BH 2015.6.146

[1] Az F. Bíróság a 2008. június 18. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 166. § (1) bek., (2) bek. b) pont], 3 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. § (1) bek., (4) bek. b) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. § (1) bek., (3) bek. a), c) pont], 13 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. § (1) bek., (3) bek. c) pont I., III. ford.], 4 rendbeli társtettesként - 1 esetben folytatólagosan, 1 esetben kísérletként - elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 313/C. § (1) bek. b) pont, (2) bek. a) és b) pont, (3) bek. b) pont], 2 rendbeli testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. § (1) bek., (2) bek., (4) bek. I. ford.], 2 rendbeli lopás bűntettében [korábbi Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. a), c), d) pont, (4) bek. b)1. pont], 5 rendbeli társtettesként elkövetett okirattal visszaélés vétségében [korábbi Btk. 277. § (1) bek.] és 14 rendbeli - 11 esetben társtettesként elkövetett - személyi szabadság megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 175. § (1) bek.].

[2] Ezért az I. r. terheltet - halmazati büntetésül - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábban 32 év utáni lehetőségéről, egy korábban kiszabott határozott tartamú szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról.

[3] A védelmi fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2009. március 25. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta az elsőfokú ítéletet.

[4] Az élet elleni bűncselekmény minősítésére és a kiszabott büntetésre nézve helybenhagyta.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontját megjelölve, az emberölés bűntetteként minősítés folytán törvénysértő életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés miatt, gondatlanságból elkövetett emberölés vétségeként minősítés és határozott tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében.

[6] Az I. r. terhelt indokai szerint

[7] - az adott cselekménye gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének és azzal bűnhalmazatban rablás bűntettének minősül,

[8] - ő úgy és azzal megegyező szándékkal járt el, mint egyébként az idős, védekezésre képtelen sértettek sérelmére elkövetett rablássorozat során, amikor több esetben megkötözték a sértettet, hogy minél később jusson az elkövetés a hatóság tudomására,

[9] - az adott esetben is az volt a szándéka, hogy a sértett mozgásának korlátozásával és a kendőnek a szájába tömésével megakadályozza, hogy távozásuk után a többlakásos házban azonnal segítséget tudjon hívni,

[10] - nem számolt a sértett halálának bekövetkeztével, mert a sértett orrnyílása szabadon maradt, az pedig köztudomású, hogy a légzés főként az orron át történik, és "talán tudat alatt kötöttem a két kendőt össze, pont azért, nehogy véletlenül a sértett a gombócot lenyelje",

[11] A törvénysértő minősítés folytán a büntetése is törvénysértő.

[12] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak látta.

[13] Maradéktalanul egyetértett az alapügyben eljárt bíróságok jogi értékelésével: helyes következtetést vontak az I. r. terhelt eshetőleges ölési szándékára, mivel a sértett szájának kendővel való betömése miatt reálisan számolnia kellett a légutak elzáródásával, azonban ebbe a következménybe belenyugodott.

[14] Az I. r. terhelt - felülvizsgálati eljárásban kirendelt - védője az észrevételében akként érvelt, hogy a több esetben azonos vagy hasonló módszerrel elkövetés és a légutak részleges elzárása nem feltétlenül alakítja ki a halálos eredmény képzetét.

[15] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[16] A Kúria előrebocsátja, hogy osztotta az alapügyben eljárt bíróságok és a Legfőbb Ügyészség álláspontját a minősítés kérdésében.

[17] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának 1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.

[18] Az I. r. terhelt ezen felülvizsgálati okba illeszkedően sérelmezte az eshetőleges ölési szándékának a megállapítását.

[19] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, azaz nem nyitja meg a ténybeli sérelmezés lehetőségét.

[20] A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a következő tényeket tartalmazza:

[21] - 2003 nyarán a VII. r. terhelt megbízásából a II. és III. r. terhelt ismeretlen társukkal magukat az elektromos művek dolgozóinak kiadva már jártak a sértett lakásán, ahonnan különböző értéktárgyakat loptak el,

[22] - 2003 végén a II. r. terhelt felvetette az I. és II. r. terhelteknek, hogy az idős, egyedül élő 78 éves sértett lakásán még sok érték maradt, ezért oda vissza kellene menni,

[23] - a terheltek az eredeti terv szerint rablásra készültek,

[24] - 2004. január 5-én délelőtt a III. r. terhelt gépkocsival a helyszínre szállította az I. és II. r. terheltet,

[25] - a postásnak öltözött I. r. terhelt becsöngetett a sértett I. emeleti lakásába, miközben az álarcot és kesztyűt viselő II. r. terhelt az ajtó mellett meghúzódott,

[26] - az I. r. terhelt közölte a sértettel, hogy csomagja érkezett, majd a II. r. terhelt megragadta az ajtót nyitó sértett karjait, a lakásba tolta, a padlóra fektette, nyakánál fogva a földre nyomta, karjait leszorította, miközben az I. r. terhelt a magával vitt fáslival a sértettet a bokáinál és kezeit a háta mögött megkötözte, a szájába egy hat centiméter átmérőjű gömbbé gyűrt selyemkendőt tömött és azt egy másik kendővel szorosan átkötötte, amit a sértett tarkóján csomózott össze,

[27] - a sértett szájába tömött kendő a légutakat elzárta, a sértett legfeljebb öt percen belül megfulladt,

[28] - ezután az I. r. és II. r. terhelt a lakást átkutatták, a helyszínen talált bőröndbe csomagoltak közel kétmillió forint értékű különféle ingóságot, és elhagyták a sértetti lakást.

[29] Az elsőfokú bíróság továbbá - a tényállás indokolásából kitűnően - azt is tényként állapította meg, hogy az I. és II. r. terhelt a sértetti lakásban legalább 30 percig tartózkodott.

[30] Az elsőfokú bíróság a jogi értékelés körében kifejtette, hogy "alapfokú iskolai végzettséggel és a mindennapi élethez szükséges ismeretekkel rendelkező személyek is tudják, hogy a száj betömése - különösen olyan módon, ahogy azt a vádlottak tették - a légutak elzáródását okozhatja, mely halálhoz vezet", továbbá "(a) terheltek magatartásuk lehetséges következményeit intellektuális oldalon előre látták, amihez emocionálisan közömbösen viszonyultak, azaz abba belenyugodtak. Az emberölést tehát eshetőleges szándékkal valósították meg."

[31] A másodfokú bíróság is közismertnek tekintette, hogy a légutak tartós elzárása fulladáshoz vezethet, s ha olyan helyzetet teremtenek, amelyben a sértett fizikailag képtelen az elzárást okozó anyag eltávolítására, ez fokozottan igaz.

[32] A Kúria - miként a Legfőbb Ügyészség is - helytállónak értékelte az alapügyben eljárt bíróságok cselekményre vonatkozó minősítését.

[33] A korábbi Btk. 166. §-ának (1) bekezdése szerint emberölést követ el, aki mást megöl.

[34] Az emberölés bűntettének törvényi tényállása nem tartalmaz elkövetési magatartást, ekként ún. nyitott tényállás meghatározásával biztosítja az emberi élet messzemenő védelmét.

[35] A Kúria megerősíti, hogy a legalább hat centiméter átmérőjű gömbbé gyűrt selyemkendőnek - a bokáinál, és kezeinél a háta mögött megkötözött - sértett szájába tömése és annak egy másik kendővel szoros átkötése miatt köztudomás alapján szükségszerűen fel kellett merülnie az I. r. terhelt tudatában, hogy a magára hagyott sértett légutainak elzáródásával életét veszítheti.

[36] Az I. r. terhelt nem csupán a kendőt tömte a sértett szájába, hanem egy másik kendő szoros átkötésével is bebiztosította, hogy a sértett netán - a keze nem lévén szabad, kifújással, kiköpéssel vagy nyelvvel kilökéssel - megszabadulhasson a szájába tömött kendőtől.

[37] Az orrnyílás szabadon hagyásának pedig a sértett halála bekövetkezésében nincs semmiféle kihatása, ugyanis ha maga a szájba tömött gömbbé gyűrt kendő elzárja a légutakat, akkor nemcsak a szájon, hanem értelemszerűen az orron át történő légzés lehetősége is megszűnik.

[38] A sértett szájának betömése önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy az elkövető a sértett életére tör (rablás került megállapításra a BH 2005.128.I. szám alatt közreadott jogesetben), ám a sértett kezének és lábának összekötése, a szájának szoros átkötése és fejére zsák húzása, a zsák nyakhoz erősítése (BH 1999.488.); a sértett kezének és lábának összekötése, a szájának leragasztása alapja lehet az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölésnek, mert a levegőnyílások részleges elzáródásához társuló fulladás következtében a sértett meghalhat (EBH 2002.732.).

[39] A bordatörést is szenvedő sértett a cselekménysor elején és legfeljebb öt percen belül fulladás folytán meghalt. A terheltek azonban a sértettet a sorsára hagyva kutatták át a sértetti lakást és vették magukhoz a sértett értékeit, úgy, hogy a lakásban legalább fél óráig időztek.

[40] Mindezekre figyelemmel az I. r. terhelt előre látta a magatartásának lehetséges következményét, s abba belenyugodott (korábbi Btk. 13. § 2. ford.). Az I. r. terhelt közömbösséget tanúsított aziránt, hogy a sértett életben marad, avagy életét veszíti.

[41] A minősítés törvényes voltára tekintettel a büntetés kérdése nem vizsgálható.

[42] Ezért a Kúria - a Be. 424. §-a (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdése 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben eljárva - az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.219/2014.)