több, mint 2000 büntető ügy.
A városi bíróság a 2012. május 17-én kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 271. § (1) bekezdés], valamint rongálás vétségében [Btk. 324. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont]; ezért egy évre próbára bocsátotta és vele szemben 52 000 forint vagyonelkobzást rendelt el.
A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 2012. április 22-én 18 óra 30 perc körüli időben I.-n a presszóban ittasan arrébb lökte a csocsó-asztalt, amiért T. M. A. sértett rászólt. Erre a vádlott a sértettet jobb tenyérrel meg akarta ütni, aki azonban az ütés elől hátralépett. Ezt követően a vádlott a presszó elé ment, ahol beleütött, majd belerúgott a V. J. tulajdonában álló presszó két hirdetőtáblájába, valamint a presszóhoz tartozó, asztallal egybeépített fapadba, és ezzel azokat megrongálta. A cselekménnyel 52 000 forint kárt okozott, amely nem térült meg.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból a terhelt javára.
Az indítvány lényege szerint a vagyonelkobzás célja a bűncselekményből eredő vagyon elvonása; miután azonban a rongálás elkövetésével a terheltnél nem következett be vagyonnövekedés, vele szemben a vagyonelkobzás alkalmazásának a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétele nem állt fenn.
Miután az indítványozó a vagyonelkobzás alkalmazásának egyéb okát sem látta megállapíthatónak, a megtámadott határozat megváltoztatásával a törvénysértő intézkedés mellőzésére tett indítványt.
A Legfőbb Ügyészség a főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta.
A Be. 416. § (1) bekezdése b) pontjának - indítványban hivatkozott - II. fordulata szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmazott.
A felülvizsgálatot ezen ok alapján lefolytatva a Kúria az indítványt alaposnak találta.
A Btk. - az eljárt bíróság által is felhívott - 77/B. § (1) bekezdése szerint a vagyonelkobzást a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra [a) pont]; az elkövető által a bűnszervezetben való részvétele alatt szerzett vagyonra [b) pont]; a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon helyébe lépő vagyonra [c) pont]; a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltatott vagy arra szánt vagyonra [d) pont]; továbbá arra a vagyonra kell elrendelni, ami az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt [e) pont].
A Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyonelkobzás alkalmazását önmagában a vagyon elleni bűncselekmény elkövetése nem alapozza meg; annak további feltétele a terhelt ezzel összefüggő vagyongyarapodása.
Az irányadó ítéleti tényállás szerint azonban a megrongálással a sértettnek 52 000 forint kárt okozott.
Ebből adódóan nála vagyongyarapodás nem következett be. Az a körülmény ugyanis, hogy a terhelt által elkövetett bűncselekmény miatt a sértettnek kára keletkezett, nem eredményezte azt, hogy a terhelt a rongálási kár összegének megfelelő vagyont szerzett a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben. Ennek megfelelően vele szemben a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vagyonelkobzás alkalmazásának nem volt helye.
Nem álltak fenn a terhelttel szemben a vagyonelkobzás alkalmazásának egyéb - fent felsorolt - okai sem.
Mivel a városi bíróság büntető anyagi jogi szabály - a Btk. 77/B. § (1) bekezdésének - megsértésével alkalmazott a terhelttel szemben vagyonelkobzást, a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és mellőzte a törvénysértő intézkedés alkalmazását.
(Kúria Bfv. I. 1456/2012.)
- Nyomozati szakasz
- Ügyészi szakasz
- Bírósági szakasz
