BH 2021.10.278

[1] A törvényszék a 2019. január 25. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki pénzmosás vétségében [Btk. 400. § (1) bek. b) pont II. ford.], ezért őt 1 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt tárgyakról és a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] Az ítélet ellen az ügyész által eltérő minősítés és a büntetés súlyosítása végett, valamint az I. r. terhelt és védője által elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2019. október 18. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az I. r. terhelt cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [Btk. 399. § (2) bek. a) pont] minősítette és a büntetését - melyet többszörös visszaesővel szemben kiszabottnak tekintett - 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra súlyosította, valamint 50 000 forint erejéig vele szemben vagyonelkobzást rendelt el. Megállapította, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható és megszüntette a kerületi bíróság ítéletével kiszabott 10 hónap szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot. Egyebekben az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta a törvényszék ítéletét.

[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt törvénysértőnek tartva bűnösségének megállapítását.

[4] Indokai szerint az elsőfokú bíróságnak bűncselekmény hiányában fel kellett volna mentenie őt az ellene emelt vád alól. Vitatta a másodfokú bíróság indokolásában foglaltakat, miszerint tudnia kellett a körülmények alapján a pénz bűnös eredetéről. Ez csupán feltételezés, a jogerős ítélet szerinti bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el és akkor állapítható meg, ha mindez kétséget kizáróan bizonyított. A törvényszék következtetéseit tévesnek tartotta és indítványozta az ítéletek hatályon kívül helyezését, illetve felmentését.

[5] A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a felülvizsgálati indítvány, amely tartalma alapján a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti felülvizsgálati okra hivatkozik, nem alapos.

[6] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható, azt a bizonyítékok téves értékelésére hivatkozva sem lehet kifogásolni.

[7] A terhelt büntetőjogi felelősségét illetően az eljárt bíróságok helytálló következtetést vontak le. A másodfokú bíróság pedig helyesen indokolta, hogy az I. r. terheltben fel kellett merülnie, hogy a folyószámlára utalt pénz bűncselekményből származik és arra is helyesen következtetett, hogy az I. r. terhelt legalábbis ebbe belenyugodva cselekedett. A gondatlan alakzat akkor állapítható meg, ha a körülményekből nem lehetett volna ilyen következtetést levonni.

[8] Kiemelte, hogy már önmagában az, hogy egy ismeretlen személy vállalkozói bevételét - folyószámláira bejegyzett inkasszóra hivatkozva - a terhelt és társai által megnyitott bankszámlára utaltatja, felveti, hogy a pénzösszegek büntetendő cselekménnyel (például költségvetési csalással) állnak összefüggésben. Ennél nagyobb jelentőségű az ismeretlen személy által megszervezett konspiráció jellege: a terhelt és társai a saját nevükre regisztrált mobiltelefonokon tudtak a megbízójukkal kapcsolatba lépni. Erre kizárólag akkor lehetett szükség, ha a pénzösszegeket annak átutalói nem az ismeretlen személynek szánták, tehát azok nem az ismeretlen személyt illették meg és az ismeretlen személy el akarta kerülni, hogy az átutalást kezdeményezők előtt személye ismertté váljon. Ez pedig egyértelművé teszi, hogy a bankszámlára utalt pénzösszegek büntetendő cselekményből származnak.

[9] Nem értett egyet a Legfőbb Ügyészség a másodfokú bíróságnak a Btk. 402. § (2) bekezdésével összefüggésben kifejtettekkel, álláspontja szerint a lakossági folyószámláról történő pénzfelvétel is pénzügyi szolgáltatás igénybevétele.

[10] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (1) bekezdése alapján, a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a törvényszék és az ítélőtábla ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

[11] Az indítványra tett észrevételében az I. r. terhelt vitatta a tudattartalommal kapcsolatos érvelés helyességét. Az indítványában foglaltakat megismételve kifejtette, hogy egyenes szándék nem vezette, legfeljebb gondatlansága állapítható meg. Álláspontja szerint a lakossági folyószámláról történő pénzfelvétel nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.

[12] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi - nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[14] A felülvizsgálati indítványban azonban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.].

[15] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[16] Kétségtelen, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségét az anyagi jogi szabályok megsértésével állapították meg.

[17] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság az I. r. terhelt bűnösségének megállapításával.

[18] Az irányadó tényállás lényege a következő:

- Az állandó bejelentett munkahellyel, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, ténylegesen hajléktalan életmódot folytató I. r. terhelt 2017 júliusában B.-n a pályaudvar környékén találkozott egy számára ismeretlen, magát J. néven azonosító személlyel, aki építési vállalkozóként mutatkozott be, és bankszámlái inkasszálására hivatkozva a terhelt segítségét kívánta igénybe venni.

- Az eljárás során ismeretlenül maradt férfi és az

I. r. terhelt megállapodtak abban, hogy a terhelt több, szintén hajléktalan életmódot folytató személlyel együtt, az ismeretlenül maradt férfi által rendelkezésükre bocsátott mobiltelefon készülékeket saját nevükre aktiválják, majd azok hívószámainak megadása mellett saját nevükre különböző pénzintézeteknél bankszámlákat nyitnak. Ezután a számlákra érkezett pénzösszegeket felveszik és az eljárás során ismeretlenül maradt személy részére átadják. Mindezért az eljárás során ismeretlenül maradt személy a bankszámlára érkezett összeg 10%-át ígérte.

- Ezt követően az I. r. terhelt a még aktiválatlan mobiltelefonokat átvette és azokat a II. r. terhelttel,

B. J.-vel és H. T.-vel a saját nevükre regisztrálták.

- Az I. r. terhelt 2017. július 21. napján a saját nevére bankszámlát nyitott a K. Bankban, amelyhez elérhetőségként a saját nevére regisztrált telefonszámot adta meg.

- A II. r. terhelt - az I. r. terhelttel történt megállapodását követően - 2017. július 21. napján az F. Banknál saját nevére bankszámlát nyitott, amelyhez azonban elérhetőségként az I. r. terhelt használatában lévő telefonszámot adta meg. Ezt követően a bankszámlához kiállított bankkártyát az I. r. terheltnek átadta, aki ezért a II. r. terheltnek 25 000 forintot adott.

- A terheltek megállapodtak abban, hogy amennyiben az I. r. terhelt használatában lévő mobiltelefonra értesítés érkezik arról, hogy a számlára készpénz érkezett és annak felvételére lesz szükség, I. r. terhelt értesítésére azt a II. r. terhelt végrehajtja.

- B. J. 2017. július 20. napján, míg H. T. 2017. július 28. napján az R. Banknál bankszámlát nyitott, melyekhez elérhetőségként, a saját nevükre regisztrált telefonszámokat adták meg.

- A bankszámlák megnyitását - és ezzel összefüggésben a SIM-kártyák aktiválását - követően az I. r. terhelt átadta az eljárás során ismeretlenül maradt személy részére az általa és társai által aktivált mobiltelefonokat, valamint a megnyitott bankszámlákhoz tartozó iratokat és bankkártyákat.

- Az I. r. terhelt az eljárás során ismeretlenül maradt személlyel először H. T. nevére regisztrált, majd N. R. nevére regisztrált telefonszámon tartotta a kapcsolatot.

- Az eljárás során ismeretlenül maradt személy a fentieken túl B. J. nevére aktivált, valamint az I. r. terhelt nevére regisztrált mobiltelefonokat is használta, illetőleg azokat további, az eljárás során szintén ismeretlenül maradt társainak is rendelkezésére bocsátotta.

- Az eljárás során ismeretlenül maradt személy R. J. adataival visszaélve 2017. június 3-án egy domain-nevet hozott létre, amellyel két e-mail-címet generált, majd az M. A. P. Zrt. fejlécét, cégadatait, illetőleg a gazdasági társaság korábbi munkavállalójának nevét felhasználva hamis termékajánlatot, valamint pro forma számla elnevezésű okiratot készített. Ezen okiratok egyrészt azt a látszatot keltették, hogy azokat az M. A. P. Zrt. állította ki, másrészt, hogy a feltüntetett (a terheltek által nyitott) bankszámlaszámok az M. A. P. Zrt.-hez tartozóak.

- Ezt követően az eljárás során ismeretlenül maradt személy 2017. augusztus 2. napján a B. J. nevére regisztrált, valójában azonban a terheltek eljárás során ismeretlenül maradt társa által használt telefonszámról felvette a kapcsolatot L. G.-vel, a P. S. Kft. ügyvezetőjével, akinek az M. A. P. Zrt. alkalmazottjának adta ki magát, és négykamionnyi raklapra összesen 4 754 880 forint áron vételi ajánlatot tett.

- A gazdasági társaság ügyvezetője az árajánlatot elfogadta, ezért az eljárás során ismeretlenül maradt személy az M. A. P. Zrt. nevében, e-mail útján megküldte a P. S. Kft. részére az általa készített valótlan termékajánlatot, valamint az I. r. terhelt nevére nyitott bankszámlaszámot tartalmazó hamis díjbekérő pro forma számlát. L. G. 2017. augusztus 7. napján észlelte, hogy a díjbekérőn található számlaszám nem az M. A. P. Zrt.-hez tartozik, ezért a kért összeget nem utalta át. A bűncselekménnyel okozni szándékozott kár 4 754 880 forint volt.

- Az eljárás során ismeretlenül maradt személy - további ismeretlen társával - 2017. augusztus 2. napján a B. J. nevére regisztrált telefonszámról felvette a kapcsolatot az A. Kft. munkavállalójával, C. Cs.-vel. Magát a M. A. P. Zrt. munkavállalójának kiadva 2800 darab raklapra adott vételi ajánlatot 4 622 800 forint összegben. A cég ügyvezetője, S. A. elfogadta az ajánlatot, ezért a terheltek eljárás során ismeretlenül maradt társa 2017. augusztus 3. napján az e-mail-címéről az M. A. P. Zrt. nevében az A. Kft. e-mail-címére megküldte az általa szerkesztett valótlan tartalmú termékajánlatot, továbbá a II. r. terhelt nevén lévő bankszámlaszámot tartalmazó valótlan pro forma számlát.

- A sértett gazdasági tárasaság munkavállalója 2017. augusztus 4. napján előlegként 2 311 400 forintot utalt a fenti bankszámlára és abban állapodott meg az eljárás során ismeretlenül maradt személlyel, hogy a megrendelés egyik részét 2017. augusztus 7. napján két telephelyükre szállítják, erre azonban nem került sor.

- L. G., a P. S. Kft. ügyvezetője még ezen a napon figyelmeztette a cég ügyvezetőjét, hogy a megrendelést nem fogják részükre teljesíteni. Ennek alapján az A. Kft. alkalmazottai megkísérelték felvenni a kapcsolatot az M. A. P. Zrt. nevében részükre ajánlatot tevő, az eljárás során ismeretlenül maradt személlyel, aki azonban ezt követően elérhetetlenné vált számukra. A bűncselekménnyel okozott 2 311 400 forint kár nem térült meg.

- Az eljárás során ismeretlenül maradt személy 2017. augusztus 3. napján a B. J. nevére regisztrált, azonban ténylegesen az eljárás során ismeretlenül maradt személy által használt telefonszámról felvette a kapcsolatot az R. Kft. munkavállalójával, Sz. A.-val, akinek az M. A. P. Zrt. munkavállalójának adta ki magát és 2800 darab raklapra, összesen 4 622 800 forint összegben adott vételi ajánlatot.

- A gazdasági társaság ügyvezetője az ajánlatot elfogadta, ezért az eljárás során ismeretlenül maradt személy a sértett gazdasági társaság e-mail-címére megküldte az általa szerkesztett valótlan tartalmú termékajánlatot, valamint a II. r. terhelt nevén lévő bankszámlaszámot tartalmazó szintén valótlan pro forma számlát.

- A sértetti gazdasági társaság munkavállalója 2017. augusztus 7. napján előleg címén 2 311 400 forintot utalt át a megadott bankszámlára és abban állapodott meg az eljárás során ismeretlenül maradt személlyel, hogy mindennap egykamionnyi árut fognak a Kft. telephelyére szállítani, de erre nem került sor.

- Az R. Kft. alkalmazottai megkísérelték felvenni a kapcsolatot az M. A. P. Zrt. nevében részükre ajánlatot tevő, az eljárás során ismeretlenül maradt személlyel, de ő ezt követően elérhetetlenné vált számukra. A bűncselekménnyel okozott 2 311 400 forint kár nem térült meg.

- A magát az M. A. P. Zrt. munkavállalójának kiadó, eljárás során ismeretlenül maradt személynek nem állt sem szándékában, sem módjában a megrendelések teljesítése, célja kizárólag a sértetti cégek munkavállalóinak megtévesztése útján jogtalan haszonszerzés végett az előleg címén utalt összegek megszerzésére irányult.

- A II. r. terhelt nevére az F. Bankban nyitott bankszámlára a sértetti gazdasági társaságok által átutalt összegeket a terheltek - az eljárás során ismeretlenül maradt férfi irányítása és utasítása szerint - 2017. augusztus 4-9. napjai között 13 alkalommal, részben bankautomatákból, részben ügyfélszámláról történő kifizetés útján összesen 4 598 000 forint összegben felvették, amelyet az I. r. terhelt az eljárás során ismeretlenül maradt férfinak átadott. Ezért az I. r. terhelt az első készpénzfelvételt követően az ismeretlen megbízótól 50 000 forintot kapott.

[19] A Kúria a következőkre mutat rá.

[20] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon), és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen szükséges ismérv az alanyi oldalon).

[21] Az I. r. terhelt indítványa a megállapított tényekből vont jogkövetkeztetés helyességét vitatja.

[22] Alapvető kérdés tehát az I. r. terhelt által kifejtett magatartás szándéka és az ebből fakadó jogi minősítés. A tudattartalom vizsgálata ekként perdöntő.

[23] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az ún. alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása.

[24] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről stb.) való, tudatban előzetesen, illetve egyidejűleg meglévő képzet mindig csak valamely, a külvilágban megjelenő fizikai, illetve mérhető (számszaki stb.) tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a tudati tények (szándékosság, gondatlanság) bizonyítása közvetett bizonyítás.

[25] Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés, jogi értékelés, ami viszont jogkérdés.

[26] A bíróság által megállapított tényállás azon tények leírását jelenti, amelyek a terhelt vád tárgyává tett elkövetési magatartására, és az annak büntetőjogi értékelése szempontjából releváns egyéb körülményekre vonatkoznak. Jelen ügyben az elsőfokú ítéletben, a másodfokú bíróság által tett kiegészítéssel és helyesbítéssel ezek maradéktalanul szerepelnek.

[27] A jogerős tényállásban ekként rögzített mindazon ténybeliség, amelyből kétséget kizáró következtetés vonható az I. r. terhelt szándékára, a magatartása tényállásszerű, a pénzmosás bűntettének tényállását kimerítő.

[28] Ehhez képest az irányadó tényállás tartalmazza a következőket: A hajléktalan I. r. terheltet egy ismeretlen személy kérte meg ellenszolgáltatás fejében, hogy a saját nevére bankszámlát nyisson és más hajléktalan személyekkel is bankszámlát nyittasson. Az ismeretlen személy megbízása alapján az I. r. terhelt saját valós szándék nélkül úgy rendelt meg banki szolgáltatást, hogy tudott róla és beleegyezett: jövőbeli, tisztázatlan eredetű, kifejezetten eltitkolandó pénzeszközök fogadására nyitott számlát és az arra érkező pénzösszeg nem őt illette meg. Nem kétséges, hogy ilyen ismérvek mellett maga a számlanyitás alkalmas volt az arra érkező pénz eredetének leplezésére, a megbízó személy névtelenségének megőrzésére, annak célja ez volt. Az I. r. terhelt ekként tisztában volt azzal, hogy ismeretlen eredetű, illegális pénzösszeg érkezik/érkezett a számlára, amelyet társával együtt azért vett fel, hogy megbízója részére átadja.

[29] A bűnös úton szerzett dolog (jellemzően pénz) pénzügyi (banki) művelet tárgyává válva különösképpen alkalmas a valós eredet leplezésére.

[30] Az I. r. terhelt cselekménye arra irányult, hogy az őt megbízó, háttérben, ismeretlenül maradó személy a terheltek számlájára érkező, illegális eredetű pénzösszeghez úgy jusson hozzá, hogy annak eredete és a megbízó személye ne legyen feltárható, és a terheltek a számlák nyitásával, a pénz felvételével és továbbadásával ezt az eredetet és kapcsolatot leplezték el. A terhelti cselekmények által a pénz birtokosa és az alapcselekmény közötti kapcsolat megszakad, a pénz útja nyomon követhetetlenné válik; így a megbízó a hozzá eljutott, bűncselekményből származó pénzösszeget - a terheltek cselekménye következtében - látszólag legális tulajdonaként birtokolhatja.

[31] A megalapozott tényállás alapján tehát kizárólag az I. r. terhelt akaratlagos magatartására és egyenes szándékára vonható következtetés. Jelen körülmények mellett nincs sem ténybeli, sem észszerű indoka a gondosság/gondatlanság felvetésének.

[32] Másként fogalmazva az I. r. terhelt ismeretlen személy általi megbízása bűnös eredetű pénz bűnös leplezésére és megszerzésére irányult. Az I. r. terheltnek pedig a pénz bűnös voltával, az ismeretlen személy általi informálása és az elkövetés konspiratív körülményei alapján tisztában kellett lennie, ehhez a konkrét (alap)bűncselekmény pontos ismerete nem szükséges. Az ezt követő cselekvése pedig kétségtelenül a megbízásnak megfelelő akaratlagos, célzatos elkövetői magatartás.

[33] Az I. r. terhelt által megvalósított cselekmény tehát a "klasszikus" pénzmosás, amely esetében az elkövető tudata mind a dolog bűnös eredetére, mind pedig a (származási) kapcsolat elleplezésének céljára kiterjed. Jelen ügyben pedig a nem másért, hanem kizárólag a leplezés céljából nyitott bankszámla a pénzügyi szolgáltatás igénybevétele, amely bankszámla nyitása szükségképpen megelőzte az arra teljesítendő utalásokat. A kifejezetten tudatos előkészítés, a konspiratív végrehajtás az I. r. terheltnek (és társainak) köszönhetően az ismeretlen megbízó számára eredményesnek bizonyult, a bűnös pénzösszeghez sikeresen és követhetetlenül hozzájutott. Ekként nincs alapja annak a terhelti érvelésnek, hogy mindez nem állt szándékában.

[34] Következésképpen a pénzmosás bűntettének valamennyi törvényi tényállási eleme megvalósult, a bűnösség megállapítása törvényes.

[35] A Be. 659. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

[36] Az I. r. terhelt cselekményének minősítése helyesen a Btk. 399. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti pénzmosás bűntette.

[37] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - egyéb esetek mellett - felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. Az irányadó tényállás alapján az I. r. terhelt bűnösségének megállapítására nem a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor, mert büntetőjogi felelősségének megállapítása törvényes, csupán ugyanazon bűncselekmény eltérő minősítése szerinti.

[38] A helyes minősítéshez kapcsolódó - változatlan törvényi keretek között kiszabott - büntetés megfelel a büntető anyagi jog szabályainak.

[39] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 662. § (1) bekezdése alapján az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.374/2020.)