Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!

BH+ 2006.6.248

Paragrafus jel
Rongálás
Garázdaság vétsége és rongálás vétsége helyett rongálás bűntettének minősül a cselekmény, ha a garázdaságot is megvalósító rongálással okozott kár a 200 000 Ft-ot meghaladja [Btk. 271. § (1) bek., 324. § (3) bek. a) pont].

A S.-i Városi Bíróság a bíróság elé állítás keretében 2005. május 25-én tartott tárgyaláson kihirdetett, és erre irányuló perorvoslatok hiányában első fokon jogerőre emelkedett ítéletével J. P. terheltet garázdaság vétsége és rongálás vétsége miatt, halmazati büntetésül 6 hó - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte, és kötelezte a felmerült 3750 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

A városi bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a terhelt az általános iskola 4 osztályát végezte el. Munkanélküli, havi jövedelme 17 200 Ft szociális járadék. 4 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Büntetett előéletű, legutóbb lopás vétsége miatt 6 hónapi, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre és 30 000 Ft pénzmellékbüntetésre, majd garázdaság vétsége miatt napi tételes pénzbüntetésre ítélték.

A terhelt 2005. május 18-án dél körül T. községben a egy sörözőben egy nyerőgépen játszott. Ennek során összegyűrten helyezett be a gépbe egy 2000 Ft-os bankjegyet, amelyet a gép befizetettként nem jelzett ki, egyben játékot sem engedélyezett.

A terhelt a fentiek miatt előbb a pultosnál reklamált, majd, amikor a pénzét nem kapta vissza, dühös lett, a játékgépbe egyszer belerúgott, majd azt kézzel rángatta. Ennek következtében az a köves padlózatra leborult és darabokra tört. A terhelt a nyerőgép megrongálásával a Kft. sértettnek 500 000 Ft kár okozott, amely nem térült meg.

A cselekmény idején a sörözőben többen tartózkodtak, akikben a terhelt magatartása riadalmat váltott ki.

Ezen jogerős határozat ellen a megyei főügyészség a terhelt terhére hatályon kívül helyezés és új eljárás elrendelése érdekében felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. A Be. 405. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2005. november 11-én - a törvényes határidőn belül - benyújtott indítvány lényege szerint a terhelt cselekményének minősítésénél anyagi jogszabályt sértett a városi bíróság. A cselekmény ugyanis a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő rongálás bűntettét valósítja meg, mivel az azzal okozott kár a 200 000 Ft-ot meghaladja. E cselekmény büntetési tételének felső határa 3 évig terjedő szabadságvesztés, ezért a rongálás bűntettével halmazatban a garázdaság vétsége nem állapítható meg. Mindez törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. Figyelemmel ugyanis arra, hogy az elbírált cselekmény bűntett, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön [Btk. 43. § a) pont], a próbaidő legrövidebb tartama pedig 2 év [Btk. 89. § (3) bekezdés].

A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség indítványát indokai alapján fenntartotta.

A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője átiratukkal egyezően nyilatkozott. Az indítványhoz a terhelt és védője is csatlakozott, ugyanakkor kiemelték, hogy a megismételt eljárásban is csak végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása lehet indokolt.

A Legfelsőbb Bíróság az ügyet - a jogerős határozatban rögzített tényállás alapulvételével - a Be. 420. §-ának megfelelően egyrészt a felülvizsgálati indítvány keretei között a Be. 405. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt okból, másrészt - hivatalból - a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi okból felülvizsgálta.

Ennek során, az indítványban helytállóan és kellő részletességgel kifejtett jogi indokokkal egyező okokból - azzal a kiegészítéssel, hogy a tényállásban rögzített 500 000 Ft összegű kár a Btk. 138/A. §-ának b) pontja szerint tekintendő nagyobb kárnak - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértő minősítést alkalmazott, és emiatt törvénysértő büntetést szabott ki.

Ezért a városi bíróság ítéletét a Be. 425. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A felülvizsgálati eljárásban a Be. 420. §-a (1) bekezdésének megfelelően a megállapított tényállás maradéktalanul irányadó. A felülvizsgálati oknak az adott tényállás alapulvétele melletti megállapítása után azonban a Legfelsőbb Bíróság nem látta akadályát, hogy a megismételt eljárásra nézve felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét a következőkre. Időközben a kérdéses játékgépet nyilvánvalóan kijavították. Erre is figyelemmel a javítás előtti sértetti - és egy, a játékgépek javításával foglalkozó általános eseti szakértői - nyilatkozaton túl a kár pontos összegének tisztázására indokolt a javítási számlák beszerzése is.

A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védői díjként felmerült 7200 forint bűnügyi költséget a Be. 428. §-a szerint az állam viseli.(Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.1211/2005.)

Büntető ügyvédet keres?