BH 2021.7.189

A terhelt részéről a rendkívül nagy számú és több nagy erejű szúrás, a nagyszámú sérülés okozása, melyek elszenvedése közepette a sértett az életéért küzdött, kétségkívül a rendkívüli embertelenséget, gátlástalanságot jelentette, a sértettnek pedig az átlagosat meghaladó testi és lelki gyötrelmet okozott.

E minősítő körülmény esetében nem csupán a fizikai ráhatással járó fájdalomérzetnek van jelentősége, hanem annak a lelkiállapotnak is, amibe az elkövetés folytán a sértett került. Nyilvánvaló többletgyötrelmet jelent az olyan elkövetési magatartás, ami elsöprő ereje, szakadatlansága folytán teljes reménytelenségbe űzi a sértettet, aki így saját halála szörnyűségét nemcsak fizikailag szenvedi el, hanem azt át is éli [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 166. § (1) bek., (2) bek. d) pont].

[1] A törvényszék a 2012. április 16. napján kihirdetett ítéletével a terheltet emberölés bűntette [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 166. § (1) bek., (2) bek. b) pont és d) pont] miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadság legkorábbi időpontját 30 évben határozta meg. Egyben a terhelttel szemben 50 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A folytatólagosan elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette [korábbi Btk. 313/C. § (1) bek. b) pont, (3) bek. b) pont] miatt indított büntetőeljárást megszüntette. Rendelkezett a járulékos kérdésekről.

[2] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2012. október 3. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vagyonelkobzást 12 000 forintra mérsékelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet a járulékos kérdésekben történő részbeni megváltoztatása mellett helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, álláspontja szerint a bíróság törvénysértően minősítette a bűncselekményt. Kifejtette, hogy nem az értékek megszerzése miatt ment a sértetthez, illetve az orvosszakértő véleménye alapján az első két szúrást követően (amely a tüdőt, illetve a szívet érte) a sértett legfeljebb 1 percen belül elhalálozott. Ezért téves a nyereségvágy és a különös kegyetlenség megállapítása a terhére, a cselekmény minősítése helyesen emberölés bűntettének alapesete. Kifejtette továbbá azt is, hogy a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 24. életévét, azaz fiatal felnőtt volt, így a vele szemben kiszabható büntetés maximum 20 év.

[4] Mindezek alapján a kiszabott büntetést eltúlzottan súlyosnak tartotta.

[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a jogerős tényállás alapján az eljárt bíróságok törvényesen minősítették a cselekményt. A sérülések nagy száma, súlya és jellege, a véghezvitel módja a sértettnek rendkívül nagy fájdalmat, kínt, gyötrelmet, szenvedést okozott, ezért a különös kegyetlenséggel elkövetés megállapítása nem vitatható. A terhelt azon hivatkozása pedig, hogy nem az értékek elvétele miatt ment a sértetthez, a jogerős ítéleti tényállás törvény szerint tilalmazott támadásának minősül. A tényállás mindazon tényeket tartalmazza, amelyek alapján a nyereségvágyból történt elkövetésre vonható megalapozott következtetés, ezért e minősítő körülmény megállapítása is törvényes.

[6] A terhelt fiatal felnőtt korát a bíróságok enyhítő körülményként értékelték, a büntetéskiszabás emiatti sérelmezése nem felülvizsgálati ok.

[7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn.

[8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[11] A terhelt törvénysértőnek tartotta a bűncselekmény minősítését, eltúlzottan súlyosnak a kiszabott büntetést, indítványában emberölés bűntette alapesetének megállapítását, és az ennek megfelelő büntetéskiszabást kérelmezte.

[12] A terhelt azonban az eltérő minősítésre vonatkozó álláspontját részben az ítéleti tényállástól eltérve, a bizonyítékok másként értékelésére alapította. E körben az indítvány indokai szerint a bíróságok bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadta eltérő tényállás megállapítását célozva.

[13] A felülvizsgálati indítványban azonban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[14] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Következésképpen a felülvizsgálat ezen részében törvényben kizárt.

[15] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki.

[16] Az indítvány szerint téves az ölési cselekmény nyereségvágyból, illetve különös kegyetlenséggel elkövetettkénti minősítése.

[17] A terhelt érvelésével szemben az eljárt bíróságok törvényesen minősítették a cselekményt minősített emberölés bűntettének.

[18] A felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás lényege a következő.

- A terhelt 2010. május 8. napján 20 óra 30 perc körüli időben ígéretet tett a barátjának, hogy a felé fennálló tartozását még aznap éjfél körüli időben kifizeti.

- A terhelt ezt követően 21 óra 45 perc körüli időben elment a sértetthez, aki a lakásába beengedte.

- A terhelt a lakásban magához vett egy 17 cm pengehosszúságú kést és nagy erővel hasba szúrta a sértettet, aki a szúrás következtében megrogyott, mindkét kezével megfogta a terhelt kést tartó kezét, ezért a terhelt bal könyökkel három alkalommal fejen ütötte.

- A sértett az ütések hatására elengedte a terhelt kezét, aki ezt követően a késsel, többször, nagy erővel, testszerte megszúrta a sértettet, legkevesebb 21 alkalommal a fej, a nyak, a váll, a mellkas, a has és a hát területén.

- A szúrások következtében földre esett és üvöltő sértettre rátérdelt és azért, hogy elhallgattassa, a kést legalább háromszor oda-vissza húzva, a bal oldalán elvágta a nyakát.

- A sértett által elszenvedett sérülések nem voltak az élettel összeegyeztethetőek, az idejekorán érkező orvosi segítség sem mentette volna meg az életét, a halál közvetlen oka a szív sérülése miatt kialakult heveny elvérzéses sokk volt. A sértett halála 5-7 perc alatt következhetett be.

- A terhelt a sértett holttestét egy fagyasztóládába rejtette el és a bűncselekmény nyomait megpróbálta eltüntetni.

- A terhelt a cselekményt a sértett értékeinek megszerzése érdekében követte el, a házban kutatást végzett és különböző értékeket vett magához, majd a sértett személygépkocsijával elhajtott a helyszínről.

- A terhelt a magával vitt tárgyak közül 2 darab GPS-t értékesített, a gépkocsit megpróbálta eladni, a sértett bankkártyájáról saját és ismerősei telefonkártyáit feltöltötte.

[19] Az emberölés akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. A jogerős tényállás világosan és egyértelműen tartalmazza, hogy a terheltet a cselekmény elkövetésében a sértett értékeinek megszerzése motiválta, és az elkövetés ezen indokának megfelelően a sértett értékeit az ölési cselekményt követően megszerezte és a hasznot realizálta, illetve realizálni törekedett.

[20] Ekként az emberölés bűntettének nyereségvágyból elkövetettkénti minősítése törvényes.

[21] A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók. A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó szenvedéssel járó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghez vitt ölési cselekmények vonhatók.

[22] Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapítható meg, ezekből általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére.

[23] Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Az elkövető ezzel kapcsolatos tudattartalmára a sérülések számából, a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés.

[24] Ehhez képest az emberölés akkor minősül különös kegyetlen módon elkövetettnek, ha a cselekmény végrehajtása az élet kioltásához rendszerint szükséges kegyetlenséget meghaladó, rendkívüli embertelenséggel történik, és a cselekmény a sértettnek olyan testi szenvedést vagy lelki gyötrelmet okoz, amely az ember életének kioltásával általában együtt járó szenvedést, gyötrelmet is lényegesen meghaladja. Az ölés módjának kell különös fokban kegyetlennek lennie. Adott esetben annak sincs jelentősége, hogy a sértett eszméletlensége folytán ténylegesen elviselte a fájdalomérzést.

[25] Jelen esetben azonban a jogerős tényállás azt is egyértelműen tartalmazza, hogy a sértett milyen rendkívüli fájdalmat, testi szenvedést élt át, amely miatt, az elhallgattatása érdekében vágta el a terhelt a sértett nyakát. Mindemellett a terhelt részéről a rendkívül nagyszámú és több nagy erejű szúrás, a nagyszámú sérülés okozása, melyek elszenvedése közepette a sértett az életéért küzdött, kétségkívül a rendkívüli embertelenséget, gátlástalanságot jelentette, a sértettnek pedig az átlagosat meghaladó testi és lelki gyötrelmet okozott.

[26] E minősítő körülmény esetében nem csupán a fizikai ráhatással járó fájdalomérzetnek van jelentősége, hanem annak a lelkiállapotnak is, amibe az elkövetés folytán a sértett került. Nyilvánvaló többletgyötrelmet jelent az olyan elkövetési magatartás, ami elsöprő ereje, szakadatlansága folytán teljes reménytelenségbe űzi a sértettet, aki így saját halála szörnyűségét nem csak fizikailag szenvedi el, hanem azt át is éli (3/2013. BJE II/4.; EBH 2013.B7.).

[27] Jelen ügyben ez történt, az elsőfokú ítélet indokolása mindezt részletesen tartalmazza. Ekként a terhelt cselekményének különös kegyetlenséggel elkövetettként való minősítése is törvényes.

[28] A terhelt hivatkozott arra is, hogy fiatal felnőtt elkövetőként vele szemben maximum 20 év szabadságvesztés-büntetés szabható ki.

[29] Ez az álláspont téves.

[30] A minősített emberölés bűntette a cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor, valamint a jelenleg hatályos Btk. szerint is vagylagosan életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

[31] Változatlan az a törvényi rendelkezés is, hogy életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Miként az is változatlan, hogy amennyiben a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, és az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, annak legkorábbi időpontját legalább harminc évben határozza meg.

[32] Jelen ügyben erről van szó.

[33] Mindezt az elsőfokú ítélet jogi indokolása a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően tartalmazza.

[34] A helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig megfelel a büntető anyagi jog szabályainak.

[35] A terhelt fiatal felnőtt kora enyhítő körülmény, melyet a bíróságok értékeltek.

[36] A büntetéskiszabás pedig felülvizsgálat tárgyát önmagában nem képezheti, így az sem, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során a súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszi figyelembe. Az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységén kívül a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezheti, felülvizsgálatban az sem támadható.

[37] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. III. 363/2020.)