BH 2017.11.357

II. A társtettesség megállapításának nem feltétele, hogy az ölési cselekményben részt vevők egyaránt halálos eredményt közvetlenül előidéző magatartást fejtsenek ki. Társtettes az is, aki felismerve társa szándékát, vele akarategységben, egymás tevékenységét kölcsönösen kiegészítve vesz részt a bűncselekmény elkövetésében, vagyis társtettesként felelnek az elkövetők az eredményért, ha a sértettet egymás tevékenységéről tudva, akarategységben, közösen bántalmazzák. Nincs jelentősége, hogy a több elkövető közül a súlyos sérülést ténylegesen ki okozta, a bekövetkezett eredményre figyelemmel kell büntetőjogi felelősségüket megállapítani [Btk. 13. § (3) bek.].

[1] A törvényszék a 2015. november 27-én kelt ítéletével és az ítélőtábla a 2016. július 8-án jogerős végzésével a terheltet a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének kísérlete miatt 9 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] Az ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[3] A felülvizsgálati indítvány szerint az alapügyben eljárt bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek, ugyanis a helyszínen tartózkodó személyek közül senki nem ismerte fel a terheltet, következésképpen a bíróságok "a hiányzó láncszemeket szubjektív tartalommal töltötték ki, mellőzve a szükséges indokolási kötelezettséget".

[4] A felülvizsgálati indítvány szerint az alapügyben eljárt bíróságok tévesen értelmezték a Kúria 3/2013. BJE határozatát, ugyanis az alanyi és a tárgyi tényezők mérlegelése alapján az állapítható meg, hogy a terhelt cselekménye nem emberölés bűntette kísérletének, hanem életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősülhet, mivel az elkövetők tudatában fel sem merülhetett a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége.

[5] Mindezekre figyelemmel a védő a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pont alapján az alapügyben hozott határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan a minősítés megváltoztatását és a büntetés enyhítését indítványozta.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[7] A Kúria az ügyben a Be. 420. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta, egyben kiegészítette azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítélete felderítetlen a tekintetben, hogy a támadó eszköz milyen anyagból készült, és mivel több elkövető volt, pontosan ki volt az, aki a sértettet ütlegelte; míg a Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratával egyezően szólalt fel.

[8] A terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[9] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

[10] A felülvizsgálati eljárásban a bíróság által jogerősen megállapított tényállás az irányadó, az indítványban felvetett jogkérdések - mint a cselekmény helyes minősítése - is kizárólag ennek alapján válaszolhatók meg.

[11] Jelen tényállás szerint a létszám- és fizikai fölényben lévő elkövetők (a terhelt és két társa) baseballütővel rajtaütésszerűen támadtak rá az ittas állapotban lévő, gyógyszerek hatása alatt álló sértettre, és legalább négy nagy erejű, célzott ütést mértek a fejére. A bántalmazás következtében a sértett többszörös koponyacsonttörést, állkapocscsont-törést és bal oldali halántéklebeny zúzódásával járó kétoldali keményburok alatti vérzést szenvedett el. Közvetlenül életveszélyes állapotát a szakszerű idegsebészeti beavatkozás szüntette meg. Jobb oldali végtagbénulása, beszédzavara és személyiségváltozása miatt nála maradandó fogyatékosság alakult ki.

[12] A védő téves jogi álláspontot foglalt el.

[13] A felülvizsgálati indítvány, bár helyesen hivatkozott az élet és testi épség fokozott büntetőjogi védelmében megjelent 3/2013. BJE határozatra, az alanyi és tárgyi tényezőket nem együttesen, hanem önmagukban, a cselekmény minősítése szempontjából, szelektíven vizsgálta.

[14] A bíróságokra kötelező jogegységi határozat önkényes magyarázata a védő jogértelmezési tévedéséhez vezetett.

[15] A Kúria jogegységi határozata az emberölés bűntettének tárgyi tényezőivel foglalkozó I. A) pontjában rámutatott, hogy az emberi testnek vannak olyan részei, amelyek önmagukban életfontosságú szervek, vagy ilyeneket tartalmaznak, és ilyennek minősül a fej, illetve nyak is. Az ezeket ért támadások általában a sértett azonnali vagy rövid idő alatt bekövetkező, esetleg csak műtéti úton elhárítható halálához vezethetnek.

[16] Az alanyi tényezők köréből kiemelést érdemel, hogy az elkövetéskori konkrét tudattartalomra vonható következtetés a legkülönbözőbb indítóokokból, amilyenek pl. a félelem, a szégyenérzet, az elkeseredettség, vagy a harag, bosszú, avagy megtorlás stb. Mindenkor lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat tisztázása és bizonyítása, amelynek az elsőfokú bíróság messzemenően eleget tett.

[17] A másodfokú bíróság által helyesen kiegészített tényállásból egyértelmű következtetést lehet vonni a terheltek cselekményének indítékára, és az elkövetéskori tudattartalmára.

[18] Az elkövető kijelentéseinek ugyancsak jelentőségük lehet az elkövetéskor fennállott szándék megállapításánál, különösen akkor, ha ezen kijelentések adekvátak a későbbi elkövetési magatartással.

[19] Kétségtelen, miként ezt a jogegységi határozat is tartalmazza, hogy ezek a kijelentések gyakran az elkövetést megelőző indulati állapotban is elhangozhatnak, azonban a szándékra utaló kijelentések komolyságára kell következtetni, ha azok megfelelnek a kijelentés után - vagy közben - tanúsított magatartásnak.

[20] A védő a nyilvános ülésen arra is hivatkozott, hogy sem az ütő anyaga, sem az elkövetők pontos létszáma, sem cselekvőségük nem lett felderítve, azonban ez felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, ugyanis ez a bűnösséget megállapító ítélet megalapozottságának törvényben meg nem engedett támadása.

[21] A Kúria a teljesség kedvéért rámutat, hogy a minősítés szempontjából nem elsődlegesen a baseballütő anyagának, hanem az erőkifejtésnek és az okozott sérüléseknek van meghatározó jelentősége, másrészt a társtettesség megállapításának nem feltétele, hogy az ölési cselekményben részt vevők egyaránt halálos eredményt közvetlenül előidéző magatartást fejtsenek ki. Társtettes az is, aki felismerve társa szándékát, vele akarategységben, egymás tevékenységét kölcsönösen kiegészítve vesz részt a bűncselekmény elkövetésében, vagyis társtettesként felelnek az elkövetők az eredményért, ha a sértettet egymás tevékenységéről tudva akarategységben közösen bántalmazzák. Nincs jelentősége, hogy a több elkövető közül a súlyos sérülést ténylegesen ki okozta, a bekövetkezett eredményre figyelemmel kell büntetőjogi felelősségüket megállapítani.

[22] Mindezekre figyelemmel az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül, törvényesen minősítették a terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének, következésképpen a törvényes keretek között kiszabott büntetés vizsgálatára sincs törvényes lehetőség.

[23] A felülvizsgálati indítvány arra is hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüket nem teljesítették.

[24] Kétségtelen, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[25] Az is tény, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontja szerint hatályon kívül kell helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kell utasítani, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében, a) az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy b) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

[26] A felülvizsgálati indítvány azonban ezzel kapcsolatos jogi érveket nem sorakoztatott fel, nem jelölte meg, hogy mennyiben nem teljesült az indokolási kötelezettség, és arról pedig még szót sem ejtett, hogy miben mutatható ki a rendelkező rész és az indokolás ellentéte, ugyanis ezekre nem lehet indok a védő azon kifogása, amely szerint "a vádlott védekezésének elvetése, a helyszínen jelen lévő tanúk viszonya a vádlotthoz, a telefonhívások, végezetül a motívumok feltárásával a korábban eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek teljes egészében nem tettek eleget".

[27] Az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor képez feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, ha az oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg, hogy a bíróság a döntését mire alapította.

[28] Az indokolási kötelezettség elmulasztására alapított felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azon adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróságnak milyen mulasztása eredményezte az ítélet felülbírálatra alkalmatlanságát. Ennek hiánya esetén a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt (EBH 2007.1596.).

[29] Jelen felülvizsgálati indítványban azonban erre nem került sor, másrészt a bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása.

[30] Az indokolási kötelességnek az ítélet felülbírálatra alkalmatlanságát eredményező nagymértékű elmulasztása nem állapítható meg, ha a bíróság a terhelt tagadásával szemben a tényállás megállapításának az indokairól a bizonyítékok mérlegelése körében kellő részletességgel számot ad, következésképpen a felülvizsgálat ezzel kapcsolatosan törvényben kizárt.

[31] Mindezekre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 426. § alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. III. 430/2017.)