés [Btk. 82. § (2) bek. c) pont] lenne.

[103] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy sem az egyezség megkötését tartalmazó jegyzőkönyvben, sem a vádiratban, sem a jogerős ítéletben nem került megjelölésre a Btk. 83. § (2) bekezdése, kizárólag a Btk. 83. § (1) bekezdését tüntették fel az egyezség jóváhagyása alapján alkalmazandó büntetés enyhítésére vonatkozásában.

[104] Mindezek alapján - álláspontja szerint - a XIII. r. terhelt vonatkozásában törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása.

[105] A felülvizsgálati indítvány alapján a Kúriának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy ha a Btk. a bűnszövetség esetére kizárja a korlátlan enyhítés lehetőségét, akkor ez a kizáró rendelkezés egyben a szervezett bűnelkövetés súlyosabb formájára, a bűnszervezetre is kiterjed-e.

[106] A Btk. 396. § (8) bekezdése értelmében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el.

[107] E törvényi szabályozás megszövegezése megfelel a normavilágosság követelményének és a társas elkövetési formák közül kizárólag a bűnszövetséget határozza meg kizárási okként.

[108] A nulla poena sine lege elvének sérelmét eredményezné a felülvizsgálati indítványban foglalt analógia alkalmazása. Az analógia tilalma a büntetőjog általános részére is kiterjed. A bűncselekmény jogkövetkezménye vonatkozásában sem engedhető meg az analógia alkalmazása, a törvényben előírt korlátlan enyhítés kizárására vonatkozó rendelkezést sem lehet kiterjeszteni a törvényben meg nem határozott társas elkövetési formákra.

[109] Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, "a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elveket megfogalmazó alkotmányos szabály a jogállamok egyik legnagyobb múltra visszatekintő garanciáját jeleníti meg: az állami büntetőhatalom gyakorlásának korlátját és gyakorolhatóságát övező feltételek előre megismerhetőségének követelményét. [...] a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvek által nyújtott védelem nem szűkíthető le a büntetőjog különös részi törvényi tényállás elemeire és az abban foglalt büntetési tételekre, hanem felöleli a büntetőjogi felelősségre vonás valamennyi releváns szabályát [...]. Így az alkotmányos jog által garantált védelem kiterjed a büntethetőség, a büntetéskiszabás és ezen kívül valamennyi olyan büntetőjogi szabályra, amely a büntetőjog alkalmazása során az egyén alkotmányos szabadságjogait érinti." {[15/2020. (VII. 8.) AB határozat indokolás [4], 16/2014. (V. 22.) AB határozat indokolás [33]}.

[110] A bűnszervezet nem a bűnszövetség súlyosabban minősülő formája, hanem két, önálló jogintézmény - rendszertanilag is - eltérő jogkövetkezményekkel.

[111] A bűnszövetség mint minősítő körülmény a Btk. Különös Részében a büntetőjogi tényálláson belül súlyosabb minősítést eredményez. Ha a Btk. különös részi törvényi tényállása minősítő körülményként nem foglalja magában, akkor a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelendő.

[112] A bűnszervezet a Btk. Általános Részében meghatározott jogkövetkezményeket eredményez. A büntetési tételkeretet növelő tényező. E szervezett bűnelkövetési forma súlyosabb jogkövetkezményei nem a Btk. különös részi törvényi tényállásaihoz, hanem a Btk. általános részi büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódnak.

[113] A bűnszervezetben elkövetés kétségkívül a társas elkövetés legsúlyosabb formája, amelyhez kétségtelenül hátrányosabb jogkövetkezmények fűződnek, de mint önálló jogintézményhez. Így a bűnszövetségre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak a bűnszervezetben elkövetés megállapítása esetében, lényegében a két jogintézmény kizárja egymást. Ezt fogalmazza meg a Btk. 459. § (1) bek. 2. pontja is azzal, hogy bűnszövetség negatív feltételeként jelöli meg, hogy megállapítására akkor van törvényes lehetőség, "ha nem jön létre bűnszervezet".

[114] A bűnszervezet és a bűnszövetség mint a társas elkövetés megjelenési formája és ismérvei mutatnak hasonlóságot, azonban nem egymásból következnek és az egyik megállapítása esetén, a másik megállapítása és ebből eredően az ahhoz fűződő joghátrányok alkalmazása, kizárt. Ha mind a két társas elkövetési forma megállapításának törvényi feltételei fennállnak, akkor bűnszervezet megállapításának van helye. Ennek indoka, hogy a jogalkotó a bűnszervezethez súlyosabb jogkövetkezményeket fűz, azonban ez nem eredményezi a két jogintézmény különállóságának megszűnését/megszüntetését.

[115] Ezt a jogértelmezést támasztja alá a 2019. évi LXVI. törvény 107. §-ához fűzött miniszteri indokolás, amely szerint a Btk. a többes bűnelkövetési alakzatot három fogalomba sorolja: csoportos elkövetés, bűnszövetség és bűnszervezet. A törvényi szabályozás szintjén mindhárom fogalom elkülöníthető egymástól, hiszen a jogkövetkezmények tekintetében is jelentős különbségek vannak. Tekintettel arra, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés a legsúlyosabb többes elkövetői alakzat, jogpolitikai cél az, hogy ehhez az alakzathoz legyenek rendelve a legsúlyosabb szankciók. Ezért a hatályos törvény a büntetési tételkeret felső értékét a kétszeresére emeli és a terheltet lényegében megfosztja a büntetési rendszerünk valamennyi kedvezményétől (pl. végrehajtás felfüggesztése, feltételes szabadságra bocsátás). A jogalkotó azonban törvényrontónak ítélte meg a joggyakorlatot, mert nem tükrözi vissza a jogalkotó szándékát a szervezett bűnelkövetői alakzatok közötti különbségtétel tekintetében és nem tesz tartalmi különbséget a bűnszervezet és bűnszövetség között.

[116] Mindezek alapján a bűnszervezet nem tekinthető a bűnszövetség speciális formájának.

[117] A Btk. 91. § (3) bekezdése értelmében a bűnszervezet esetében az "e törvényben" a bűnszövetségben történő elkövetés esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.

[118] A kifejtettek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a bűnszervezet és a bűnszövetség egymástól elkülönülő két jogintézmény. Így, amennyiben a Btk. a bűnszervezet tekintetében kedvezőbb jogkövetkezményeket állapít meg, akkor egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában ez alkalmazandó.

[119] Mindezek tükrében a Btk. 396. § (8) bekezdése alapján a bűnszervezetben elkövetés esetén helye van a korlátlan enyhítésnek, mert a törvénynek ezt kizáró rendelkezése nincs.

[120] A Legfőbb Ügyészség álláspontja analógia alkalmazásán alapul, mely a nulla poena sine lege elv alapján kizárt.

[121] A Btk. 396. § (8) bekezdésében meghatározott korlátlan enyhítés alapján alkalmazható büntetésre vonatkozó szabályozást a Btk. 82. § (5) bekezdése tartalmazza. Eszerint korlátlan enyhítés esetén, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. Ezt kizáró rendelkezést a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket meghatározó Btk. 91. §-a nem tartalmaz.

[122] A fent kifejtettek tükrében a törvényszék a felülvizsgálattal támadott ítéletében a XIII. r. terhelt vonatkozásában törvényesen alkalmazta a Btk. 396. § (8) bekezdését és szabott ki vele szemben - a Btk. 82. § (5) bekezdésére figyelemmel - pénzbüntetést.

[123] A Kúria megállapította, hogy mind az egyezség megkötését tartalmazó jegyzőkönyv, mind a vádirat ennek megfelelően a büntetési nemre és annak mértékére vonatkozó részében a Btk. 83. § (1) bekezdését, a Btk. 396. § (8) bekezdését hívta fel, és az utóbbiból eredően megjelölte a Btk. 82. § (5) bekezdését is.

[124] Tényként kell ugyanakkor rögzíteni, hogy a jogerős ítélet rövidített indokolásában a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések részben hiányosan [Btk. 82. § (5) bek., 396. § (8) bek.], részben nem alkalmazott jogkövetkezményre vonatkozóan kerültek megjelölésre, ez azonban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés törvényességét nem érinti.

[125] A felülvizsgálati indítvány alapjául megjelölt Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a felülvizsgálati eljárásban a kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára nincs törvényes lehetőség (EBH 2011.2387.).

[126] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő [BH 2012.239., 2005.337., 2016.264.II.]. Ilyen törvénysértésre viszont a felülvizsgálati indítvány nem hivatkozott, és ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt.

[127] Így a büntetéskiszabás önmagában nem képezheti a felülvizsgálat tárgyát, ebből következően az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe [BH 2005.337. III.].

[128] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] alapján az alapügyben eljárt bíróság felülvizsgálatot megalapozó feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést [Be. 649. § (2) bek.] nem vétett.

[131] Összefoglalva, a Kúria megállapította, hogy az eljárás egyezség alapján külön eljárásban a jóváhagyott egyezség alapján meghozott jogerős ügydöntő határozattal szemben a Btk. más szabályainak megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés miatt felülvizsgálatnak van helye. Ez nem eredményezi a jóváhagyott egyezségben meghatározott büntetés elleni fellebbezés kizártságára vonatkozó jogszabályi előírás megkerülését.

[132] A bűnszervezet és bűnszövetség két különálló jogintézmény. A Btk. 396. § (8) bekezdésében a korlátlan enyhítés kizárása a társas elkövetési formák közül kizárólag a bűnszövetségre vonatkozik. A nulla poena sine lege elve alapján analógia alkalmazásával a bűnszervezetben elkövetőkre ez a törvényi rendelkezés nem terjeszthető ki. Így bűnszervezetben elkövető terhelt vonatkozásában - a további törvényi feltételek megléte esetén - a Btk. 396. § (8) bekezdése alapján a büntetés korlátlan enyhítésének helye van.

[133] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a XIII. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. I. 539/2020.)