Új pszichoaktív anyaggal visszaélés tényállása

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés: 184. §  (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

  1. a) bűnszövetségben,
  2. b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
  3. c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad,

  1. a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
  2. b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

184/A. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

  1. a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad,
  2. b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
  3. c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot
  4. ca) kínál, átad,
  5. cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

  1. a) bűnszövetségben,
  2. b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

184/B. § (1) Aki

  1. a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
  2. b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

  1. a) üzletszerűen,
  2. b) bűnszövetségben,
  3. c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés

  1. a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
  2. b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztés.

184/C. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

  1. a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával
  2. aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
  3. ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
  4. b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
  5. ba) új pszichoaktív anyagot előállít,
  6. bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

  1. a) bűnszövetségben,
  2. b) üzletszerűen,
  3. c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés

  1. a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig,
  2. b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés.

184/D. § *  (1) A 184-184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.

Az új pszichotróp anyaggal visszaélés jogi tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekhez hasonlóan az emberi egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Az Btk. szigorúan bünteti a kábítószernek nem minősülő, pszichoaktív anyagokkal történő visszaéléseket is.

Az elmúlt években rendkívüli mértékben elszaporodott az olyan anyagoknak a fogyasztása,  amik nem minősülnek kábítószereknek. Ezeket a dizájner drogokat jellemzően a kábítószernek minősülő anyagok kémiai szerkezetének módosításával állítják elő. Ezek rendszerint viszonylag kis váltzoztatások, amelyek könnyedén és gyorsan elvégezhetőek anélkül, hogy az a szer hatásában lényeges változást okoznának.

A jogalkotó 2012. március 1-jétől vezette be a jogrendszerbe az új pszichoaktív szer fogalmát. Szükségessé vált tehát ezeknek a köztes, jogilag ugyan kábítószernek még nem minősített, de valószínűsíthetően a kábítószerekkel megegyező hatásmechanizmusú anyagoknak a jogi szabályozása.

Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekményi tényállását a Btk. 2014. január 1. napjától átalakította a kábítószerrel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények mintájára. A pszichoaktív anyaggal visszaélés tényállásainak egyes elkövetési magatartásait azonban a kábítószerrel elkövetett bűncselekményekhez képest alacsonyabb büntetési tételeket alkalmazva szankcionálja.

A pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetési tárgya

A bűncselekmény valamennyi tényállásában (184-184/C. §) meghatározott elkövetési tárgy az „új pszichoaktív anyag”, amelynek a fogalmát a Btk. 184/D. § (1) bekezdése alapján az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 37. pontja határozza meg. Eszerint új pszichoaktív anyag: olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint kábítószerek, és erre tekintettel azt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ilyen anyaggá minősítette.

A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. § 34. pontja szerint az új pszichoaktív anyag az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendeletben szereplő anyag vagy vegyületcsoport. A jogalkotó ezen anyagok, vegyületek sztereoizomerjeit és sóit (beleértve a sztereoizomerek sóit) is az új pszichoaktív anyagok közé sorolta, amennyiben azok léteznek, lezárva az apróbb változtatások révén történő elkövetés legális lehetőségét. Az elkövetési tárgy vizsgálata és annak a tényállásba való besorolhatósága minden esetben (vegyész) szakértői kérdés.

A pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetési magatartásai

A pszichoaktív anyaggal visszaélést a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekhez hasonlóan egyrészt forgalmazói típusú beszerző típusú cselekményekkel valamint fogyasztói típusú magatartásokkal is el lehet követni.

Forgalmazó típusú cselekmények (Btk. 184. §)

A bűncselekménynek a 184. §-ban meghatározott elkövetési magatartásait a forgalmazói típusú elkövetési tevékenységek alkotják; így a kínálás, az átadás, a forgalomba hozatal és a kereskedés, valamint az ezekhez szükséges anyagi eszközök szolgáltatása. Kínálás alatt más, konkrét személynek az elkövető birtokában tartott, vagy rendelkezése alatt álló pszichoaktív anyagnak az átvételére, megszerzésére való eredménytelen felhívását kell érteni. Ez történhet szóban és ráutaló magatartással is. Annak nincs jelentősége, hogy a pszichoaktív anyagot ingyen, vagy visszterhesen ajánlja fel az elkövető. Amennyiben a kínálás eredményes lesz, és a felhívott személy a pszichoaktív anyagot megszerzi, úgy ő a Btk. 184/B. §-a vagy a Btk. 184/C. §-a szerinti bűncselekményt, a kínáló pedig az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekményének az átadással, forgalomba hozatallal vagy kereskedéssel elkövetett változatát követi el.

Átadásnak az minősül, ha az elkövető a birtokában, illetve rendelkezése alatt tartott új pszichoaktív anyagot egy konkrét személy birtokába adja, aki azt saját maga akarja elfogyasztani. Amennyiben az átadás több személy részére történik, akkor a cselekmény a forgalomba hozatallal, vagy kereskedéssel elkövetettként értékelendő. Forgalomba hozatallal az követi el a bűncselekményt, aki a pszichoaktív anyagot – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több, esetleg meg nem határozható számú személynek juttatja. A forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban, neki adja át a pszichoaktív anyagot, de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy a megszerző maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövetőnek erre a szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – az átadott pszichoaktív anyag mennyiségéből is lehet következtetni. A forgalomba hozatal az azzal szükségszerűen együtt járó átadáson túlmenően magában foglalhat további résztevékenységeket is, mint például az eladók és a vevők felkutatását, ennek során közvetítők igénybevételét, az előzetes megbeszéléseket, a pszichoaktív anyag megtekintését, tárolását, szállítóeszközök biztosítását stb., vagyis minden olyan mozzanatot, amely azt célozza, hogy az új pszichoaktív anyag bekerüljön a kereskedelmi forgalomba. Az elkövetők által forgalmazásra szánt, de lefoglalás folytán forgalomba hozni nem sikerült pszichoaktív anyagra nézve nem a megszerzés vagy tartás elkövetési magatartása, hanem a forgalomba hozatal valósul meg, mivel a pszichoaktív anyag készletezése a forgalombahozatali magatartás részeként értékelendő, értelemszerűen kísérletként. A kereskedéssel elkövetés a forgalomba hozatalt is magában foglalja, de annál tágabb körű. Folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlődő adás-vételek által valósul meg, amelyek haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a pszichoaktív anyag eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a pszichoaktív anyagnak kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése, csomagolása, szállítása, elosztása stb., de megvalósulhat a pszichoaktív anyagnak birtoklása nélkül is, így közvetítői tevékenységgel is.

A törvény külön elkövetési magatartásként rendeli büntetni a bűncselekmény elkövetéséhez történő, tehát valamilyen másik, fentebb kifejtett elkövetési magatartáshoz kapcsolódóan megvalósuló anyagi eszközök szolgáltatását. Ez egy olyan sui generis (előkészületi-bűnsegédi jellegű) bűncselekmény, amely bármely másik elkövetési magatartáshoz kapcsolódhat. Ezért a Btk. 184. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője szükségszerűen más, mint a 184. § (1) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartást megvalósító személy. Anyagi eszköz az új pszichoaktív anyagon kívül elsősorban a pénz, de bármilyen értékkel bíró dolog lehet, amely révén a pszichoaktív anyaggal kereskedés pénzügyi hátterének biztosítását az elkövető megteremti, illetve megkönnyíti. Így pl. gépkocsi biztosítása, helyiség rendelkezésre bocsátása stb. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a cselekmény csekély mennyiségű új pszichoaktív anyag kínálatához vagy átadásához kapcsolódik.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának legalább eshetőlegesen ki kell terjednie az objektív tényállási elemekre, így arra, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag egy új pszichoaktív anyag vagy akár az is lehet. Nem kell azonban tisztában lennie a pszichoaktív anyag összetételével.

A bűncselekmény befejezett kínálás elkövetési magatartás esetén, amikor az erre vonatkozó felhívás eljut a címzetthez. Átadás esetén, amikor az új pszichoaktív anyag a más személy birtokába, rendelkezése alá kerül. Forgalomba hozatallal történő megvalósuláskor befejezett a bűncselekmény, amikor a pszichoaktív anyag bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a pszichoaktív anyaghoz más vagy mások is hozzájuthassanak, akkor is, ha még csak egy, további forgalmazó személy részére történt értékesítés. Kereskedéssel elkövetés esetén az elkövetési magatartás megállapíthatósága egyben a bűncselekmény befejezettségének a megállapítását is jelenti. Az anyagi eszközök szolgáltatásával való elkövetés az értékkel bíró dolognak a címzett általi birtokba juttatásával, rendelkezésre kerülésével válik befejezetté. Akkor is befejezett ez az elkövetés, ha az új pszichoaktív anyaggal visszaélés tettesének a cselekménye csak kísérleti szakaszba jutott.  Kísérlet valósul meg a kínálás esetén addig, amíg a felhívás nem jut el a címzetthez, átadással elkövetéskor a más személy birtokba juttatásának megkezdésekor, forgalomba hozatalkor pedig bármilyen, a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósításakor. A kereskedéssel elkövetési fordulatnak a kísérleti stádiuma kizárt. Az új pszichoaktív anyag kereskedés céljára megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Az anyagi eszközök szolgáltatása kísérletként is megvalósulhat a szolgáltatás megkezdésével, annak célba érkezéséig.

A törvény a bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli, kivéve az anyagi eszközök szolgáltatásával és a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyag kínálásával vagy átadásával megvalósuló bűncselekmény tekintetében. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetésére irányuló felhívás, ha nem tekinthető kínálásnak a bűncselekmény előkészületét valósítja meg. Ha az átadást kezdeményező felhívás a megszerző oldaláról történik, akkor az átadásra vállalkozás ugyancsak előkészületi magatartás, feltéve, hogy az nem folytatódik tettesi cselekményként átadással vagy forgalmazással. Ha az új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetőjének cselekménye csak előkészület, akkor az anyagi eszközök szolgáltatása mint a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása, maga is előkészületként értékelendő. Amennyiben viszont a legalább kísérleti szakaszba jutott új kábítószerrel visszaélés bűncselekményéhez kapcsolódó az előkészületi jellegű cselekmény az anyagi eszközök szolgáltatásával valósul meg, úgy az a Btk. 184. § (3) bekezdése szerint lehet büntetendő.

A bűncselekmény elkövetője tettesként (és részesként is) bárki lehet. A kereskedéssel elkövetés mindig tettesi (társtettesi) magatartás. Egyes minősítő körülmények megállapíthatóságához a tettesnek (társtettesnek) személyes kvalifikáltsággal (hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyi minőséggel) kell rendelkeznie, nem vonatkozik azonban ez a feltétel a részesekre.

A Btk. 184. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény minősített eseteit a (2) bekezdés tartalmazza. A hivatalos, illetve a közfeladatot ellátó személyek kizárólag akkor büntetendők a bűncselekmény minősített esete miatt, ha az új pszichoaktív anyaggal visszaélést e minőségük felhasználásával követik el. Minősítő körülményként értékel a törvény bizonyos elkövetési helyeken történő elkövetést. A bűncselekmény minősítő körülményeit mint „egyéb objektív ismérveket” az elkövető tudattartalmának, a szándékának át kell fognia.

Az enyhébben minősülő, privilegizált bűncselekmények körét a törvény a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra elkövetés alapján szabályozza, és kizárólag a kínálással, illetve átadással megvalósuló elkövetési magatartás esetén teszi lehetővé.  A Btk. 184-184/C. §-ai alkalmazásában az új pszichoaktív anyag akkor csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 2 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.

Forgalmazói típusú cselekmények 18. életévét be nem töltött személyekkel kapcsolatban

A forgalmazói típusú cselekmények tizennyolcadik életévét be nem töltött személy érintettsége mellett (és védett helyszínek) (Btk. 184/A. §)

A bűncselekménynek az itt meghatározott elkövetési magatartásait ugyancsak a forgalmazói típusú elkövetési tevékenységek; így a kínálás, az átadás, a forgalomba hozatal és a kereskedés alkotják, valamint az ezekhez szükséges anyagi eszközök szolgáltatása. Ezen fogalmakat illetően utalunk a Btk. 184. §-ánál írtakra.

A törvény a 184/A. §-ában szigorúbban rendeli büntetni az új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetőjét, ha a tizennyolcadik életévét betöltötte, és tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kínál vagy ad át, illetve ha ilyen személy felhasználásával hoz forgalomba új pszichoaktív anyagot vagy azzal kereskedik, illetve ezen bűncselekmények elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Az elkövetőnek legalább eshetőlegesen tudatában kell lennie annak, hogy akit felhasznál a tevékenysége során, az a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.

Ugyancsak szigorúbb szankciót rendel a törvény a bűncselekmény elkövetőjére, ha a tizennyolcadik életévét már betöltötte, és bizonyos kiemelt, fokozottan védett helyszíneken történik az elkövetés, vagyis az új pszichoaktív anyag kínálása, átadása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés, illetve ezen bűncselekmények elkövetéséhez anyagi eszköz szolgáltatása. Ezek a fokozottan védett helyszínek az oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épületek területe, illetve azok közvetlen környezete. A közvetlen környezet fogalma alatt a hétköznapi életszemlélet szerinti tartalmat kell érteni, így a körülötte lévő, területével határos utcákat, útszakaszt, járdát, parkolót stb. A fokozottan védett területen megvalósuló bűncselekmény esetén a konkrét passzív alany életkora irreleváns, akkor is megállapítható ez a minősítő körülmény, ha a tizennyolcadik életévét már betöltötte.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának legalább eshetőlegesen ki kell terjednie az objektív tényállási elemekre, így az elkövetés tárgyára, a felhasznált személy életkorára vagy az elkövetés helyére. Nem kell azonban tisztában lennie a pszichoaktív anyag összetételével, vagy a felhasznált személy pontos életkorával.

Büntetendő a bűncselekmény előkészülete [184/A. § (5) bek.] is, kivéve az anyagi eszközök szolgáltatásával és a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagnak kínálással és átadással megvalósuló bűncselekmény tekintetében.

A bűncselekmény elkövetője tettesként csak a tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet, részesként bárki.

A Btk. 184/A. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény minősített eseteit a (2) bekezdés tartalmazza.  A hivatalos, illetve a közfeladatot ellátó személyek kizárólag akkor büntetendők a bűncselekmény minősített esete miatt, ha az új pszichoaktív anyaggal visszaélést e minőségük felhasználásával követik el. A bűncselekmény minősítő körülményeit mint „egyéb objektív ismérveket” az elkövető tudattartalmának, a szándékának át kell fognia.

Az enyhébben minősülő, privilegizált bűncselekmények körét a törvény a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra elkövetés alapján szabályozza, és kizárólag a kínálással, illetve átadással megvalósuló elkövetési magatartás esetén teszi lehetővé.

Beszerző típusú, nem fogyasztói magatartások (Btk. 184/B. §)

A bűncselekmény elkövetési magatartásai az új pszichoaktív anyag előállítása, az ország területére behozatala, onnan kivitele, azon átszállítása, csekély mennyiséget meghaladó anyag esetén annak megszerzése illetve tartása, valamint mindezek elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatása (a nem fogyasztói jellegű beszerző típusú elkövetési magatartások).

Új pszichoaktív anyag előállításának olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye maga a fogyasztható anyag. A pszichoaktív anyagnak az ország területére behozatala, kivitele, átvitele a nemzetközi csempészet egy-egy részcselekményének a bűncselekménnyé nyilvánítását célozza. A csak fogyasztók szankcionálásának elkerülése végett az új pszichoaktív anyag megszerzése, tartása kizárólag akkor büntetendő, ha azt csekély mennyiséget meghaladó anyagra valósítják meg. Megszerzés alatt a pszichoaktív anyag birtokba vételét értjük. Ez lehet megegyezésen alapuló vagy egyoldalú, ingyenes vagy visszterhes, de létrejöhet jogellenes birtokbavétellel is. Lényegtelen, hogy saját maga vagy más részére történik, és az is, hogy mi lett később a pszichoaktív anyag sorsa. A pszichoaktív anyag tartása a megszerzéshez képest huzamosabb ideig tartó birtoklást feltételez. Lehetővé teszi a pszichoaktív anyag birtoklásának a büntetendőségét akkor is, ha a birtokállapot létrejötte tisztázatlan. Egyszerű nemtevéssel azonban nem valósulhat meg, feltételezi a pszichoaktív anyaggal való rendelkezést. Állapotbűncselekmény, amelynek jelentősége a bűncselekmény bevégzettségének és elévülésének megállapítása szempontjából van.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának legalább eshetőlegesen ki kell terjednie az objektív tényállási elemekre, így arra, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag egy új pszichoaktív anyag vagy akár az is lehet. Nem kell azonban tisztában lennie a pszichoaktív anyag összetételével.

A bűncselekmény befejezetté válik az új pszichoaktív anyag előállítása esetén, ha létrejön a már fogyasztható anyag; megszerzés elkövetési magatartás esetében pedig az új birtokállapot létrejöttével. Az ország területére való behozatalnak, az onnan való kivitelnek, az átszállításnak valamint a tartásnak fogalmilag kizárt a kísérlete, minthogy ezen magatartásokat szükségszerűen megelőzi a megszerzés mint elkövetési alakzat befejezetté válása, amelyhez képest az ahhoz kapcsolódó másik elkövetési magatartás kísérleti stádiuma önállóan már nem értékelhető. Az előállításnak és a megszerzésnek lehet kísérlete. Így előállítás esetén a fogyasztható anyagot közvetlenül eredményező tevékenység megkezdése, megszerzés esetén az ügylet megkötése vagy az elvétel megkezdése. Az anyagi eszközök szolgáltatásával való elkövetés az értékkel bíró dolognak a címzett általi birtokba juttatásával, rendelkezésre kerülésével válik befejezetté, a szolgáltatás megkezdésével, annak célba érkezéséig kísérlet valósul meg.

Az anyagi eszközök szolgáltatásában megvalósuló elkövetés kivételével a bűncselekmény előkészülete is büntetendő. Így a bűncselekmény előkészületeként kell értékelni előállítás esetében a már fogyasztható új pszichoaktív anyag létrehozását megelőző műveleteket, pl. az előállításhoz szükséges eszközök, nyersanyagok beszerzését.

A bűncselekmény elkövetője tettesként (és részesként is) bárki lehet. Egyes minősítő körülmények megállapíthatóságához a tettesnek személyes kvalifikáltsággal (hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyi minőséggel) kell rendelkeznie, nem vonatkozik azonban ez a feltétel a részesekre.

A Btk. 184/B. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény minősített eseteit a (2) bekezdés tartalmazza. A hivatalos, illetve a közfeladatot ellátó személyek kizárólag akkor büntetendők a bűncselekmény minősített esete miatt, ha az új pszichoaktív anyaggal visszaélést e minőségük felhasználásával követik el.

Az enyhébben minősülő, privilegizált bűncselekmények körét a törvény a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra elkövetés alapján szabályozza.

Beszerző típusú, nem fogyasztói magatartások 18. életéveét be nem töltött személy érintettsége mellett (Btk. 184/C. §)

Beszerző típusú, nem fogyasztói magatartások tizennyolcadik életévét be nem töltött személy érintettsége mellett (és védett helyszínek) (Btk. 184/C. §)

A bűncselekménynek az itt meghatározott elkövetési magatartásait ugyancsak a nem fogyasztói jellegű beszerző típusú elkövetési magatartások, így az új pszichoaktív anyag előállítása, az ország területére behozatala, onnan kivitele, azon átszállítása, csekély mennyiséget meghaladó anyag esetén annak megszerzése illetve tartása, valamint mindezek elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatása. Ezen fogalmakat illetően utalunk a Btk. 184/B. §-ánál, illetve az anyagi eszközök szolgáltatását illetően a Btk. 184. §-ánál írtakra.

A törvény a 184/C. §-ában szigorúbban rendeli büntetni az új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetőjét, ha a tizennyolcadik életévét betöltötte, és tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, csekély mennyiséget meghaladó ilyen anyagot megszerez vagy tart, továbbá ha a passzív alany életkorától függetlenül bizonyos fokozottan védett helyszíneken  új pszichoaktív anyagot előállít, csekély mennyiséget meghaladó ilyen anyagot megszerez vagy tart, illetve mindezen bűncselekmények elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Az elkövetőnek legalább eshetőlegesen tudatában kell lennie annak, hogy akit felhasznál a tevékenysége során, az a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának legalább eshetőlegesen ki kell terjednie az objektív tényállási elemekre, így az elkövetés tárgyára, a felhasznált személy életkorára vagy az elkövetés helyére. Nem kell azonban tisztában lennie a pszichoaktív anyag összetételével, vagy a felhasznált személy pontos életkorával.

Büntetendő a bűncselekmény előkészülete is, kivéve az anyagi eszközök szolgáltatásával és a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra vonatkozóan.

A bűncselekmény elkövetője tettesként (és társtettesként) csak a tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet, részesként bárki. Egyes minősítő körülmények megállapíthatóságához ugyanakkor a tettesnek (társtettesnek) további személyes kvalifikáltsággal; hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyi minőséggel kell rendelkeznie.

A Btk. 184/C. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény minősített eseteit a (2) bekezdés tartalmazza. A hivatalos, illetve a közfeladatot ellátó személyek kizárólag akkor büntetendők a bűncselekmény minősített esete miatt, ha az új pszichoaktív anyaggal visszaélést e minőségük felhasználásával követik el. A bűncselekmény minősítő körülményeit mint „egyéb objektív ismérveket” az elkövető tudattartalmának, a szándékának át kell fognia.

Az enyhébben minősülő, privilegizált bűncselekmények körét a törvény a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra történő elkövetés esetére teszi lehetővé. Súlyoz azonban arra tekintettel, hogy a bűncselekmény az alapesetben, vagy a minősített esetben írtak szerint valósult-e meg.

Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó alapvető szabályozást az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény tartalmazza. Az, hogy mely konkrét vegyületek vagy vegyületcsoportok minősülnek ilyen pszichoaktív szernek, a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. mellékletének C) fejezetéből derül ki, ez a lista tartalmazza az összes ilyennek minősített anyagot.

Kapcsolódó oldalak:

Kábítószer birtoklása

Kábítószer-kereskedelem

Kábítószer-prekurzorral visszaélés

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés

Kábítószer készítésének

Vissza

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés, büntetőügyvéd, védőügyvéd, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, kábítószer-kereskedelem,