Zaklatás a büntetőjogban

Kevesen tudják, de a zaklatás az egyik leggyakrabban elkövetett bűncselekmény Magyarországon. Csak az elmúlt évben több mint 6000 büntetőeljárást indítottak meg a hatóságok zaklatás elkövetésének megalapozott gyanújával. (Forrás: police.hu)

Ennek oka az lehet talán, hogy bizonyos élethelyzetekben igen könnyen bárki elkövetőjévé, vagy áldozatává válhat ennek a bűncselekménynek anélkül, hogy tisztában lenne azzal, hogy bűncselekmény történik. Tipikusan ilyen élethelyzet az, amikor egy hosszabb kapcsolat megromlik, az egyik fél szeretne véget vetni a kapcsolatnak, azonban a másik fél ezt nem tudja, vagy nem akarja elfogadni.

Ha ilyenkor az egyik fél a másik féllel annak akarata ellenére, rendszeresen megpróbálja felvenni a kapcsolatot – akár személyesen, akár telekommunikációs eszköz segítségével (telefon, Messenger, Skype, Viber, WhatsApp…) – könnyen bajba kerülhet. Ha ugyanis a másik fél (továbbiakban sértett) az arra nyitva álló határidőn belül feljelentést tesz (magánindítványt terjeszt elő), megindulhat a büntetőeljárás. A zaklatás magánindítványra üldözendő bűncselekmény, ami annyit tesz, hogy a hatóságok csak abban az esetben folytathatják le a büntetőeljárást, ha a sértett azt kívánja. A feljelentés megtételére (a magánindítvány előterjesztésére) a sértettnek 30 napja van.

Természetesen a zaklatást nem csak a fenti példában bemutatott magatartással lehet elkövetni. Léteznek más elkövetési formái is ennek a bűncselekménynek. Az alábbiakban a zaklatás törvényi tényállását, a zaklatás alapesetének és minősített eseteinek elkövetési magatartását valamint a magánindítvány fogalmát ismerheti meg.

Többet szeretne megtudni a zaklatásról?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

zaklatás btk szexuális zaklatás

Zaklatás a büntetőjogban – Lőrik Ügyvédi Iroda


A zaklatás Btk. szerinti tényállása

Zaklatás Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve

c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A zaklatás tényállásának magyarázata

Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el.

A zaklatás törvényi tényállása a magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét kívánja biztosítani.

A zaklató jellegű magatartásoknak a büntetőjog eszközével történő üldözése az Alkotmánybíróság ide vonatkozó 56/1994. (XI. 10.), illetve 8/1990. (IV. 23.) határozataira tekintettel vált szükségessé és indokolttá.

Az Alkotmánybíróság ugyanis kifejtette, hogy a magánszférához való jog az önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az Alkotmányban foglalt szempontok érvényesülését, vagyis azt, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze.

Az Alkotmánybíróság döntése az emberi méltósághoz való jog értelmezésén alapul és ezt a jogot az Alaptörvény minden ember vele született jogaként deklarálja. Ha a zaklató magatartás egyben garázdaságot is megvalósít, abban az esetben csak a garázdaság bűncselekményt kell megállapítani.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A zaklatás elkövetési magatartása mások rendszeres vagy tartós háborgatása, személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével való fenyegetése, ha az visszatérően ismétlődő cselekvés vagy állandó jellegű aktív magatartás.

Minden olyan magatartást felölel a háborgatás, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas.

A zaklatás minősített esetei

Súlyosabban büntetendő a zaklatás abban az esetben, ha az elkövető félelemkeltés céljából mást vagy reá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegeti meg, illetve annak a látszatát kelti, hogy a sértett vagy a hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény fog bekövetkezni.

Ugyancsak súlyosabban minősül a zaklatás, ha az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt, továbbá ha az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el azt.

Abban az esetben, ha a zaklatásnál súlyosabb bűncselekmény valósul meg, úgy ez utóbbi bűncselekmény megállapítására kerül sor.

Ha az elkövető félelemkeltés céljából azzal fenyeget meg komolyan mást, hogy rá vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényt nagy nyilvánosság elé tár, nem a zaklatás bűncselekményéért, hanem a veszélyes fenyegetés szabálysértéséért felel.

A magánindítvány (feljelentés)

A zaklatás magánindítványra üldözendő bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy a törvény bizonyos esetekben kivételt tesz a bűncselekmények hivatalból történő üldözésének elve alól és az egyébként általános feljelentés megtételére való jogosultságot korlátozza. Csak a sértett kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője is jogosult a feljelentés megtételére, ha pedig cselekvőképtelen, akkor a kizárólag a törvényes képviselő jogosult feljelentést tenni. Ha a sértett meghal, akkor hozzátartozója válik jogosulttá a feljelentés megtételére.

Be. 173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

A szexuális zaklatás

A zaklatás Btk-ban szereplő tényállása nem az úgynevezett szexuális zaklatás jelenségét szabályozza. A szexuális zaklatás elsősorban egy sajnálatos társadalmi jelenség, nem pedig egy bűncselekmény a Btk-ban. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a szexuális zaklatás során megvalósuljon egy vagy több bűncselekmény. A szexuális zaklatás során elsősorban a különböző emberi méltóság elleni, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények valósulhatnak meg (becsületsértés, zaklatás, szexuális visszaélés, szexuális erőszak, stb.).

A magyar jogban léteznek jogszabályok, melyek a szexuális zaklatás jelenségét szabályozzák, ilyen például az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye, vagy az Módosított Európai Szociális Karta.


Önnek büntetőjogi ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

szexualis-zaklatas

Zaklatás – Lőrik Ügyvédi iroda


Az emberi méltóságot sértő leggyakrabban elkövetett bűncselekmények

Rágalmazás

Becsületsértés

Magánlaksértés

Vissza

(forrás: www.magyarorszag.hu)