Amit zaklatásról tudni érdemes

A zaklatás az egyik leggyakrabban elkövetett bűncselekmény Magyarországon. Csak az elmúlt évben több mint 6000 büntetőeljárást indítottak meg a hatóságok e bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanújával. (Forrás: police.hu)

Annak ellenére, hogy ez az egyik leggyakrabban elkövetett bűncselekmény, mégis kevesen rendelkeznek pontos információkkal ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban. Talán ez az oka, hogy bizonyos élethelyzetekben szinte bárki igen könnyen elkövetőjévé, vagy áldozatává válhat a zaklatásnak.

Ha valaki zaklatás áldozatává válik, szükséges tudnia, hogy büntetőjogi értelemben mi minősül annak. Tudnia kell hogy mit tegyen, mit ne tegyen, kihez fordulhat segítségért, mi szükséges ahhoz, hogy meginduljon a büntetőeljárás. Szintén jó ha tudja, milyen büntetőjogi következményekkel jár majd a büntetőeljárás, milyen bizonyítékok elengedhetetlenek a bűncselekmény bizonyításához.

Többet szeretne megtudni a zaklatásról?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

zaklatás btk szexuális zaklatás

Zaklatás a büntetőjogban – Lőrik Ügyvédi Iroda


A hétköznapi értelemben vett zaklatás értelemben

A zaklatás hétköznapi értelemben vonatkozik minden háborgató, alkalmatlankodó, üldöző, nyaggató magatartásra. Tágabb kört ölel fel, mint a büntetőjogi értelemben vett zaklatás. A büntetőjog rendszere ugyanis a hétköznapi értelemben vett zaklató magatartásokat nem szabályozza. A mindennapi értelemben vett zaklatás megértését elősegíti, ah a szó szinonimáit számba vesszük. Zaklat: háborgat, piszkál, alkalmatlankodik, zavar, zargat, macerál, rászáll, szekíroz, vegzál, üldöz, ostromol, nem hagy békén, nyaggat, nyüstöl, gyötör…

Zaklatás a büntetőjogban

Azt, hogy a Btk. milyen magatartásokat nyilvánít bűncselekménynek, az alábbiakban ismerheti meg. Megismerheti a zaklatás tényállását a Btk-ban, valamint a tipikus elkövetési magatartásokat, alapesetet és a minősített eseteket is.

A zaklatás Btk. szerinti tényállása

Zaklatás Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve

c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetőjogi tényállás magyarázata

Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el. A törvényi tényállás a magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét kívánja biztosítani.

A zaklató jellegű magatartásoknak a büntetőjog eszközével történő üldözése az Alkotmánybíróság ide vonatkozó 56/1994. (XI. 10.), illetve 8/1990. (IV. 23.) határozataira tekintettel vált szükségessé és indokolttá.

Az Alkotmánybíróság szerint a magánszférához való jog az önmegvalósítás joga. A személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az Alkotmányban foglalt szempontok érvényesülését, vagyis azt, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze.

Az Alkotmánybíróság döntése az emberi méltósághoz való jog értelmezésén alapul. Ezt a jogot az Alaptörvény minden ember vele született jogaként deklarálja. Ha tehát a zaklató magatartás egyben például garázdaságot is megvalósít, abban az esetben csak a garázdaság bűncselekményt kell megállapítani.

Az alapeset, a háborgató zaklatás, Btk. 222. § (1) bekezdés

A legtipikusabban, leggyakrabban megvalósuló büntetőjogi értelemben is zaklatásnak minősülő magatartás. Emiatt annak elkövetője akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ezeknek a magatartásoknak a büntetendővé nyilvánítása azzal is magyarázható, hogy a jogalkotó ezzel kívánja megakadályozni azt, hogy a zaklató magatartás később tettlegességig, egyéb bűncselekmények elkövetéséig fajuljon. Az alapeset csak akkor büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A zaklatónak tehát háborgatnia kell a sértettet a tényállás megvalósulásához. A háborgatás pedig minden olyan magatartást felölel, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas.

A háborgatásnak pedig rendszeresnek vagy tartósnak kell lennie a tényállás megvalósításához. A rendszeresség és a tartósság követelményét minden esetben vizsgálja a hatóság. A magatartásnak tehát visszatérően ismétlődőnek vagy állandó jellegű aktív magatartásnak kell lennie. Ha a sértett a felé intézett telefonhívások egy részét fogadja, a neki küldött üzenetek egy részére válaszol, úgy a zaklatás megvalósulása szempontjából a fogadott hívásokat, illetve a megválaszolt üzeneteket nem lehet figyelembe venni.

Szintén szükséges tényállási elem, hogy az elkövető a zaklató magatartást abból a célból kövesse el, hogy a sértett megfélemlítése vagy magánéletébe, mindennapi életvitelébe beavatkozzon. A zaklatás azonban eredményt nem tartalmaz. Nem szükséges tehát, hogy a sértettben ténylegesen félelem keletkezzen, magánélete vagy mindennapi életvitele megváltozzon. A tényállás megvalósulásához elegendő, ha az elkövető magatartása erre alkalmas. (Forrás: Jogesetek Magyarázata 2016/4. – Büntetőjog, Monori Zsuzsanna Éva : A Kúria határozata a zaklatás bűncselekményéről)

Abban az esetben, ha a zaklatásnál súlyosabb bűncselekmény valósul meg, úgy csak a súlyosabb bűncselekmény megállapítására kerül sor.

Minősített esetek, Btk. 222. § (2), (3) bekezdés

Súlyosabban, – akár kettő vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel is – büntetendő magatartások a zaklatás minősített esetei. A zaklatást el lehet ugyanis követni azzal is, ha a sértettet, esetleg hozzátartozóját súlyosan megfenyegetik. Ha egy vita elfajul és annak során félelemkeltés céljából az egyik fél azt mondja a másiknak, hogy “megöllek”, vagy “megölöm a lányodat”, a zaklatás minősített esetéért – Btk. 222. § (2) bekezdés a) pont – kell majd felelnie. Ha az elkövető félelemkeltés céljából azzal fenyeget meg komolyan mást, hogy rá vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényt nagy nyilvánosság elé tár, nem a zaklatás bűncselekményéért, hanem a veszélyes fenyegetés szabálysértéséért felel.

A zaklatás minősített esetéért felel az elkövető akkor is, ha azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét, egészségét sértő esemény következik be – Btk. 222. §. (2) bekezdés b) pont. Ez az elkövetési forma megvalósulhat akár azáltal is, hogy egy hintőport tartalmazó borítékot küld valaki a sértettnek, hogy az azt higgye, mérget kapott.

Tovább differenciálódik a bűncselekmény az elkövető és a sértett viszonya alapján is. Súlyosabban minősül a zaklatás, ha az elkövető jelenlegi vagy volt házastársa és élettársa, esetleg nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés a), b) pontok. Szintén minősítő körülmény, ha az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el a cselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés c) pont.

Milyen következményekkel járhat a zaklatás

A zaklató magatartás általában nem marad következmények nélkül. Hatással van a zaklatás áldozatára illetve az elkövető személyére egyaránt. Attól függően, hogy bűncselekményt is megvalósul-e, indul-e büntetőeljárás, számolni lehet büntetőjogi következményekkel is.

A zaklatás nem büntetőjogi hatása

A zaklatás következményekkel jár a sértett mindennapi életvitelére. Az ilyen magatartás sérti az áldozat legtágabb értelemben vett magánszféráját, emberi méltóságát. Elkövetője a megalázottság, a szégyen érzetét kelti áldozatában. A zaklató magatartása áldozatát zavarja a mindennapi életének vitelében, őt félelemben, bizonytalanságban, szorongásban tartva. A zaklatás alááshatja a sértett önbizalmát, visszavetheti teljesítményét, szélsőséges esetben akár viselkedési zavarokat is okozhat.

A zaklatás büntetőjogi következményei

Akivel szemben a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő és annak elkövetését bizonyítékokkal alá is lehet támasztani (sértett vallomása, hangfelvételek, telefonból kimentett adatok, e-mailek, az interneten fellelhető adatok…) megindul a büntetőeljárás. Ha a gyanú meghatározott személyre irányul, azt feltehetőleg előbb-utóbb meg fogják gyanúsítani a hatóságok a bűncselekmény elkövetésével, majd lefolytatják vele szemben a büntetőeljárást. Ha a büntetőeljárás végére bebizonyosodik hogy a terhelt elkövette a terhére rótt bűncselekményt, bűnösnek mondják ki és büntetést vagy intézkedést alkalmaz vele szemben a bíróság. A büntetés mértékét a bíróság pedig az eset összes körülményének a figyelembevételével állapítja meg.

Mit tegyen és mit ne tegyen az, akit zaklatnak

  • Ne válaszoljon, ne írjon vissza, ne fogadja a hívását, ne hívja vissza, ne keresse… (amennyiben a sértett a kapcsolatfelvételi kísérleteket fogadja, a kapcsolatfelvételt viszonozza, kölcsönössé teszi, az azt eredményezheti, hogy a cselekmény esetleg nem lesz tényállásszerű)
  • Online teendők: Az online zaklatással szemben az adott platformtól függően más a teendő, ha egy felhasználó, vagy az általa közzétett fénykép, video, snap, story, tweet, hirdetés, komment, megjegyzés, hashtag, üzenet kifogásolható. Amennyiben bármilyen platformon (Facebook, YouTube, Instagram, Snapchat, Twitter, Viber) kifogásolható magatartást vagy tartalmat tapasztal, az alábbi weboldalon megtudhatja, hogy hogyan védheti meg magát online eszközökkel, hogyan védekezhet a zaklató magatartással szemben, hogyan tilthat le egy felhasználót, hogyan töröltethet egy kifogásolható tartalmat.
  • Offline teendők: Gyűjteni kell a bizonyítékokat. Amennyiben a zaklatás miatt büntetőeljárás indul, az elkövető felelősségre vonása csak abban az esetben történhet meg, ha elegendő bizonyíték áll a hatóságok rendelkezésére ahhoz, hogy felelősségét kétséget kizáró módon meg tudják állapítani. A sértett egyik legfontosabb feladata, hogy mindazokat a bizonyítékokat megőrizze, amelyek igazolhatják a bűncselekmény megtörténtét. A bizonyítékok jelentős része idővel elenyészik, megsemmisül. Érdemes ezért a technikai eszközökön fellelhető bizonyítékokról másolatot készíteni, a bűncselekmény elkövetését rögzíteni. Akár közjegyzőhöz is érdemes fordulni ténytanúsítás érdekében. A közjegyző abban tud segíteni, hogy a későbbi bizonyítás érdekében közokirati formában tanúsítja a jogi jelentőségű tényeket. Amennyiben a nyomozás során nem sikerül a hatóságnak elegendő bizonyítékot beszereznie, a büntetőeljárást meg kell szüntetnie.
  • Joghatályos magánindítvány, feljelentés megtétele a büntetőeljárás megindítása. Ha a jogsértő állapot megszüntetésére a sértett nem lát más lehetőséget, ezt az utat is igénybe lehet venni. A feljelentés megtételére (a magánindítvány előterjesztésére) a sértettnek 30 napja van, attól kezdve, hogy a sérelmet okozó fél a magatartást megvalósítja.
  • Kérjen szakszerű jogi segítséget! Ha büntetőeljárást szeretne indítani, illetve már folyamatban van a büntetőeljárás és többet szeretne megtudni jogi lehetőségeiről, célszerű szakszerű büntetőügyekkel foglalkozó ügyvéd segítségét igénybe venni.

Mit tegyenek és mit ne tegyenek azok a szülők, akik gyermekét zaklatják

  • Beszélgessenek a gyermekkel, lehetőség szerint minél többet, de semmiképpen sem számonkérő hangnemben. A gyermek érezze, hogy bármit őszintén megoszthat a szüleivel, hiszen nem elutasításban, hanem támogatásban lesz része, a szülők is segíteni fogják őt a megfelelő megoldás megtalálásában.
  • Hasznos lehet még, ha a passzív közönség tagjai közül − például a velük történő beszélgetések eredményeként − néhányan aktív támogatóvá válnak, legyenek ezek a személyek akár gyermekek akár felnőttek.
  • Nem megfelelő megoldás, ha a szülők töröltetik az adott közösségi oldalról a gyermek profilját, szintén nem tanácsos az sem, ha általánosságban tiltják el a gyermeket az internethasználattól. A gyerekeknek szintén joguk van a magánéletükhöz, és az előző tilalmak alkalmazásával többet árt, mint használ a szülő.
  • Feljelentés megtétele. A zaklatás magánindítványra üldözendő bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy a törvény bizonyos esetekben kivételt tesz a bűncselekmények hivatalból történő üldözésének elve alól és az egyébként általános feljelentés megtételére való jogosultságot korlátozza. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője is jogosult a feljelentés megtételére, ha pedig cselekvőképtelen, akkor a kizárólag a törvényes képviselő jogosult feljelentést tenni.

Mit tegyen és mit ne tegyen az, akit zaklatással gyanúsítanak

  • Szakítson meg minden fajta kapcsolatot a sértettel. (nehogy kényszerintézkedést alkalmazzanak a büntetőeljárásban…)
  • Mielőtt vallomást tesz, vegyen igénybe szakszerű jogi segítséget, kérje ki védőügyvéd tanácsát. Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, az esetleges büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogász segítségét.
  • Gyűjtse a bizonyítékokat.

Internetes zaklatás

A cyberbullying, internetes zaklatás, online zaklatás nem jogi kategória. Előfordulhat, de nem szükségszerű, hogy ezek a magatartások büntetőjogi értelemben is zaklatásnak minősüljenek.  Az internetes zaklatás elsősorban a gyermekeket érinti, az Unicef nem reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a gyermekek egyharmadát zaklatták már valamilyen online felületen. A közösségi médiában jelentősebb követői bázissal rendelkező felhasználók, a közszereplők és hírességek, vagy egyszerűen csak azok a felhasználók, akikre aktuálisan valamilyen médiafigyelem irányul, szintén nagyobb eséllyel válnak áldozattá.

A cyberbullying olyan online deviencia, amelynek során szándékosan és hosszabb ideig fejt ki valaki zaklató magatartást az interneten keresztül. A cyberbullying célja lehet a sértett megalázása, fenyegetése, nevetségessé tétele, kiközösítése, lejáratása esetleg negatív színben feltüntetése. Ide sorolható továbbá a flaming, harassment, denignation, exclusion, impersonation, outing, sexting. A zaklatás lehet továbbá online vagy offline a fenyegetés irányát tekintve attól függően, hogy az áldozat online életére vagy az offline életére van-e hatással.

“Az internet nyújtotta kommunikációs lehetőségek különlegessége, hogy egyes kommunikációs módok (e-mail, chat) csak írásbeli alapúak, az észlelés, érzékelés más szenzorai nem kapnak szerepet. A társasági-társadalmi kontroll hiánya azt eredményezi, hogy a társasági szorongás, mint az agresszió egyik legjelentősebb gátja nem létezik. Ezért egyrészt bizonyos, a zaklatókra jellemző érzelmek, indulatok, vágyak – düh, féltékenység, elkeseredettség, birtoklási-irányítás vágy – vagy agresszió közvetlenül a zaklató célpontjára irányíthatók, másrészt a különböző fantáziák kialakulásának lehetőségével az áldozat a zaklató képzelődéseinek fókusza lehet.” (Szathmáry Zoltán: Az információs társadalom egyes devianciái)

Szexuális zaklatás

A zaklatás Btk-ban szereplő tényállása nem az úgynevezett szexuális zaklatás jelenségét szabályozza. A szexuális zaklatás elsősorban egy sajnálatos társadalmi jelenség, nem pedig egy bűncselekmény a Btk-ban. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a szexuális zaklatás során megvalósuljon egy vagy több bűncselekmény. A szexuális zaklatás során elsősorban a különböző emberi méltóság ellenia nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények valósulhatnak meg (becsületsértésszexuális visszaélésszexuális erőszak, stb.).

A magyar jogrendszerben a szexuális zaklatás jelenségét szabályozza az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye, illetve a Módosított Európai Szociális Karta.

A magánindítvány (feljelentés)

A zaklatás magánindítványra üldözendő bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy a törvény bizonyos esetekben kivételt tesz a bűncselekmények hivatalból történő üldözésének elve alól és az egyébként általános feljelentés megtételére való jogosultságot korlátozza. Csak a sértett kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője is jogosult a feljelentés megtételére, ha pedig cselekvőképtelen, akkor a kizárólag a törvényes képviselő jogosult feljelentést tenni. Ha a sértett meghal, akkor hozzátartozója válik jogosulttá a feljelentés megtételére.

Be. 173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.


Önnek büntetőjogi ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

szexualis-zaklatas

Zaklatás – Lőrik Ügyvédi iroda


Az emberi méltóságot sértő leggyakrabban elkövetett bűncselekmények

Rágalmazás

Becsületsértés

Magánlaksértés

Vissza

(forrás: www.magyarorszag.hu)